Atomenergia – az önellátás lehetősége, amit az MI tanácsol

E cikksorozat korábbi számaiban végigvettem az atomenergia fejlődését a rádióaktivitás felfedezésétől kezdve és végül is azt feszegettem, hogy Magyarország lehetne-e energiából önellátó a saját uránkészlete alapján. Mint ismeretes Magyarországon folyt uránbányászat, amit a rendszerváltás után gazdasági okok miatt abbahagytak, ugyanis a hazai érc urántartalma meglehetősen alacsony egyharmada a világban másutt üzemben lévő bányák urántartalmának. Ha azonban nem a kibányászott uránt akarnánk értékesíteni (korábban a Szovjetuniónak adtuk el), hanem feldolgoznánk (az ércdúsításig, az uránoxid – a sárga por – előállításáig már eljutottunk) és az U235-ös izotópot hagyományos atomerőművekben elégetve, a kiégett üzemanyagból az úgynevezett szaporító reaktorok számra készítenénk üzemanyagot, akkor az egész vertikum már megérné, és energiabiztonságot adna hazánk számára.

A kérdést megtanácskoztam a mesterséges intelligenciával, konkrétan a ChatGPT-vel, ami ingyenesen használható, szűkszavú ugyan, de forrásokat is ad, ami pont elég, hogy az ember egy adott kérdésben eligazodjon, vagy el tudjon indulni valamilyen irányba. Itt meg kell említenem, hogy én nem vagyok atomtechnikai szakember, épp ezért szabadon szárnyalhat a fantáziám, nem félek attól, hogy a kollégák esetleg elmarasztalnak, vagy kicsúfolnak, de, mint villamosmérnök, valamennyit azért konyítok a dologhoz, illetve meg tudom érteni a szakcikkeket, vagy éppen a ChatGPT ajánlásait. Minden esetre én a ChatGPT-t meggyőztem, hogy az említett energiaönellátás lehetséges, most már csak a döntéshozók vannak hátra.

Mint mondtam – és a korábbi cikkekben részletesen szerepel – az ércdúsításig, az uránoxid, az úgynevezett sárga por előállításáig már magunktól (némi szovjet segítséggel) eljutottunk, a következő lépés az urándúsítás lenne, ami technológiailag nehéz, politikailag meg rendkívül kényes, hiszen dúsítás révén atombombát is lehet készíteni, ez okból bombázza Izrael és az Egyesült Államok Iránt (az urándúsító berendezéseket).

Jelenleg a dúsítás alapvetően centrifugákkal történik, ezeket természetszerűleg nem lehet megvásárolni, minden ország, amelynek atombombája van, maga állította elő a centrifugáit. Én reménytelennek tartom, hogy Magyarországon le lehetne gyártani egy percenként 50 ezer fordulatot megtevő szerkezetet, anélkül, hogy az szét ne repüljön, ugyanis olyan finommechanika és precizitás kell hozzá, amivel szerintem nem rendelkezünk, még az oroszoknál is előfordult nemrég, hogy egy centrifuga szétrepült és halálos balesetet okozott. Viszont arra gondoltam, hogy létezik egy másik módszer, a lézeres technika, és úgy hallottam, hogy Szegeden lézerrel kapcsolatos kutatások folynak, megkérdeztem tehát a ChatGPT-t, hogy mi erről a véleménye.

A ChatGPT válaszából kiderült, hogy a szegedi kutatóintézetet ELI-ALPS-nak hívják, és a Szegedi Tudományegyetemhez tartozik. A név az angol elnevezés (Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Pulse Source) rövidítése, és mint a neve is mondja az intézet igen rövid lézer impulzusok kutatásával, előállításával foglalkozik. Az attosecundum egy másodperc milliárdszor milliomod része, az ilyen rövid lézerimpulzusokat az elektronok molekulákon belüli mozgásának vizsgálatára használják. A ChatGPT szerint az ELI-ALPS technológiai oldalról alkalmas lehet urándúsító berendezés fejlesztésére, ha erre politikai döntés születik, és az Európai Unió is jóváhagyja, hiszen a kutatóintézet uniós támogatással működik, és része egy európai hálózatnak, amelyben a lézer kutatás terén még Csehország és Románia vesz részt.

