Dobrev Klára – szándékán kívül – egyszerűen pojácát csinált Gyurcsányból, amikor tőle is szokatlan módon a valóságról beszélt. Gyurcsány ugyanis azt mondta a minap, hogy ő megoldotta a 2008-as válságot, ami arcpirító, hiszen a felesége jelentette ki korábban az ellenkezőjét.
A pojáca azt hiszi magáról, hogy nagyon népszerű. Talán ezért engedte meg magának az ATV-ben azt a pökhendi arcátlanságot, amit megengedett. Ott ugyanis maga ismerte el, hogy nem is annyira megoldotta, sokkal inkább megfutamodott a „gyurcsányista megoldás” végigvitele elől. Dobrev korábban, szintén az ATV-ben erről így beszélt: „Bizonyos értelemben megértettük a 2008–2009-es válságkezelés kudarcát. Sikerült megmenteni a bankokat, a gazdaságot, de nem sikerült megmenteni az embereket.”
De nem ám! Gyurcsány: „Három nagy kiigazító csomagot csináltunk. Egyet mindjárt [2008] októberben, aztán januárban, s amikor kiderült, hogy ez is kevés, és például hozzá kellett volna nyúlnom a 13. havi nyugdíjhoz, amely részben hozzám is kötődött, akkor azt mondtam, hogy kidolgoztuk még azt a csomagot, de én azt már nem fogom átnyomni a parlamenten, ezt vigye valaki más. Annak nem én vagyok az oka, annak a világ az oka.” Mi más ez, ha nem megfutamodás. Kijelentésében az a talán csak elszólásból fakadó beismerés is benne van, hogy az első két megszorító csomag okozójaként beszél magáról, s csak a harmadikról úgy, hogy annak a világ az oka.
Emlékszünk rá, Gyurcsány kormányzása idején volt, amikor 7 százalékkal csökkent a gazdaság, és nem 15, hanem 36 százalék volt a jövedelemadó, az ifjúsági munkanélküliséget pedig szabadjára engedték. 2002 és 2010 között a baloldal kormányzása alatt mindössze 23 500 forinttal emelkedett a minimálbér. Annak reálértéke pedig 2 százalékkal csökkent. A baloldal vette el a 13. havi nyugdíjat, ezzel tönkretéve a magyar nyugdíjasokat. A baloldal kormányzása idején elvettek egyhavi bért a tanároktól, 15 ezer pedagógust bocsátottak el, és 381 intézményt zártak be. Megszüntettek 16 ezer aktív kórházi ágyat, 6000 egészségügyi dolgozót rúgtak ki, bevezették a vizitdíjat, és elvettek egy havi bért az egészségügyi dolgozóktól is. Elvettek továbbá egy év GYES-t, megszüntették az otthonteremtési programot, a családok adókedvezményét, és mintegy negyvenszer emeltek adót.
S azt is tudjuk, hiszen tömegek tapasztalják, hogy napjainkban, a háború, a szankciók idején az Orbán-kormány annak ellenére kitart a fiatalok személyijövedelemadó-mentessége, a családtámogatási rendszer fenntartása mellett, hogy Brüsszel kifejezetten ennek a felülvizsgálatát, magyarán csökkentését kérte. Hasonlóképpen fenntartja a rezsicsökkentést, amit az unió szintén a kukába dobatna.
Ehhez képest a Böszmének van képe a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetért Orbán Viktort okolni. Miközben ő maga ismerte be, hogy éppen ők, a baloldal EP-képviselői nagy erőkkel dolgoztak, dolgoznak azon, hogy Magyarország ne kapjon pénzt az EU-tól. Molnár Csaba még hazafias kötelességének is nevezete ezt a munkát. Ehhez képest Gyurcsány azt mondja: „Azért nem jön pénz az EU-ból, mert azok a képviselők azt látják, hogy a közös uniós fellépést folyamatosan akadályozza Orbán Viktor.” Aki nem mellesleg lépéseivel mindig a magyarok érdekét szolgálja, nem úgy, mint Fletó.
Ferenc így tolja el magától folyamatosan a felelősséget, aztán egyszer a felesége, máskor saját maga leplezi le önmagát, válik – finoman fogalmazva – nevetségessé.
De persze az ígéretekből sose fogy ki. „Fenntartható lesz az árstabilitás, nyugalmat teremtünk neked. Kiszámíthatóságot. Nem történhet az meg veled, hogy máról holnapra jelentenek be intézkedéseket. Nem lehet így élni, higgyétek el emberek. Választók, van ennél egy nyugodtabb, kiszámíthatóbb út, van egy jobb országra remény. Ezt testesíti meg az árnyékkormány.”
Elképesztő, hogy a baloldali ellenzéken belül még mindig ennek az össze-vissza beszélő embernek van a legnagyobb támogatottsága. Pedig a Medgyessy Péter szerint is tehetségtelen politika levét a neki bizalmat biztosító baloldali szavazók ugyanúgy meginnák, mint az ország nagyobbik része, mégis a DK az ellenzék legerősebb pártja.
Kedves érintettek, nem volna érdemes ezen végre elgondolkodni, mielőtt politikai bizalmuk jövőbeni sorsáról döntenek?
A szerző szerkesztő