Vélemény és vita
Állóhelyben forognak
A liberálmoralistáknak az egész katonásdi ördögtől való – minden bizonnyal logikai érvekkel és riposztokkal védenék magukat bármilyen ellenségel szemben, legyen bár felszerelve machetével vagy géppuskával
„Vigyázz!” „Pihenj!” – ezzel kezdődik a honvédelmi ismeretek új tanterve – írta a minap a Hvg.hu. Állóhelyben forgást is tanítanak honvédelmi alapismeretekként péntektől iskolásoknak – kontrázott az Index (Igazából „Fordulatok állóhelyben” – a szerk.). Mostantól tanítják a középiskolákban, hogyan kell a hadifoglyokkal bánni – adott drámai színezetet az ügynek az Atv.
A cikkekből minden érdeklődő megtudhatta, hogy újabb lépés történt a magyar fiatalság militarizálására, sőt valójában agyatlan „jesszőr”-biorobotokat állítanak elő ezentúl a honi iskolák. A felzúdulás oka, hogy mostantól nem a hadviselés elméleti elemeivel – történetével, erkölcsi kérdéseivel, a fegyvernemek ismeretével, stratégiai kérdésekkel, a világ nagy biztonságpolitikai problémáinak elemzésével – kezdődik a téma oktatása, hanem a gyakorlatiakkal, ez pedig a fizikai kihívások terén többnyire nehézségekkel küzdő liberális moralisták szemében maga a rettenet.
Arról persze elfelejtették tájékoztatni az olvasót, hogy az alaki felkészítés csupán az első négy tanórát veszi igénybe, és ez sem öncélú, hanem összekapcsolódik annak megértetésével, miért van szükség a honvédségnél egységességre és fegyelemre.
A liberálmoralistáknak az egész katonásdi ördögtől való – minden bizonnyal logikai érvekkel és éles riposztokkal védenék magukat bármilyen ellenséggel szemben, legyen bár felszerelve machetével vagy géppuskával –, így érthető, hogy az egész tematika eleve nem tetszik nekik. Ámde – nyilván kizárólag az ifjúságért való aggodalmukban, véletlenül sem a nagyobb botrány kedvéért – nem hangsúlyozzák, hogy az új kerettanterv mindössze ötvennégy középiskolát érint. Mert a kerettantervek már csak ilyenek. Választhatók. Választanak belőlük az iskolák, az iskolák közül pedig a diákok és szülők.
Amúgy a heccmesterek számára a kerettantervek kincsesbányát jelentenek. Kerettantervből van rengeteg, először is a különböző iskolatípusok számára, aztán a hazai nemzetiségek iskoláinak, a felnőttoktatáshoz, emellett a speciális tantárgyakhoz – utóbbiakból több tucatnyi létezik. Akik megdöbbennek, vagy éppen teli szájjal hahotáznak azon, hogy a tanulóknak a honvédelmi ismeretek órán meg kell ismerkedniük a Vigyázz!, Pihenj! vezényszavakkal, a további kerettantervekben is bőven találhatnak hasonló „különlegességeket”.
Vegyük például az 5–8. évfolyamon tanítható Vitorlázás, vadvízi ismeretek tárgyat. Ki hinné, hogy itt a kezdő tananyag: „a víz felszínén maradás technikáinak gyakorlása, úszás kitartott fejjel, víz alatt, visszatartott levegővel. Vízhez szoktató gyakorlatok és játékok, mentőmellényben, ruhában végzett vízi gyakorlatokkal, játékokkal”. Csak ezután jön a vitorlás hajó alkatrészeinek megismerése és ezek felszerelése, a vitorla beállítása, a hajó kormányzása, majd jóval később az extrém körülmények közötti hajózás és a versenyzés.
A 3–5. évfolyamon választható Nemzeti lovaskultúra tárgynál sem a cavaletti-rudakon való átlovaglás és a helyes vágtabeugratás a kezdő lecke, hanem – skandallum – a ló megközelítése, valamint a lóra való fel- és leszállás. A Képességfejlesztő sakk tárgynál pedig – mily meglepő – az „ismerkedés a sakkbábokkal” az induló anyag, valamint a figurák helyes felállítása, bevezetés a lépések és ütések módjába. A „susztermatt” vagy az „erények és gyengeségek a megnyitásban” majd csak később jön.
A Tanyapedagógia, a háztáji gazdálkodás gyakorlati ismeretei, amely 1–8. évfolyamon választható, a vidéki élet helyszíneinek megismerésével kezdődik, aztán jön az „egyes munkafolyamatok elhelyezése térben és időben, alkalmazkodás az évszakokhoz, időjáráshoz, napszakokhoz, munka és pihenés ritmusa, az idővel való gazdálkodás, a munkafolyamatok egymásra épülése”, és csupán jóval ezt követően kerül sor „a területek alkalmassága, a növényi kultúra kiválasztása, tájszerkezetek” anyagrészre.
Igazi csemege a liberálmoralistáknak a Családi életre nevelés kerettanterve, ahol a pedagógiai célok közt megfogalmazódik a család értékének hangsúlyozása, pozitív attitűd kialakítása, megerősítése a család intézménye iránt, és sok egyéb mellett előkerülnek a tantervben a nemi szerepek, a férfi és nő különbözősége, vagy például „az élet tisztelete és védelme a fogantatástól a természetes halálig”.
