Már megint kiderült egy nagy adag adat, amely rendszeresen előjön. Mindannyiszor az a célja az információkat útjára bocsátó Dobrev Klárának vagy Magyar Péternek, hogy legyen lehetőleg minél rosszabb a magyarok hangulata. Gondoljanak arra, ha ezt az országot nem Orbán Viktor vezetné, akkor nem lennének ilyen gyalázatos adatok. Nem lennének ilyen gyalázatos eredmények. Ergo, le kell váltani, el kell zavarni, meg kell buktatni a kormányt, hogy helyükbe olyan nagyszerű államférfiak lépjenek, mint Magyar Péter, Gyurcsány Ferenc vagy éppenséggel Dobrev Klára. Ő ugyan nem államférfi, de amilyen férfias, katonás jelenség, nyugodtan pályázhat erre a címre.
Emlékeznek – ha nem, akkor én most ideidézem – idén júniusban azt a kérdést tette föl az olvasóknak Dobrev Klára: „Miért Gyurcsány alatt jobb volt?” „Igen. Jobb volt”, hangzott a válasz, s a rá hivatkozó cikk alcíméből kiderül, hogy hivatalosan is az EU legszegényebb országa lettünk.
Igen, tehát most már a legszegényebb országa Magyarország az Európa Uniónak, hangsúlyozza nem kis malíciával Demkó Attila Facebookján.
A nemzetgazdasági minisztérium akkor is közölte, az Eurostat adatközlése szerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság.
A közlemény szerint „Közgazdaságtani egyszeregy” az az alapvetés, hogy saját döntésük alapján jövedelmüket a családok elfogyasztják vagy megtakarítják. Így a fogyasztási adatok önmagukban csak korlátozottan értelmezhetők. Abból pedig a szegénységre való következtetést tenni rosszindulatú csúsztatás. A tények ezzel szemben azt mutatják, hogy a szomszédban zajló háború következtében a magyar családok óvatossági motívuma teljesen természetes módon megerősödött. Így a lakosság bruttó megtakarítási rátája a korábbi magas szintről még tovább növekedett és meghaladta a 21 százalékos szintet, ami az unión belül a legmagasabb érték.
Következésképpen a magyar családok nem elköltik a jövedelmüket, hanem megtakarítják. Ezt támasztja alá az is, hogy 2022 elejéhez képest a magyar családok bruttó pénzügyi vagyona több mint 22,5 ezer milliárd forinttal nőtt (2010 elejéhez képest 72 ezer milliárd forinttal), így az már meghaladja a 102 ezer milliárd forintot. Nemzetközi összevetésben megállapítható, hogy a magyar családok nettó vagyona meghaladja a GDP 106 százalékát, amellyel az Unió középmezőnyébe tartozik. E tekintetben hazánk olyan országokat előz meg a térségben, mint többek között Szlovákia, Románia vagy Lengyelország.
A magas megtakarítási hajlandóság következtében 2023-ban a magyar háztartások GDP-arányos kamatbevételei voltak a legmagasabbak az Európai Unióban, a hazai 4 százalékos érték több mint kétszerese volt az 1,9 százalékos EU-s átlagnak. Ez javarészt a sikeres önfinanszírozásnak is köszönhető, hiszen évek óta töretlenül Magyarországon a legmagasabb a háztartások tulajdonában lévő állampapír-állomány a bruttó államadósság arányában. 2023 végén a magyar bruttó államadósság 21,9 százalékát a háztartások birtokolták állampapírok formájában. A megtakarítások alapja pedig a folyamatosan emelkedő bér és a növekvő foglalkoztatottság. 2010-hez képest 1 millióval dolgoznak többen, miközben a munkanélküliség az egyik legalacsonyabb az Unióban.
A minap az Index hozta a következőt. „Kíméletlen adat érkezett a magyar háztartások anyagi jólétéről, uniós szinten borzasztó a helyzet”. Most viszont, amikor egy másik adatsort aktualizált az Európai Unió statisztikai hivatala, hatalmas a csend.
„A háztartások megtakarítási rátája” című táblázat gyakorlatilag azt mutatja be, hogy a rendelkezésre álló jövedelem mekkora részét nem költik el a lakosok, noha akár el is költhetnék, mert hiszen a rendelkezésükre áll. Azaz az érem másik oldaláról van szó: arról a felhalmozott pénzről, amiről a fogyasztásos táblázat nem tud. Svájc vezet, 22 százalékkal; az uniós országok közül Magyarország a harmadik, Csehország és Németország mögött, Luxemburg előtt. A megtakarítási ráta 2023-ban közel 19 százalék volt – Szlovákiában 7,2, Lengyelországban 2,5, Romániában pedig mínusz 6,76.
Legyünk észnél, emberek. Amikor ilyen gyalázatos kinyilatkoztatások látnak napvilágot, hogy hivatalosan is Magyarország a legszegényebb országa az EU-nak, abból természetesen egy szó sem igaz.
Csupán az, hogy Dobrev, Gyurcsány és Magyar nagyon szeretne hatalomra kerülni, s ezért az átverés legkülönbözőbb eszközeitől sem riadnak vissza.
Soha nem szabad elfelejtenünk Gyurcsány szavait: „Hazudtunk reggel, éjjel meg este.” Ez egyszer ugyanis igazat mondott.
A szerző újságíró