Dobrev nem III. Richárd: ő gazembernek született

Most végképp joggal jut Dobrev Kláráról a magyarok eszébe Shakespeare híres drámájának, a III. Richárdnak két emblematikus sora. „Úgy döntöttem, hogy gazember leszek / S utálom e kor hiú gyönyörét.”

Eddig is tudtuk, hogy Klára nem egy erkölcsi matyóhímzés, de amit a magyar kormány Brüsszellel való megállapodása kapcsán művelt, az súlyosan megalapozza a shakespeare-i sorok hozzákapcsolását.

Amikor ugyanis kiderült, hogy hosszú és idegölő tárgyalássorozat után siker koronázta hazánk és az unió együttműködését, s ennek eredményeként Magyarország hozzáférhet az uniós forrásokhoz, akkor ez a – gyaníthatóan a guruló dollárok fényében sütkérező – Shakespeare-hős még a tőle megszokott bányászbéka ülepe alatti morális szint alá is képes volt lesüllyedni. A tényeknek ugyanis éppen az ellenkezőjét sikerült neki kitenni a Facebook-oldalára. „Végleges a döntés: nem jön uniós pénz, amíg Orbán ellopja! – Hozzátette: – Megalázó vereséget szenvedett Orbán. Ami történt, egyértelmű. Soha az EU történetében nem fordult még elő olyan, hogy egy korrupt kormány miatt eurómilliárdokat nem fizetnek ki. Az Európai Unió most is tette a dolgát: megvédte a magyaroknak járó pénzt attól, hogy Orbán ellopja.”

Dobrev Klára tehát képtelen örülni annak, hogy másfél éves huzavona után végre – állításával ellentétben – jön uniós pénz, hazánk megkapja azt a neki járó forrást, amit más tagországok a covid lecsengése után, már tavaly nyáron megkaptak, hogy gyorsan orvosolni tudják a gazdaságukon a járvány ejtette sebeket.

Shakespeare szavaival Dobrev utálja e kor gyönyörét. Utálja, ha rendben mennek a dolgok. Utálja, ha a demokrácia szabályai szerint azok kormányozzák az országot, akik erre elsöprő többségben felhatalmazást kaptak a választóktól. S erről az ellenséges magatartásáról akkor sem tesz le, ha még a jobboldalisággal egyáltalán nem vádolható politológus, Török Gábor is azt mondja, hogy „az ellenzék önerőből sohasem fogja legyőzni Orbánt”. Tegyük hozzá, mert képességhiányos, mert alkalmatlan. Ez persze nemcsak Dobrevnek megemészthetetlen, hanem külföldi megbízóiknak is, akik éppen azért gurítják a dollárokat a baloldal felé, hogy mindent kövessenek el azért, hogy a magyar miniszterelnök megbukjon.

A külföldi akaratnak egyszerű oka van: Orbán nem enged a migrációs nyomásnak, a genderlobbi erőszakos nyomulásának és a szankcióknak, amelyek következményei jobban fájnak Európának, mint Oroszországnak.

Ki is találták kezelésére a korrupciós mantrát, hogy addig Magyarország nem kapja meg az uniós forrásokat, amíg Orbán a kormányfő, mert ő ellopja a pénzt. Bizonyítékot persze egy alkalommal sem voltak képesek felmutatni, csak süketeltek róla. Csak rágalmaztak ész nélkül, hogy félrevezessék a magyarokat, hergelve őket Orbán ellen, hogy lázadjanak föl ellene, vonják meg tőle a bizalmat, hogy végre gazdasági erőszak révén hatalomra kerülve – a magyarok fején táncolva, mint 2010 előtt – kiszolgálhassák a nyugati uraikat.

S hogy a kettős mérce mennyire működik ezúttal is, azt az Európai Parlament korrupció miatt tetten ért és őrizetbe vett alelnökének, Eva Kailinek az esete példázza leginkább. Amivel kapcsolatban Dobrev egy mukk tiltakozást sem mondott. Ami nagyon is érhető. Menczer Tamás külügyi államtitkár ugyanis rámutatott, Kaili éppen Dobrev kérésére szavazta meg a Magyarországot korrupció miatt elítélő EP-jelentést november 24-én. Menczer aláhúzza: „A dollárbaloldal ilyen. Gyurcsányné és Eva Kaili harcostársak. Azért harcolnak, aki megfizeti őket.”

A nyilvánvaló korrupció miatt Dobrev kussol, az Orbánra minden alap nélkül rákent mocskot pedig szünet nélkül mantrázza. Nemcsak ő, az egész gyurcsányista baloldal.

Nekünk ezeket az aljas megnyilatkozásokat rögzítenünk kell, fel kell rónunk a kapufélfára, hogy mindig emlékezzünk erre a gazemberségre is. Tudatosítsuk magunkban, hogy Dobrevnek nem kell úgy döntenie, mint III. Richárdnak. Felmenőit és saját magyarellenes tetteit ismerve ezerszer bebizonyította, hogy ő nem lett azzá, ő gazembernek született. Erre mondta Menczer: „Soha többet baloldal.”

Mi pedig örüljünk annak, hogy a Brüsszellel most megkötött sikeres kompromisszum biztosítja hazánk emberközpontú fejlődését.

A szerző szerkesztő