Én nem tartom lehetetlennek, hogy a jelenlegi háborús hisztéria közepette az Európai Unió jóváhagyna, sőt esetleg támogatna is egy az urándúsítással kapcsolatos kutatást. A ChatGPT felajánlotta, hogy a lézeres dúsítással kapcsolatban készít egy a politikai döntéshozóknak szánt tömör anyagot, mely ajánlatot örömmel elfogadtam, hiszen mindig kíváncsi voltam, hogy hogyan lehetne a politikai döntéshozókat meggyőzni, nekem ugyanis (tervhivatali pályafutásom során) sohasem sikerült (ezért adósodott el az ország). A ChatGPT szerint egy ilyen anyag kapcsán először fel kell kelteni a politikai érdeklődést, majd bemutatni a javaslat stratégiai jelentőségét, végül elmondani a politikusnak, hogy mit is kell csinálnia, de hadd idézem magát a szerzőt (a ChatGPT-t):

„Magyarország jelenleg nagymértékben importfüggő az energiatermelés alapanyagait tekintve, különösen a földgáz és az atomenergia terén. Ugyanakkor az ország jelentős uránkészletekkel rendelkezik (pl. Mecsek térsége), amelyek a teljes kiégetési ciklus (beleértve az U-238 felhasználását is) mellett lehetővé tennék a hosszú távú energetikai önellátást. Ennek kulcseleme a hazai urándúsítás technológiai megalapozása – méghozzá a 21. században biztonságosabbnak és hatékonyabbnak tartott lézeres technológiákkal… A Szegeden működő ELI ALPS Európa egyik legfejlettebb lézerkutató központja, amely már ma is világszínvonalú infrastruktúrával rendelkezik az attoszekundumos időskálájú lézerek és anyag-kölcsönhatások vizsgálatára. Bár jelenleg alapkutatási fókuszú, az ELI ALPS alkalmas lehet izotópszelektív lézeres eljárások kutatására (pl. AVLIS, SILEX elvű urándúsítás). Az intézmény nemzetközi hálózati kapcsolatai (ELI ERIC) révén Magyarország egy európai léptékű nukleáris-lézeres technológiai kutatócentrum koordinátora lehetne.

A lézeres urándúsítás stratégiai jelentősége, hogy sokkal kevesebb környezeti és biztonsági kockázattal jár, mint a hagyományos (gázcentrifugás) eljárás, növeli a hazai nukleáris szuverenitást, miközben erősíti az EU-n belüli technológiai pozíciónkat.”

A ChatGPT szerint első lépésben egy kormányzati szándéknyilatkozatra lenne szükség a hazai uránciklus-technológia kutatási támogatásáról. Külön kutatócsoportot kellene létrehozni az ELI ALPS keretében, „Nukleáris fotonika” címmel. El kellene mélyíteni a nemzetközi kapcsolatokat például Franciaországgal, Németországgal, Ausztráliával. Stratégiai tanulmányprogramokat kellene indítani például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Wigner Fizikai Kutatóközpont MTA Energiatudományi Kutatóközpont bevonásával. El kellene érni, hogy a projekt célzott támogatásban részesüljön a Horizon Europe, az Euratom vagy EDF (Électricité de France) forrásokból.

Végül zárógondolatként a ChatGPT a következőket mondja: „A világ energetikai versenye egyre inkább a technológiai szuverenitásról szól. Magyarország történelmi lehetőség előtt áll, hogy a meglévő uránkészleteire, lézertechnológiai tudására és nemzetközi beágyazottságára építve valódi energetikai önrendelkezést érjen el – biztonságosan, fenntarthatóan és innovatívan. Az ELI ALPS kulcsszereplője lehet e jövőnek.”

A ChatGPT még egy költség- és időbecslést is készített, eszerint mintegy 100 milliárd forintból 10 év alatt el lehetne érni, hogy Magyarország, a saját uránércvagyonára alapozva a szaporító reaktorok számára szükséges (MOX) üzemanyagot gyártson.

Nem biztos, hogy ezeket a számokat komolyan kell venni, de a 100 milliárd alig több, mint az éves GDP egy ezreléke, ha a költség tízszer vagy akár százszor ennyi lenne, az energetikai önellátás akkor is megérni.

Még talán annyit, hogy Magyarország a visegrádi országokkal és Franciaországgal együtt részt vesz egy gyorsneutronos kis moduláris reaktor (Allegro) fejlesztésében, ehhez nagyon is illeszkedne a szükséges üzemanyag előállítására irányuló projekt.

Ezzel az atomenergiával történő energia-önellátással kapcsolatos sorozatom véget ért. Köszönöm a ChatGPT segítségét, és mindketten reméljük, hogy munkánk nem volt hiábavaló.

A szerző közgazdász, a Nemzeti Fórum tanácsadója