Lóránt Károly

Vélemény és vita

Krah, a kém – Hol az ürgebőr?

A német szövetségi főügyész elrendelte Maximillian Krah AfD-s európai parlamenti képviselő egyik közeli, kínai származású munkatársának letartóztatását, mert állítólag belső információkat adott át egy kínai hírszerző ügynökségnek. Erre az után került sor, hogy hónapokkal ezelőtt a Der Spiegel leleplezte egy, az AfD-nek évekig dolgozó férfi titkos kapcsolatait a moszkvai hatalmi apparátussal.

Néhány hete a cseh kormány is bejelentette, hogy több európai hírszerző szolgálat segítségével orosz befolyásolási akciót leplezett le. Állításuk szerint az Európa Hangja médiaportált Oroszország arra használta, hogy 16 nyelven orosz propagandát terjesszen. A médiaportálon keresztül állítólag pénz is áramlott a szélsőjobboldali pártok európai parlamenti képviselőihez. A Spiegel két német politikust is megnevezett, Maximilian Kraht és Petr Bystront, akik a közelgő európai parlamenti választásokon az AfD listájának első és második helyén szerepelnek. Krah és Bystron szívélyes kapcsolatokat ápol az Európa Hangja médiaportált mögött álló volt ukrán oligarchával, Viktor Medvedcsukkal, aki a kijevi parlament oroszbarát ellenzéki pártjának volt vezetője, majd házi őrizetbe vették, és egy fogolycsere révén Oroszországba került. Most az orosz elnök, Vlagyimir Putyin közeli bizalmasa és legkisebb lányának keresztapja.

A Der Spiegel tudósítása szerint az Európa Hangja csak egy kis része egy nagyszabású orosz akciónak, amelyben az AfD központi szerepet játszik. A Kreml részletesen átgondolta az AfD jövőjét, és egy kiáltványt dolgozott ki a párt számára, amely a Spiegel birtokába került. Az oroszok által összeállított kiáltvány a német belpolitikára vonatkozóan a következő kitételeket tartalmazza: „Németország a második világháború vége óta a legsúlyosabb kihívással néz szembe… Analfabéta politikusok, akik képtelenek kiszámítani döntéseik következményeit, konfliktusba sodorták Németországot Oroszországgal, országunk és népünk természetes szövetségesével… A német gazdaság haldoklik, a nagyvállalatok menekülnek Németországból… Németország lakosságának több mint 30 százaléka már a szegénységi küszöb alatt van vagy azon tántorog… Az ország belső megosztottsága egyre nő… A nagy elődök – Willy Brandt, Helmut Schmidt, Helmut Kohl és sokan mások által a valódi szuverenitás felé vezető úton tett összes erőfeszítést semmissé tették a tehetségtelen kormányok.”

A Spiegel szerint nem világos, hogy az AfD egyáltalán tudott-e a dokumentum létezéséről, figyelemre méltó azonban, hogy a kiáltvány központi elemei felbukkantak az AfD befolyásos funkcionáriusainak beszédeiben. Björn Höcke, az AfD egyik türingiai alapítója például egy előadásában a német iparra és a jóléti államra nézve borús forgatókönyvet vázolt fel és azt is mondta, hogy az Északi Áramlat vezetékeinek felrobbantása „Németország elleni hadüzenethez” hasonlít. Mindez bizonyíja, hogy az AfD mennyire engedelmes a Moszkvából jövő diktátumoknak.

A Spiegel szerint fennáll a gyanú, hogy az AfD-s képviselők tevékenységükért pénzt kaptak. Krah például a drezdai Műszaki Egyetemen doktorált, de a London Business Schoolban és a New York-i Columbia Business Schoolban is megfordult, ahol csak a tandíj több mint 100 ezer dollár lehetett. Kérdés, vajon honnan volt rá pénze? Amikor Krah a közelmúltban az Egyesült Államokban egy republikánus rendezvényen vett részt, az FBI kihasználta az alkalmat, hogy egy évekkel korábbi oroszbarát ukrán politikussal folytatott beszélgetéséről faggassa, mert a beszélgetés egyik mondata azt a gyanút vetette fel, hogy Krah a Kreml-barát ukrántól titokban pénzt kapott.

