Lóránt Károly

Vélemény és vita

Paul Craig Roberts álma

Trump megválasztása csak a kezdete egy lázadásnak az Amerika-ellenes erők ellen, amelyek évek óta sikeresen támadják országunkat

Paul Craig Roberts (1939) amerikai közgazdász és író. A Reagan-adminisztrációban az Egyesült Államok szövetségi kormányának alelnöke volt, valamint több amerikai egyetemen is tanított. A kínálati oldali közgazdaságtan híve és a woke-mozgalom, a neokonok és a legújabb amerikai külpolitika ellenzője. Roberts saját blogján és számos más helyen rendszeresen kifejti véleményét az amerikai politikáról és általában a világban végbemenő folyamatokról. Mint a mélyállam kritikusa, Trump győzelméért szurkolt, és most, hogy Trump lett a régi-új amerikai elnök, egy álom formájában fejtette ki, hogy mit is kellene tennie Trumpnak az első napon. Számos ilyen cikk született már, én mégis azért szeretném Roberts „álmát” ismertetni, mert egyrészt teljes mértékben egyetértek vele, másrészt úgy gondolom, hogy jó, ha a magyar olvasók eredetiben ismerik meg egy amerikai konzervatív gondolkodó nézeteit, aki maga is részese volt egy korábbi amerikai adminisztrációnak, tehát közelről ismeri a helyzetet. Kezdjük tehát:

„Nos, végre ismét egy amerikai van a Fehér Házban. A Trump győztessé nyilvánítása utáni éjszakán álmodtam az első napjáról. Trump megkegyelmezett Julian Assange-nak és Edward Snowdennek, és Assange-ot kinevezte az FCC (A Szövetségi Kommunikációs Bizottság) élére, Snowdent pedig az NSA (Nemzetbiztonsági Ügynökség) élére.

Derek Chauvin és a rendőrök, akiket az ártatlanságukat bizonyító dokumentumokat elhallgatva, hamisan vádoltak meg és ítéltek el, kegyelmet kaptak, és fejenként 25 millió dolláros kártérítést ítéltek meg nekik a történelem egyik legsúlyosabb igazságszolgáltatási kudarca során elkövetett téves elítélésükért.

A médiamonopóliumokat a Sherman Anti-Trust Act megsértése, valamint a tisztességes eljárás megsértése és az éter hullámainak politikai célokra való felhasználása miatt felszámolták. Az NSA-t megtisztították, és leállították az amerikai állampolgárok elleni kémkedést és a magánéletük megsértését az által, hogy az e-mailjeik, hitelkártyáik és internetes tevékenységeik adatait engedély nélküli tárolták.

Megkegyelmeztek azoknak az ügyvédeknek, akiket hamisan vádoltak meg, és néhányukat el is ítélték a választások befolyásolásáért, mert dokumentáltan jelentették a demokraták választási csalásait.”

És az álom folytatódik John Brennon volt CIA-igazgató letartóztatásával (a Trump elleni gyanúsítgatásokban játszott szerepe miatt), a tengeren túli amerikai katonai bázisok bezárásával, az érdekcsoportok kampánytámogatásainak betiltásával, hogy ne vásárolhassák meg a politikusokat, és még sok más hasonló intézkedéssel.

Ha az olvasó nem emlékezne pontosan, Snowdennek az volt a bűne, hogy CIA-alkalmazottként nyilvánosságra hozott szigorúan titkos dokumentumokat, amelyekből kiderül, hogy az amerikai titkosszolgálatok az Egyesült Államokban és világszerte széles körben figyelik az emberek mobiltelefon-hívásait és internetes tevékenységét. A WikiLeakset alapító Assange pedig katonai dokumentumokat hozott nyilvánosságra többek között afganisztáni és iraki háborúkkal kapcsolatban. Derek Chauvin pedig az a rendőr, akinek szabályos intézkedése közben meghalt egy kábítószerek hatása alatt álló bűnöző, és ezért a rendőrt 40 évi börtönre ítélték, mert ráfogták, hogy rasszista indítékból gyilkolt.

