Vélemény és vita

Az olasz és más módszerek

Úgy állunk bő egy héttel a választások előtt, hogy valami rossz érzés, aggodalom, érződik mindenfelé az országban

Mintha félnének az emberek a manipulációtól, s nem is csak úgy, hogy másokra, de önmagukra is veszélyes. Nem vallják ugyan be, de érzik, s mintha tartanának magától a választástól. Lehet attól félnek, hogy a népakarat szemfényvesztés áldozata lesz, s a jövőjük is, az ország sorsa kedvezőtlen fordulatot vesz. A csalás százszor megutált fenyegetése is előbújt valahonnan az elfeledett régmúltból. Siratóének és győzelmi fanfár együtt zeng rettenetes hangzavarban. Talán jogos a félelem. Elemi érdeke ezért minden felelősséget érző embernek, hogy a választás tisztasága megkérdőjelezhetetlen legyen. Fel kell készülni a csalásra is, mert, hogy megpróbálják, ez már bizonyos. Ilyen csalás pél­dául, ha valaki pénzt kínál ellenjelöltje visszalépéséért. Egy eset már napvilágra került az ellenzéknél, de ez csak csepp a tengerben. Régi trükk ez, legfeljebb régebben egyszerűbb volt megvalósítani. Pénz kellett hozzá, ma még több pénz. S ahogy Jókai Mór írja, ezeket a sokba került képviselőket nem, hogy lenézték volna, de éppenséggel megbecsülték, mert akire ennyit költöttek, az csak „érdemes ember” lehetett. Láthatóan ömlik a pénz ma is, de a legtöbb arra fog elmenni, hogy ne is induljon a jelölt, vagyis „visszalépjen”. Keserű paradoxonja ez a demokráciának, rossz előjel a jövő generációknak.

Voksvásárlásról is hallani. Szintén régi dolog, majdnem azt írtam „régi jog”. Tudni kell hozzá, hogy a kerületben hány biztos emberünk van, mennyi van az ellennek, s már kalkulálni is lehet, mennyi voksot kell megvásárolni a győzelemhez. S mennyibe fog kerülni. Gyanítom, hogy mindegy is, mert mindenféle rejtelmes mágnások most már presztízsből is licitálnak, ha rámegy is „négyezer szép holdas birtokuk”. Magyarország ma minden pénzt megér. Vele húz magasba e köztes európai madárraj, vagy vele néz búsan a megszállt határra.

Elgondolkodtató, hogy a választási helyiségből, sőt a fülkéből is a legegyszerűbben lehet információt kijuttatni. Megteheti ezt bármelyik bizottsági tag a mobiltelefonjával, de ha esetleg egy karakán elnök össze is szedetné a telefonokat, a csalónál bizonyosan lenne egy másik. Motozás csak nem lesz! S hát reggel hattól este hétig nem lehet az asztalnál ülni, bárki beláthassa. Épp így a szavazólapot is lefotózhatja a függöny mögött a szavazó, s kint bizonyítva hűségét, fel is veheti a bérét. Ezzel a választások titkosságát lényegében az illúziók világába száműzhetjük. Ez nem a népakaratnak kedvez, de nem ám! Ennél egyszerűbb, régebbi, de kevésbé hatékony módszer, hogy a „kortes”, megveszi a szavazólapot, vagyis az illető bemegy, úgy tesz, mint aki szavaz, de üres borítékot dob az urnába. A szavazólapot aztán pénzért átadja a „kortesnek”, aki majd, ha kellő mennyiségű összegyűlt, egy emberével beküldi a szavazóhelyiségbe, aki ügyesen – takarva a bizottság elől – bedobja a kint kitöltött, de egyébként eredeti, tehát vegyi elemzéssel sem kimutathatóan hamis szavazólapokat. „Olasz módszernek” hívták ezt régebben, használták is bőven.

Ha jön a riasztás, be lehet vetni a „korteseket”. Jöhetnek a megvásárolt voksok, szavazók buszokkal, az se nagy baj, ha lebuknak. A csalókat hogyan tudnák visszatartani, ha el akarnak illanni? Sehogy, mert ha megjelenne a rendőrség, le nem vakarhatnánk magunkról, hogy „újra előkerültek a csendőrszuronyok”. Véletlenül éppen ott lenne néhány tv-kamera. És hogyan is lesz a „vándorszavazókkal”, akik átjelentkeztek a lakóhelyük szerint illetékes szavazókörzetből máshová. Ha egy kerületbe feltűnően sokan, akár több ezren jelentkeztek át az ország minden tájáról, mert ebben a kerületben van esélye X vagy Y jelöltnek, jogilag akkor is rendben találtatik a dolog, de erkölcsileg mégis csalás. Ennek az új „kékcédulás” hadműveletnek olyan hatása nem lesz, mint 1947-ben, de lehet, hogy mégis. Talán eredményes lehet ez a módszer, de morális értelemben a szavazó is, a jelölt is csak egy piti csaló marad. A vesztes pedig a demokrácia lesz. Kár, hogy ezeket a halottnak hitt módszereket – úgy tűnik –, nem lehet elégszer megölni.

