Aranybánya vízbázison

Alig több mint százmillió forintért szerezte meg Gerendai Károly cége a Lupa-tó egyharmadát – a hírre sokan felszisszentek, főként a környékbeliek, akik tisztában vannak azzal, hogy errefelé ezen az áron nagyobbacska családi házakat árulnak, a Lupa bezárt kőbányájából viszont aranybánya válhat megfelelő tőkével, szakértelemmel és kapcsolatrendszerrel. A budakalászi tó, amelynek víztükre a Duna és a Pilis-hegység között csillog, a főváros határától csupán egy kilométerre, az M0-s és a szentendrei út, valamint a HÉV-vonal mellett – ennél ígéretesebb üzleti lehetőség nincs is.

A szintén itt, a Dunán található sziget és a tó az egykori Luppa családról kapta a nevét, aztán a helyiek kezdték „Lupázni”, s ezt az írásmódot vette át a beruházó is, amikor tavaly augusztusban megnyitotta a Lupa Strandot, amely csöppnyi ízelítő a majdani szórakoztatókomplexumból. A trópusi hangulatot idéző plázs és a korábbi állapotok között ég és föld a különbség. A sitthalmok és szemétkupacok helyét ugyanis puha homok vette át, s ott, ahol eddig egyetlen nyomorult vízcsap sem akadt, most meleg vizes zuhany, öltöző, vécé, sportpályák és persze vendéglátóipari egységek állnak. Nem csak a tisztaságra figyelnek, vannak úszómesterek is, ami nem mellékes előrelépés egy ilyen hirtelen mélyülő tó esetén, amely szinte minden évben elnyelt valakit. Minden adott tehát ahhoz, hogy a fürdővendégek biztonságban, jól érezzék magukat, és a nyitás után szépen nőtt is a forgalom.

Nem csoda, hiszen addig is ezrek hűsöltek nyaranta a Lupánál, amíg illegális szabadstrandként működött, annak ellenére, hogy mindenütt táblák hirdették: tilos a fürdőzés. A rendőrség tehetetlen volt, lapunknak akkoriban egy illetékes úgy fogalmazott, „a parancsnokság összes embere sem tudná feltartóztatni az áradatot, ami ide kiözönlik”. A járőrözéssel legföljebb a lopások és gépkocsifeltörések számát sikerült csökkenteni, de a terület nagy, ahol a rendőrök megjelentek, mindenkit a parton találtak, a száguldozó jet-skiseket pedig vízi jármű híján megint csak nem tudták elkapni.

A hely hagyományos népszerűsége miatt nyilván nem Gerendai az egyetlen, aki fantáziát látott az ideális fekvésű tóban, korábban azonban a szakhatóság hivatalos álláspontja az volt, hogy mivel a Lupa a Szentendrei Regionális Déli Üzemelő Vízbázis külső védőövezetén, a hidrogeológiai vízszűrő övezetben helyezkedik el, kiemelten érzékeny felszín alatti vízbázis van a területen, bármilyen beruházás a főváros ivóvizének minőségét veszélyeztetné. Tény, hogy az eddigi vadstrand és illegális szemétlerakó sem kevés terhelést jelentett a környezetnek, azonban ha megvalósulnak a nagyra törő tervek, az több százezres, akár milliós vendégforgalmat is generálhat.

Ennek ellenére megkaphatja a hatósági engedélyt a komplexum. Csak megfelelő hatástanulmányra van szükség, és tökéletes szűrőrendszerre. Vagy elegendő aranyra.