„Ha az ellenfeledet nézed, ne a számuk, hanem képességeik alapján ítéld meg őket. Úgy tűnik, szeret bennünket a Jóisten” – mondta egyebek mellett Orbán Viktor évértékelőjében, amikor mérhetetlen eleganciával és nem kevés iróniával Gyurcsány Ferenc és ellenzéki csapata elmúlt tizenkét éves, selejtes politikai teljesítményére utalt.
Miről is beszélt Orbán? Kiállt a magyar érdekek, a magyar gazdaság és a gyermekek védelme mellett. Nem változnak továbbá a magyar stratégiai célok: a családpolitika, a munkaalapú társadalom, a nyugdíj- és rezsivédelem. Háború nélkül is nagyszerű eredmények, célok. Hát még háborúval a nyakunkon.
Tudjuk, a családpolitika önmagában egy óriási bravúr. A termékenységi mutató az elmúlt években 1,2-ről 1,5-re ment föl, ami még akkor is óriási teljesítmény, ha társadalom migrációmentes újratermeléséhez a 2,1-es rátát kellene elérni. Ahhoz képest, hogy Németország leggazdagabb részein ez az arány 0,9 táján mozog, az előrelépés kifejezhetetlenül nagy.
A munkalapú társadalom szintén beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Még soha nem dolgoztak ennyien Magyarországon, mint most. Gyurcsányékhoz képest egymillióval többen. Munkanélküliből sem volt ilyen kevés, mint napjainkban.
A nyugdíj- és rezsivédelemről is fölösleges értekezni, főleg az idén eddig 15 százalékkal megemelt időskori járandóság és a 13. havi nyugdíj újbóli kifizetése után, hogy az Európai Unió legnagyobb rezsitámogatásban részesülő magyar háztartások rezsivédelméről ne is beszéljünk. Gyurcsányék ilyet se csináltak soha. Hogy mit csináltak, arra például nyugdíjügyben érdemes egy pillantást vetni: 2010 óta 92 százalékkal emelkedett a nyugdíj. Az átlagnyugdíj 2010-ben 97 ezer forint volt, mostanra viszont több mint 208 ezer forint lett.
Ehhez képest nézzük, mit mond a DK a miniszterelnök beszédére. A Demokratikus Koalíció szerint ugyanis az igazság az, hogy Orbán Viktor az elmúlt tizenkét év alatt mindent elvesztett, és Európa legmagányosabb kormányfőjévé vált. Orbán Viktor szerintük elvesztette a Magyarországnak járó uniós pénzeket, elvesztette európai szövetségeseit, és elvesztette a becsületét. Szó szerint leszögezte: „Elvesztette Magyarország reményét arra, hogy a magyar emberek végre olyan európai jólétben éljenek, amilyet megérdemelnek” – közli ezt a Demokratikus Koalíció. Annak a DK-nak van képe ilyet mondani, amely idejében hazánkban már jóval a világgazdasági válság kitörése előtt, 2005-től stagnált az átlagbér reálértéke, amely stagnálást 2009-ben jelentős zuhanás követett. 2010-ben sem érte el a 2006-os szintet. Ezzel szemben a 2010 és 2020 között a bruttó átlagkereset reálértéke 58,4 százalékkal, a nettóé pedig 66,3 százalékkal nőtt. Azaz a baloldali kormányok idején minden kereset – legyen az minimálbér vagy éppen átlagbér – vásárlóereje csökkent, a jobboldali kormányok idején pedig jelentősen emelkedett. S hogy a rezsiről is ejtsünk néhány szót, 2002 és 2010 között a gáz háromszorosára, a villany a duplájára emelkedett. Miközben tudjuk, mit mondott Lendvai Ildikó: „Lassan mondom, hogy Orbán is értse: nem lesz gázáremelés!”
Kifejezetten zene a magyarok fülének a DK közleménye, miszerint „Elvesztette Magyarország reményét arra, hogy a magyar emberek végre olyan európai jólétben éljenek, amilyet megérdemelnek.” A magyarok ugyanis tudják, hogy minden DK-szövegnek az ellenkezője igaz. Ez illik arra a megállapításukra is, miszerint „Mára az árnyékkormány maradt Magyarország egyetlen reménye arra, hogy kiutat találjon a megélhetési válságból.”
Ez a valóságban azt jelenti: mára az Orbán-kormány marad az emberek egyetlen reménye a jövőt illetően. Megélhetési válságot pedig csak Gyurcsány szeretne vizionálni, amúgy pedig egyszerűen nincs.
Ami ellenben igaz, épp ezért tagadják: a magyarok érdekeit odadobnák az Európai Unió birodalmi érdekeinek. Hadd tegyenek minket kiszolgáltatottá, hadd gebedjünk meg bele. A valóság azonban ez ügyben is fügét mutat nekik, mert „a Jóisten szeret minket”!
A szerző szerkesztő