Kinek és miért gyűjtenek ismét dollármilliókat Korányiék?

Politikai haszonnal ugyan egyelőre nem jár a tengerentúlról érkező beavatkozás, de sosem lehet tudni: jöhet egy új párt, jöhetnek nehezebb idők és persze jut ebből a pénzből a politika farvizén lavírozó cégeknek is.

A Soros-hálózat és a még regnáló Biden-adminisztráció, karöltve az Action for Democracyval, illetve számos, a CIA-t helyettesítő kormányügynökséggel továbbra is támogatja a magyar és a lengyel progresszív ellenzéket – annak ellenére, hogy tavaly politikai haszon nem származott belőle. Ennek pedig oka van, hisz nem hülyék rakták össze ezt a működő rendszert, nem szerencsétlen flótások igyekeznek beavatkozni Magyarország és Lengyelország belpolitikájába. Szóval keresnünk kell a racionalitást.

2022 októberében Lengyelországban országgyűlési választások lesznek, minálunk pedig jövőre helyhatósági és európai parlamenti. A Karácsony Gergely egykori tanácsadójaként dolgozó, a magyar baloldalnak dollármilliókat összekalapozó Korányi Dávid Amerikában bejegyzett szervezete pedig (ismét) úgynevezett „csatatér állammá” minősítette e két „renitens”, a globálisan elfogadott progresszív napirend ellen sikerrel küzdő szuverén országot.

Az Action for Democracy tehát most pénzt gyűjt a tengerentúlon a lengyel és a magyar ellenzék számára is. És persze az ezekben az országokban tevékenykedő NGO-knak és a kormányellenes médiának is.

De vajon mi az oka annak, hogy a 2022-es kudarc után ismét próbálkoznak, hisz nagyon rossz befektetésnek bizonyult a szivárványkoalíció dotálása? Vajon miért gyűjt további „mikroadományokat” az Action for Democracy, mikor a legutóbbi kísérlet homokra futott? Miért ütik tovább a döglött lovat?

Három okot tudok csak megnevezni. Egyrészről keresik idehaza az új szereplőket, olyanokat, akik talán nagyobb sikerrel tudják hasznosítani a dollármilliókat. Másrészről – ne felejtkezzünk meg a két ország kormányának sikeréről – gyengíteni akarják a fennálló, keresztény és konzervatív értékek szerint szuverén módon működő nemzetállamokat. Végül pedig – és ez is komoly szempont – ugyan a politikai haszon 2022-ben nem realizálódott, ám a választásokban oroszlánszerepet vállaló céghálózat igen nagy profitra tett szert. Gondolok itt a Bajnai Gordon fémjelezte DatAdat csoportra.

Magyarországon egyelőre nem látni azt a politikai közösséget, azt a baloldali politikai „elitet”, amely képes lenne az érkező dollármilliókat hasznosítani. Nincs porondon olyan progresszív csapat, amely kormányt tudna buktatni. Lengyelországban viszont van. A Polgári Platform hiába címkézi magát „liberálkonzervatív” pártként, valójában a Soros-birodalomnak és a Biden-adminisztrációnak kedvére való progresszív célokat követi. Abortusz, bevándorlás, LMBTQ-ideológa.

Minálunk nincs esély kormánybuktatásra, de a tengerentúli támogatásokból most már a pártok és az NGO-k mellett a kormányellenes sajtónak is bőven jut, aminek azért komoly hatása lehet. Ha kibillentik a kormány stabilitását, ha az utcai politizálás megbontja a társadalmi békét, akkor az Orbán-kabinet nem fog tudni olyan erővel kiállni a nemzeti érdekek mellett, mint az elmúlt években tette. Ez pedig megéri a globalista donoroknak.

Végül, hogy a guruló dollárokból bizonyos üzleti körök is részesültek, jókora profitot termeltek, az a napnál is világosabb. Így ne legyen kétségünk, érkezni fognak dollármilliók Magyarországra a következő években is. Ez a törésvonal állandósulni fog, ami drámai módon átalakítja a politikai küzdelem természetét. A hazai jobboldal a kesztyűt felvette, és egyelőre több csatát is megnyert. De meg kell nyerni a háborút is – ez örök tanulsága a politikának.

A szerző a XXI. Század Intézet elemzője