Nagyon fontosak lesznek az „érvénytelen” szavazatok, amelyeket a választási bizottság ott helyben, a szavazóhelyiségben érvénytelennek nyilvánít. Hogyan döntenek? Szótöbbséggel? Ha a kereszt túl nagyra sikeredett, s a zsúfolt szavazólapon érint olyan felületet is, amit nem kellene. Ilyenkor az elcsigázott bizottság mit tesz? Minden egyes esetben jegyzőkönyvet vesz fel, különvéleményekkel? Azt már fel sem tételezem (dehogynem!), hogy valamelyik bizottsági tag szándékosan megrongálja a szavazólapot. Aztán jöhet az Országos Választási Bizottság, a felszólamlások, a bíróság. Ki fogja már ezt követni?

Nekünk, akik hiszünk a demokráciában és a népakaratban, s az egész országnak is legelemibb érdeke, hogy a választások tisztasága és méltósága biztosítva legyen. Utóbbi már nehezen lesz megoldható, a magukat nagyon viccesnek és trendinek gondoló kutyapár­tiak tettek róla. Ők aztán tényleg lementek kutyába, és gyanítom, hogy ott nagyon szeretne valaki a kutyák királya lenni, de – a nótát kifordítva – csak a királyok kutyája lehet. Kukorékolva. Ez a mostani magyar feltébolyodottság. A demokráciát megvető romlás erői már előre kijelentették, hogy a választás nem lesz tiszta. Ez felelőtlen magatartás, s tartok tőle, hogy a vesztesek a választás után ugyanezzel fognak előállni. Ezért van döntő szerepe a választási bizottság tagjainak minden egyes szavazóhelyiségben. Most rajtuk áll vagy bukik a demokrácia és a nemzet sorsa. Az ottani demokratákon. A legtöbb helyen előfordulhat, hogy kisebbségben lesznek. De nem köthetnek „kompromisszumokat”. A kompromisszumok ilyen esetekben azért vannak, hogy semmiképpen sem választhassuk a becsületes megoldást. Így menjenek április 8-án a hajnali találkozóra, eltökélten, s tartsanak ki az utolsó pillanatig. Vállalják a konfliktust is, ha szükséges: most ezen áll vagy bukik a szabadságunk. Ha sikerül: sokkal fog tartozni nekik a nemzet.

Meg kell védeni a számítógépes rendszert is, mert ott is súlyos dolgok történhetnek. Nincs kétségem, hogy kívülről megpróbálnak majd belepiszkálni a technikába. Bár csak ne lenne igazam, vagy csak egy infantilis kölyök próbálkozna a Lövölde térről. Támogatom a nemzetközi ellenőrzést, de csak akkor, ha nem eleve a népakarat aláásására vagy a törvénytelenség leplezésére történik. Ebben szkeptikus vagyok én is, lám átragadt rám az aggodalom.

Nem hiszek Sztálinnak, aki szerint nem jelent semmit, hogy ki kire szavaz, a lényeg az, hogy a szavazatokat ki számolja össze. Ez csak az ő világukban volt igaz, Rákosiéban és Kádáréban is. Akiknek utódai ma is itt vannak közöttünk, akik ott lesznek a választási bizottságokban is, s akik a népakaratot saját „felsőbbrendű” meggyőződésükből, vagy szimplán pénzért felülbírálnák. Ők kontinuitást jelentenek a sztálinista idők gondolkodásával, amikor a népakarat és a hatalom között semmiféle összefüggés nem létezett. S ezért a választások értelmetlenek voltak. Összeszámolták ők is a szavazatokat, volt, hogy több mint száz százalék jutott rájuk. Nagyon kell tehát vigyázni, s a történésznek engedtessék meg annyi önzés, hogy javasolja: most már a választás dokumentumait, beleértve minden egyes érvényes szavazólapot, minden egyes „átjelentkezést” – őrizzenek meg, s adják át a levéltárnak. (Ne semmisítsék meg!) Ismerem az ellenérveket, de mégis: a csalással, sőt rágalmakkal szemben is egyetlen út van: az igazság bizonyítása. S bár ehhez néha az érvek sem elegendőek, mégis fontos ez, mert a félelmeket, aggodalmakat, gyanúkat csak így lehet eloszlatni. S erre nagyon nagy szükségünk van. Hátha akkor közelebb tudunk húzódni egymáshoz, mi választásokon győztes és vesztes magyarok. És senki sem kezd el azon gondolkodni április 9-én, hogyan is üthetné agyon a másikat.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom