Vélemény és vita
Büdzsé és birodalom
Aligha meglepetés, hogy az egész világ élénk érdeklődéssel kíséri az első olyan költségvetés megtárgyalását, amit már az új amerikai elnök terjesztett a kongresszus elé
Az amerikai államadósság heteken belül átlépi a húszezermilliárd dolláros lélektani határt, ami az egyévnyi GDP százhat százalékának felel meg.
Ennél is fenyegetőbb azonban, hogy az állam, a lakosság és a vállalati szektor együttes adóssága már a hetvenezermilliárd dollár felé közeledik, ami azért figyelemreméltó, mert az Egyesült Államok egész anyagi értelemben vett nemzeti vagyona nyolcvanezermilliárd dollár lehet. Márpedig ha egy ország összes adósága nagyjából annyi, mint az egész vagyona, az történelmi csődhelyzetet jelent.
Nos, ebből a nézőpontból szemlélve különösen érthető, hogy általános globális érdeklődés kíséri Donald Trump első költségvetésének kongresszusi vitáját. Ez a dráma csak akkor válik igazán érthetővé, ha tudomásul vesszük, hogy van egy nemzetállam Amerika s egy birodalmi Amerika, ám költségvetés csak egy van. A nem- zetállam Amerika költségvetésébe kell belekényszeríteni a birodalmi Amerika „üzemeltetési” költségeit is.
Az évtizedek óta egyre súlyosbodó, most már történelmi csőddel fenyegető helyzet alapvető oka az, hogy mivel a birodalmi Amerika globális „üzemeltetési költségeinek” már nincs meg a fedezete, mert a globális birodalmi hozadék a világ egyre erősödő ellenállása miatt csökken, illetve a birodalmi elit mohósága s mértéktelensége nyomán az egyre csökkenő hozadékból relatíve egyre kevesebb marad a nemzetállam Amerika üzemeltetésére.
Vagyis a birodalmi elit a saját impériumok, elsősorban pénzhatalmi és katonai komplexumok fenntartása érdekében a növekvő deficit még gyorsabban növekvő hányadát hárítja át a nemzetállam Amerikára.
Ennek egyik drámai megnyilvánulása, hogy az amerikai népesség rosszabbik helyzetben lévő ötven százalékának anyagi helyzete, jövedelmei és anyagi vagyona a hetvenes évek óta stagnál vagy romlik, egészségmutatói pedig történelmi mélypontra süllyedtek. Az egy főre eső jövedelem alapján az Egyesült Államok a világ leggazdagabb országai közé tartozik, ám egészségmutatói szerint a huszadik és harmincadik hely közötti „régióban” foglal helyet. Donald Trump kampányjelszavában Make America Great Again, vagyis Tegyük újra naggyá Amerikát, egyértelművé tette, hogy a nemzetállam Amerikát igyekszik méltó hellyé tenni, akár a birodalom kárára is. Vagyis, hogy ha a birodalom meg is szűnik, azt mindenképpen meg lehet és kell is akadályozni, hogy a nemzetállam Amerika az összeomló birodalom romjai alá szoruljon.
Az első, Trump által benyújtott költségvetés egyelőre meglehetősen ellentmondásos képet mutat. Ami a kiadásokat illeti, a legfőbb nyertes a közlekedési rendszer, amelynek megrendítő állapota mindeddig az egyik legfőbb tabunak számított. Egy tanulmány szerint a következő évtized során legalább ötezermilliárd dollár többletpénzt kell az amerikai közlekedési hálózat fejlesztésére költeni, hogy az összeomlás elkerülhető legyen.
Az elmúlt évtizedekben ugyanis óriási vagyonfelélés és forráskivonás áldozata volt a világ leghatalmasabb közlekedési rendszere. A rekonstrukció irányába tett első stratégiai lépés tehát jól illeszkedik Donald Trump eredeti elképzeléseibe. Némileg ellentmondásosabb azonban az, hogy a másik legfőbb „nyertes” viszont a katonai, államvédelmi és hírszerzési komplexum, ami viszont a birodalmi Amerika legfontosabb meghatározó pillérje.
Mindez inkább arra utal, hogy elnökségének elemi szintű konszolidálása érdekében Donald Trump itt alapvetően „békés egymás mellett élésre” törekszik a birodalmi Amerikával. Az egészségügyi rendszer a számok alapján szintén „vesztesnek” tűnhet fel, de ezt most még azért nehéz pontosan átlátni, mert Donald Trump egyik legfőbb kampánytémája éppen az egészségügy eddig követett, az amerikai politikai kommunikációban „Obamacare” néven elhíresült rendszerének radikális átalakítása volt.
Ám az Amerikai Egyesült Államokban egyáltalán nem az egészségre fordított pénzeszközök mennyiségével van a baj, mert annak egy főre eső összege messze a legnagyobb az egész világon, sokkal nagyobb számos olyan országénál, ahol viszont az egészségmutatók jobbak, mint az Államokban.
A fő probléma az egészségre fordított gigantikus összeg, több mint ezerötszázmilliárd dollár, rendkívül egyenlőtlen eloszlásával van. Ám az Obamacare kudarca nem automatikusan abból származik, hogy megpróbált ezen változtatni, mert ez akár helyeselhető is volna. Hanem abból, amit az új elnök és adminisztrációja nem igazán tudott mindeddig „kommunikálni”, és amiből ezért még súlyos konfliktusok származhatnak. A Barack Obama nevéhez kötött rendszer ugyanis nagyjából évi hatvanmilliárd dollár többlettámogatást nyújtott olyan társadalmi csoportoknak, amelyekről tudható volt, hogy ebből a többletpénzből inkább csak az önpusztításuk válik könnyebbé és kényelmesebbé.
Ráadásul ezt a pénzösszeget többnyire azoktól vonta el, akik eddig nem folytattak ugyan önpusztító életmódot, de ezek után ennek valószínűsége szignifikánsan emelkedik majd az őket sújtó elvonás nyomán. Donald Trump új egészségügyi rendszerének tervezete sajnos nem képes szembesülni ezzel, ezért nagy valószínűséggel nem tud igazi áttörést elérni, márpedig ez a nemzetállam Amerika egyik legsúlyosabb problémája.
Összességében tehát Donald Trump első költségvetésén leginkább az elképesztően nagy erejű birodalmi nyomás hatásai érződnek, és az új elnök minden taktikai ügyességére szükség lesz, hogy megoldást találjon Amerika évtizedek óta mélyülő válságára.