Miközben az ellenzék minden választás előtt bedobja a kormányerők potenciális választási csalásra való törekvését, amit még egyszer sem sikerült bizonyítani, most hallgat, mint ürülék a fűben, pedig az Action for Democracy bejelentette, hogy pályázatot ír ki civil szervezeteknek az európai parlamenti választásokra, hogy uniós polgárokat átirányítson kritikus helyekre szavazni. Az a célja, hogy olyan helyen szavaztassanak uniós polgárokkal, ahol nemzeti, konzervatív kormány van hatalmon. Így Magyarországon vagy Olaszországban azokat kell gyengíteni, megbuktatni.
A helyzet azért is riasztó, mert 2019-ben valami hasonló dolog történt az önkormányzati választáson. Tarlós István például azért vesztett, mert ugyan soha nem szerzett még olyan sok szavazatot, mint akkor, Karácsonyék mégis többet szereztek.
Tarlós István 2014-ben kapta a legkevesebb szavazatot, 291 ezret, de még az is elég volt, hogy 49 százalékkal fölényesen győzzön Falus Ferenc visszalépése után Bokros Lajos (MOMA, 36 százalék), Staudt Gábor (Jobbik, 7,1 százalék) és Csárdi Antal (LMP, 5,69 százalék) előtt.
2019-ben Tarlós negyedszer indult a főpolgármesteri posztért. 2006-ban 45 százalékkal kapott ki Demszky Gábortól, 2010-ben viszont 53 százalékkal verte Horváth Csabát (MSZP, 29,47 százalék), Jávor Benedeket (LMP, 9,89 százalék) és Staudt Gábort (Jobbik, 7,27 százalék). 2019-ben 15 ezerrel több szavazatot kapott, de így is csaknem 50 ezerrel kevesebbet, mint Karácsony. Karácsony Gergely (Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP): 353 593 szavazat, Tarlós István (Fidesz–KDNP): 306 608 szavazat, Puzsér Róbert (Állampolgárok a Centrumban Egyesület): 30 972 szavazat, Berki Krisztián („független”): 4045 szavazat.
Honnan bújt elő az a mintegy 90 ezerrel több szavazó, akinek voksai révén Karácsony Gergely biztos befutó lett a választáson? Valószínűsíthetően azok közül a nálunk dolgozó európai uniós polgárok közül, akiket Karácsonyék a háttérben külön tájékoztattak arról, milyen jó lesz nekik, ha rá szavaznak. Nekik persze fogalmuk sem volt például a fővárosi viszonyokról, de Karácsony mosolya sokak számára elegendőnek bizonyulhatott ahhoz, hogy meggyőzze őket.
Ezt csak azért említem, mert az elmúlt időszakban több híradás is beszámolt arról, hogy hasonló érzékenyítés zajlik az uniós állampolgárok körében. Volt olyan rendezvény, amit a józsefvárosi alpolgármester tartott részükre, más alkalommal maga Karácsony Gergely is megjelent az ilyen kampányrendezvényen.
A híradásokból azt is tudjuk, hogy Korányi Dávid, az Action for Democracy főnöke megvallotta, hogy 2022-ben finanszírozták az ellenzéket. 2019-ből ilyen vallomás nem született, de ahogy mondani szokták, nincsenek véletlenek.
Egyre világosabban látszik, hogy ez a sorosista szervezet akadályozni akarja a nemzeti kormányok munkáját. Az elmúlt években egyre több bizonyíték látott napvilágot. Maga a külföldi finanszírozási botrány, a guruló dollárok ügye, ami a balliberális pártokat érinti ugyanerről szól. Így akarnak beavatkozni egy országnak a belpolitikájába.
Boros Bánk Levente politológus érthetetlennek tartja, hogy egy ilyen vaskos bukás után, mint amit a baloldal 2022-ben elszenvedett, a külföld újra be akar avatkozni a magyar választásokba. Ezen keresztül akarja az ellenzéket támogatni.
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász aláhúzta, az Action for Demokracy újonnan kiírt pályázata ismét hazánk szuverenitását sérti. Aláhúzta: „A magyar jog szellemiségével és számtalan esetben betűjével is teljesen ellentétes módon külföldről próbálják befolyásolni a magyar belpolitikát.” Szerinte az Action for Demokracy kifejezetten arra is létrejöhetett, hogy a magyar választásokat befolyásolja pénzzel vagy más nyomásgyakorló eszközzel. Hozzátette, a törvényes magyar kormányt külföldről támadják azok, akik elfogadják ezeket a forrásokat.
Mit súg ebben a helyzetben a magyarok ösztöne? Bízik abban, hogy a magyar biztonságpolitika most is résen lesz, s ahogy 2022-ben észrevétlenül megakadályozta a külföldi pénzek feladóinak és a hazai felhasználóinak aknamunkáját, Korányiék most is annyit érnek el vele, mint két évvel ezelőtt.
S a béka fenekének szomszédságában zárják a választásokat.
A szerző újságíró