Végül azonban Roberts két kávé megivása után teljesen felébredt, elkezdett józanul gondolkodni, és ez az, amiért ez a cikk íródott. Mint mondja:

„Ahogy a második csésze kávémhoz nyúltam, egy nyugtalanító felismerés kiszorította az emlékezetemből azt a gyönyörű álmomat, hogy az igazság és az igazságosság helyreáll Amerikában. Jóval azelőtt, hogy egy ilyen helyreállítási projekt elindulhatna, Trumpot és kinevezettjeit meggyilkolnák. A gonosz demokraták és az uralkodó elit, valamint kormányzati és magánintézményeik még mindig a helyükön vannak. Akárcsak az átpolitizált szövetségi bíráik, akik az Alkotmányt a sokszínűség, az egyenlőség és a befogadás akadályának tekintik. Még mindig ott vannak az iskolai tanácsok, amelyek felügyelik, hogy a fehér gyerekeket arra tanítsák, hogy ők és szüleik rasszisták. A feministák még mindig a helyükön vannak, akik a fehér nőket a fehér férfiak ellen fordítják. A médiának álcázott hazugsággépezet még mindig a helyén van. A korrupt és hataloméhes szövetségi ügynökségek még mindig a helyükön vannak. A demoralizált, DEI (Diversity, Equity and Inclusion) inkompetensek által irányított hadsereg ott van, hogy a lázadó Trump ellen kiáltsanak.

Trump megválasztása csak a kezdete egy lázadásnak az Amerika-ellenes erők ellen, amelyek évek óta sikeresen támadják országunkat. Trump hadsereg nélkül áll szemben a gonosszal, akinek a hadserege már a helyén van. Bármennyire is elszánt Trump, esélyei korántsem biztosak. Ha a MAGA (Tedd Amerikát Naggyá Megint – Trump jelszava) amerikaiak azt hiszik, hogy Trump megválasztásával vége a háborúnak, akkor az intézményeket irányító erők legyőzik őket. Minden Trump kinevezésein múlik. Elég egy gyenge ember kinevezése igazságügyi miniszterré, és a Trump-féle lázadásnak vége.

A Trump által vezetett lázadás egzisztenciális fenyegetést jelent a fennálló gonosz rendre. Az uralkodó intézményrendszer egészen biztosan nem szedi a sátorfáját. Már most láthatjuk, hogy az uralkodó elit megmozdul, hogy megnyerje Trump bizalmát, erre példa George W. Bush gratulációja Trump győzelméhez. Sokan gratulálnak majd, és a sikertől elragadtatott Trump hátába szúrhatják a kést. Trump valóban úgy gondolja, hogy Dick Cheney mellette volt, de kötelezte őrült lányát, hogy Kamala mellett álljon ki? A Trump-ellenes erők támadásba lendülnek majd Trump ellen. A média megpróbálja majd meghatározni a sürgető problémákat, és így kisiklatni Trump programját. Trump korban idős, de nem lélekben. Nyolc év üldöztetés terheli a vállát, és ez a stressz hamarosan fokozódni fog.”

Paul Craig Robertsnek teljesen igaza van, ez a harc még csak most kezdődik. Trump győzelmével csak egy csatát nyertünk, a háború még hátra van, különösen Európában, ahol a mélyállam hatalma csaknem totális és nyilvánvaló, hogy képviselői mindent (például az ellenzéki pártok kiközösítését) meg fognak tenni azért, hogy hatalmukat megtartsák. Ha ránézünk Amerika választási térképére, akkor világosan látszik, hogy a vidék, a valódi amerikai értékeket őrző lakosság rasszokra való tekintet nélkül egyértelműen állt ki Trump mellett, vagy legalábbis a woke-ideológia, az identitáspolitika ellen, ahogy például nálunk is sok baloldali szavazott legutóbb Orbánra az orosz–ukrán háborúban elfoglalt realista álláspontja miatt.

Véleményem szerint a legfontosabb feladat most Amerikában és Európában is a patrióták médiahangjának felerősítése és filozófiájuk és programjuk ideológiai alátámasztása, egyben a mélyállam Frankfurti Iskolához (Marcuse, Adorno, Horkheimer) köthető filozófiájának kritikája. Ehhez, ahogy azt egy másik cikkében Roberts is hangsúlyozza, arra is szükség van, hogy megakadályozzuk a háttérhatalmat abban, hogy a belső átalakulást egy külső ellenség keresésével igyekezzen ellehetetleníteni, mint ahogy ez az Európai Unióban folyamatban is van.

A szerző közgazdász, a Nemzeti Fórum tanácsadója