A fegyverletétel háttere (1849)

Izgalmas dokumentumokat tár a nagyközönség elé a Hereditas Antikvárium május 26-i és június 2-i árverése a Festetics Palotában (Pollack Mihály tér 3.). Az aukció egyik ritka darabja a híres „Vidini levél” első kiadása. Kossuth 1849. szeptember 12-én kelt levelében teszi először szinte egyedüli felelőssé a szabadságharc bukásáért az általa árulónak tartott Görgeyt. Mondanivalójának lényege, hogy a magyarság emelt fővel tekinthet vissza a harcra, mivel a megvert osztrákok csak árulás és a cári csapatok segítségével győztek.

Hermann Róbert történész hosszú ideje dolgozik egy alapos és átfogó Görgey-monográfián. Tőle tudom, hogy megtalálta annak a dokumentumnak a másolatát, amelynek historiográfiai jelentősége van. Rábukkant ugyanis annak az utasításnak a másolatára, amelyet 1849. augusztus 10-én fogalmazott meg a minisztertanács. Ebből az derült ki, hogy felajánlják a koronát az orosz cárnak, illetve a cári család valamelyik tagjának, a negyvennyolcas alkotmány biztosítása fejében!

Amennyiben az oroszok nem hajlandók tárgyalni, akkor meg kell kérni őket, hogy közvetítsenek Ferenc József és a magyar fél között. S ha az oroszok erre sem hajlandók, és elveszítjük az utolsó, döntő csatát, akkor a magyar hadsereg inkább az oroszok előtt fog kapitulálni, mint az osztrákok előtt. Ami be is következett. De ezt utólag mindenki tagadta.

Amikor világossá vált, hogy az oroszok nem tárgyalnak, és nem is közvetítenek, és elveszítettük a döntő csatát Temesvárnál, akkor Görgey augusztus 13-án, a kapituláláskor nemcsak a saját haditanácsának a döntését hajtja végre, hanem a magyar minisztertanács három nappal korábbi döntését is. És ennek azért Görgey megítélése, a fegyverletétel szempontjából döntő jelentősége van!

Hermann Róbert elmondta, hogy Kosáry Domokos, aki nem olyan könnyen osztogatta az elismerést, amikor meglátta a szóban forgó dokumentumot, csettintett az ujjával.

Hermann Róbert a bécsi hadilevéltárban, őfelsége katonai irodájának az anyagában megtalálta összegyűjtve a császári fővezérek Ferenc Józsefhez címzett jelentéseit is. És ott került elő Haynau egyik levele, amelyben levezeti, hogy az oroszok azt ajánlják, őfelsége gyakoroljon kegyelmet, de ezt nem szabadna megtenni, mert az oroszoknak fogják tulajdonítani. Ő, mármint Haynau szívesen elvégzi a piszkos munkát, őt nem érdekli a közvélemény reakciója. Teljesen egyértelművé vált Hermann Róbert számára a kézbesítés időpontjából, hogy Ferenc József ezek után döntött úgy, hogy igen, Haynau csinálja meg a piszkos munkát, a kivégzéseket. Nota bene: Haynau ezzel megírta saját felmentésének az alátámasztását is, mert utána lehetett azt terjeszteni országszerte, hogy Haynau visszaélt az őfelsége által rábízott hatalommal!

Saul Alinsky, a 20. század amerikai közösségi aktivistája és politikai teoretikusa ekképpen fogalmazott: „A történelem utólag igencsak tekintettel van arra, hogy valaki győzött vagy elbukott. Ezért aztán az ügy kimenetelétől függően ugyanaz a személy válhat árulóvá vagy nemzeti hőssé. Az olyan fogalom, hogy sikeres áruló, ismeretlen; mivel ha valaki sikeres lesz, akkor alapító atyának fogják hívni.”

A szerző újságíró