Forró Péter

Vélemény és vita

Realitás, normalitás

FRICSKA

Csak egyetérteni lehet Marco Rossival, a magyar válogatott kapitányával, aki úgy fogalmazott: számára az Eb egyetlen örömteli pillanata a skótok elleni győzelem volt. Mert a Svájc elleni első félidei bénázást nézve, a németek elleni metsző ellenszélben megvívott találkozót figyelve, valóban nem sok örömünk volt. A békés, barátságos döntetlent követően az egymás vállára boruló szlovák és román drukkerek, lagymatag belgák tilitolizása az ukránok ellen és végül a portugálok hihetetlen betlije az újonc, ám lelküket kitevő georgiaiak ellen, mind azt mutatják, nem engedhetjük meg magunknak, hogy mások döntsenek továbbjutásunk felől. Mindezek ellenére kalapot kell emelni a honi reakciók előtt. Hiszen a sok kérdőjelet felvetett és sorsunkat meghatározó meccsek nyomán nem az átkozódás, hanem a reális értékelés jellemző a vélemények többségénél. Ahogy Hont András fogalmazott: kiesésünk után a futballszerető közvélemény meglepően normális arcát mutatja az országnak. Sokan döntöttek tehát úgy, átkozódás helyett inkább a szépre emlékeznek. Például arra, hogy végre kijutottunk az Eb-re Meg arra, hogy Csoboth Kevin olyan, de olyan gólt lőtt, amiről még sokáig beszélnek majd. És mindez nem semmisé, csak árnyaltabbá teszi a Liverpool legendás menedzserének, Bill Shanklynek mondását, miszerint a futball nem élet-halál kérdése, hanem sokkal fontosabb.