Petr Bystronról is úgy gondolják, hogy pénzt kapott a Kremltől, a cseh hírszerző szolgálat, a BIS ugyanis olyan beszélgetéseket hallgatott le, amelyek erre utalnak. Az egyik cseh parlamenti képviselő, akinek a felvételeket lejátszották, azt mondta, hogy az egyik felvételen mintha bankjegyek zörgése lenne hallható.

A Spiegel cikke még számos botrányos esetet említ, például, hogy Krah nem ítélte el Kínát az ujgurok helyzete miatt, hogy pozitív módon említette Kína Tibet-politikáját, és legfőképpen azt, hogy a mobilhálózatok tekintetében a kínai technológiát a nyugatinál jobbnak minősítette.

A Spiegel szerint magán az Európai Parlamenten belül az ilyen esetekkel egy tanácsadó testületnek kellene foglalkoznia. Elméletileg Roberta Metsola, a parlament elnöke, bírságokat szabhatna ki, a Spiegel megkeresésére azonban parlamenti illetékesek azt a meglepő választ adták, hogy bizonyíték hiányában nem tehetnek semmit.

A drezdai ügyészség is óvatosan közelít az ügyhöz, és egyelőre csak előzetes vizsgálatot indított. Amennyiben hivatalos vizsgálat indulna, a Jogi Bizottságnak fel kellene függesztenie Krah parlamenti mentelmi jogát.

A Spiegel több mint tízoldalas tanulmánya még számos kompromittáló esetet sorol fel, de a szükséges hatást már elérték, a Politico legfrissebb felmérése szerint az AfD-nek az európai parlamenti választásokon várható támogatottsága a januárban mért 22 százalékról 16 százalékra esett vissza.

A történetek erősen hajaznak Bacsó Péter A Tanú című klasszisára, csak az ürgebőr hiányzik belőle, amelyben mondjuk Krah átadta volna asszisztensének, Jian Guonak, a titkos dokumentumokat.

Magam közel húsz évig dolgoztam európai parlamenti képviselőknek, ebből hat évet kinn az Európai Parlamentben. Állíthatom, hogy ott minden dokumentum bárki számára szabadon hozzáférhető (letölthető a honlapról), tehát nincs min kémkedni, hacsak Iván Ivanovics esetére nem gondolunk. Ivan Ivanovics ugyanis annak idején felírta a Kreml falára, hogy „Brezsnyev hülye”, amiért három év, három hónap és három nap büntetést kapott. Három napot, mert összepiszkolta a Kreml falát, három hónapot, mert megsértett egy magas rangú szovjet vezetőt, és végül három évet, mert államtitkot árult el. A jelen esetben azonban Brüsszel ostobasága nem titok sem az Unióban, sem Moszkvában, sem Pekingben.

Egy titok azonban mégis van Brüsszelben, az, hogy hogyan készülnek a törvényjavaslatok, mert amire a parlament szavazógépe elé kerülnek, már eldőlt a sorsuk. A Bizottság háta mögött ugyanis ezernél több szakbizottság áll, ahol a leendő szabályokat kitalálják, és ezen bizottságok összetétele valóban titkos. Annak idején néhai főnökömnek, Jens-Peter Bondénak évekbe tellett, míg a Bizottság elnökéből, José Manuel Barrosoból kipréselte legalább a bizottságok neveit. E bizottságok lefedik az Unió politikájának minden szegletét. Na, ezekre a bizottságokra kell hatást gyakorolni, amit a Brüsszelben működő mintegy 15 ezer lobbista minden bizonnyal meg is tesz.

A szerző közgazdász, a Nemzeti Fórum tanácsadója