Van tehát bőven szemezgetni való, bár most pár hónapig majd elfoglalja őket az új Nemzeti alaptanterv vitaanyagának félreértelmezése, a háromszáz oldalas tervezetből véletlenszerűen kiragadott szavakkal és mondatokkal. Noha úgy néz ki, az alaki gyakorlatozás sajnos kimaradt az életükből, az állóhelyben forgás jól megy nekik.
A cikkekből minden érdeklődő megtudhatta, hogy újabb lépés történt a magyar fiatalság militarizálására, sőt valójában agyatlan „jesszőr”-biorobotokat állítanak elő ezentúl a honi iskolák. A felzúdulás oka, hogy mostantól nem a hadviselés elméleti elemeivel – történetével, erkölcsi kérdéseivel, a fegyvernemek ismeretével, stratégiai kérdésekkel, a világ nagy biztonságpolitikai problémáinak elemzésével – kezdődik a téma oktatása, hanem a gyakorlatiakkal, ez pedig a fizikai kihívások terén többnyire nehézségekkel küzdő liberális moralisták szemében maga a rettenet.
Arról persze elfelejtették tájékoztatni az olvasót, hogy az alaki felkészítés csupán az első négy tanórát veszi igénybe, és ez sem öncélú, hanem összekapcsolódik annak megértetésével, miért van szükség a honvédségnél egységességre és fegyelemre.
A liberálmoralistáknak az egész katonásdi ördögtől való – minden bizonnyal logikai érvekkel és éles riposztokkal védenék magukat bármilyen ellenséggel szemben, legyen bár felszerelve machetével vagy géppuskával –, így érthető, hogy az egész tematika eleve nem tetszik nekik. Ámde – nyilván kizárólag az ifjúságért való aggodalmukban, véletlenül sem a nagyobb botrány kedvéért – nem hangsúlyozzák, hogy az új kerettanterv mindössze ötvennégy középiskolát érint. Mert a kerettantervek már csak ilyenek. Választhatók. Választanak belőlük az iskolák, az iskolák közül pedig a diákok és szülők.
Amúgy a heccmesterek számára a kerettantervek kincsesbányát jelentenek. Kerettantervből van rengeteg, először is a különböző iskolatípusok számára, aztán a hazai nemzetiségek iskoláinak, a felnőttoktatáshoz, emellett a speciális tantárgyakhoz – utóbbiakból több tucatnyi létezik. Akik megdöbbennek, vagy éppen teli szájjal hahotáznak azon, hogy a tanulóknak a honvédelmi ismeretek órán meg kell ismerkedniük a Vigyázz!, Pihenj! vezényszavakkal, a további kerettantervekben is bőven találhatnak hasonló „különlegességeket”.
Vegyük például az 5–8. évfolyamon tanítható Vitorlázás, vadvízi ismeretek tárgyat. Ki hinné, hogy itt a kezdő tananyag: „a víz felszínén maradás technikáinak gyakorlása, úszás kitartott fejjel, víz alatt, visszatartott levegővel. Vízhez szoktató gyakorlatok és játékok, mentőmellényben, ruhában végzett vízi gyakorlatokkal, játékokkal”. Csak ezután jön a vitorlás hajó alkatrészeinek megismerése és ezek felszerelése, a vitorla beállítása, a hajó kormányzása, majd jóval később az extrém körülmények közötti hajózás és a versenyzés.
A 3–5. évfolyamon választható Nemzeti lovaskultúra tárgynál sem a cavaletti-rudakon való átlovaglás és a helyes vágtabeugratás a kezdő lecke, hanem – skandallum – a ló megközelítése, valamint a lóra való fel- és leszállás. A Képességfejlesztő sakk tárgynál pedig – mily meglepő – az „ismerkedés a sakkbábokkal” az induló anyag, valamint a figurák helyes felállítása, bevezetés a lépések és ütések módjába. A „susztermatt” vagy az „erények és gyengeségek a megnyitásban” majd csak később jön.
A Tanyapedagógia, a háztáji gazdálkodás gyakorlati ismeretei, amely 1–8. évfolyamon választható, a vidéki élet helyszíneinek megismerésével kezdődik, aztán jön az „egyes munkafolyamatok elhelyezése térben és időben, alkalmazkodás az évszakokhoz, időjáráshoz, napszakokhoz, munka és pihenés ritmusa, az idővel való gazdálkodás, a munkafolyamatok egymásra épülése”, és csupán jóval ezt követően kerül sor „a területek alkalmassága, a növényi kultúra kiválasztása, tájszerkezetek” anyagrészre.
Igazi csemege a liberálmoralistáknak a Családi életre nevelés kerettanterve, ahol a pedagógiai célok közt megfogalmazódik a család értékének hangsúlyozása, pozitív attitűd kialakítása, megerősítése a család intézménye iránt, és sok egyéb mellett előkerülnek a tantervben a nemi szerepek, a férfi és nő különbözősége, vagy például „az élet tisztelete és védelme a fogantatástól a természetes halálig”.
Van tehát bőven szemezgetni való, bár most pár hónapig majd elfoglalja őket az új Nemzeti alaptanterv vitaanyagának félreértelmezése, a háromszáz oldalas tervezetből véletlenszerűen kiragadott szavakkal és mondatokkal. Noha úgy néz ki, az alaki gyakorlatozás sajnos kimaradt az életükből, az állóhelyben forgás jól megy nekik.