Szabadkai Antal

Vélemény és vita

Kitörési pontok a demográfiai helyzet javítása érdekében

Vita a demográfiáról

A lakásgazdálkodás állami és önkormányzati prioritásait és támogatási rendszerét célszerű újragondolni. Az első lakáshoz jutás a pályakezdő fiatalok jövedelmi helyzetéhez igazodjon: ezen a téren jelentős előrelépés a 25 éven aluliak adómentességének megadása. További haladást jelenthetne a lakáscélú előtakarékossági programok állami támogatása.

László Tamás említi a Magyar Hírlapban megjelent 2. cikkében, hogy az üzleti céllal lakásokat építtetők érdekei jelenleg fontosabbnak tűnnek, mint a pályakezdő és gyermekes házaspárok helyzetbe hozása.

Az, hogy erre nincs állami és önkormányzati program, nagyon nagy veszteség, mert számos jó példa van az ország több városában, ahol eddig elsősorban az önkormányzatok saját eszközeikből segítették elő a fiatal (és gyermekes) családok első lakáshoz juttatását.

A probléma kettős: jelentős előtakarékosság nélkül, albérletben élve egy fiatal, pályakezdő párnak alig van esélye nem kedvezményes lakásszerzésbe kezdeni.

Az előtakarékosság ideje (például négy vagy nyolc év) és a bevállalható havi megtakarítás, amely havi tíz és ötvenezer forint között változhat, még mindig kevés esélyt ad a jelenlegi árviszonyok mellett önálló lakástulajdon szerzésére önkormányzati és állami támogatás nélkül. A 25 éven aluli pályakezdők keresete sokkal több havi megtakarítást nem tesz lehetővé.

Egy 25 éves pár (különösen, ha már van egy gyermeke is) gyakran annak örül, ha kijön a havi keresetéből. Az általam javasolt állami és önkormányzati program éppen az átlag körüli pályakezdők első lakáshoz juttatását és támogatását célozná gyermek megléte vagy vállalása esetén.

A program részleteit még ki kell dolgozni, de az alapvető feltételeket viszonylag könnyen lehet modellezni. A program részvevői kedvezményes áron úgy juthatnának bérlakáshoz, ha közben lakáscélú előtakarékossági szerződést is kötnek, és azt teljesítik is.

Az állami-önkormányzati együttműködés kiemelten fontos lehet, mert kedvezményes árú, közművesített telket az önkormányzatok tudnak biztosítani. Fiatal házasoknak és gyermekes pároknak telepszerű, típustervek szerinti építkezés indítható önkormányzati felügyelettel és szervezéssel. Nonprofit társasházépítő csoportok szervezhetőek a helyben lévő építőipari cégek kapacitásainak hasznosításával.

A programban való részvételt és az állami, önkormányzati támogatást pályáztatni célszerű, hogy a megszervezett társasházépítő csoportok alkalmazhassanak minden olyan technikát vagy eljárást, amely olcsóbbá teheti a lakások kivitelezését. A már lakható, de néhány belső munka elvégzésére váró lakások végleges befejezését az új tulajdonosokra lehet bízni.

Kritikus eleme a jelenlegi támogatási rendszernek az a kettő-négy év, amikor a kétkeresős, gyermektelen fiatal pár gyermekessé válik. Ekkor a feleség (általában) két-három évre kiesik a keresők közül, és egy kereső, két eltartott helyzet áll elő. Ezt a kritikus szakaszt további gyermek vagy gyerekek születése esetén újra és újra célzott támogatással lehetne áthidalni, mert a családi jövedelemadó bevezetése sem tud sokat segíteni a fellépő jövedelemhiányon.

A családi jövedelemadó bevezetését javaslom Magyarországon a gyermekek nagykorúvá válásáig, a demográfiai válság kezelése érdekében. Ez hitelképesebbé teheti a gyerekes családokat egy vagy másfél kereső esetén is.

A pályakezdő fiatalok jövedelmi helyzetéhez igazodó egyik jó gyakorlat a könnyűszerkezetes, bővíthető típusház építése. László Tamás helyesen írja le korábbi munkáiban, hogy a családok lakhatási igénye folyamatosan változik a család méretétől és a házaspár korától függően.

Egy fiatal, gyermektelen házaspár részére megfelelő lehet egy ötven négyzetméter alapterületű, összkomfortos lakás is, amely az első gyermek megszületése után is kielégítheti a háromfős család igényeit. A 2. vagy 3. gyermek megszületése után azonban vagy lakáscserére, vagy a meglévő bővítésére van szükség.

Telepszerű építkezés esetén biztosítható mind könnyűszerkezetes, mind hagyományos építőanyagú házak esetén a megfelelő hely az épület bővítésére. Ez azzal az előnnyel is jár, hogy a fiatal pályakezdőknek nem egyszerre kell nagy anyagi terhet vállalniuk, hanem időben elhúzódik a két-háromgyermekes család igényeinek megfelelő lakás/ház kialakítása.

Az első gyermek megszületésének időpontja kitolódott a nők 30 éves kora irányába, a második és harmadik gyermek megszületése 33 és 36 éves korban várható, ahol a jelenlegi, 1,5 fős gyermeklétszámnál többet terveznek.

Ez azt is jelenti, hogy a fiatalok lakáscélú előtakarékosságára húszas éveik elejétől van idő és lehetőség. A 2. és 3. gyermek megszületése esetén a lakás vagy ház bővítése újabb hat-nyolc évet vehet igénybe, s így a pénzügyi fedezet is könnyebben előteremthető.

Kulcseleme a fiatalok első lakáshoz jutásának az előtakarékosság, valamint a jövedelmi helyzetükhöz igazodó, állami és önkormányzati programok működtetése. A számukra elérhető (viszonylag olcsó) bérlakások biztosításával az önkormányzatok vállalják át a lakás fenntartás és üzemeltetés költségeinek egy részét. Egy 20 vagy 25 éves pályakezdő anyagi helyzete sokat javulhat 33 vagy 36 éves korára, ezért lakásbérlőből lakásépítővé válhat. A bankok hitelezési gyakorlata üzletpolitikájuknak megfelelően alakul, a lakásépítési vagy -vásárlási hitelek biztos visszafizetésére koncentrálnak, túlzott kockázatot nem szívesen vállalnak. A demográfiai célok elérése érdekében állami és önkormányzati szereplőktől várható el nagyobb segítő és ösztönző szándék ennek anyagi támogatási vonzataival együtt.

Csak röviden említem a családi segítséget a fiatal, pályakezdő házasok esetében. Nyilván ez is számításba jöhet, de a magyar családok mintegy kétharmadának nincsenek akkora megtakarításai, hogy azokból finanszírozhatnák felnőtt gyermekeik lakásszerzését vagy -építését. Ezért célszerű kialakítani azokat a programokat, amelyek segítségével a takarékosan gazdálkodó fiatal párok (és nem csak a sztárfizetésűek) elviselhető kockázatok mellett belevághatnak önálló lakás megszerzésébe vagy építésébe.

Ez a véleményem tízéves közös munka eredményeként alakult ki a Benda József vezette Demográfiai Műhelyben és az MKT Demográfiai Szakosztályának elnökségében végzett, négyéves munkánk során.

A szerző mérnök, közgazdász

Kapcsolódó írásaink