Ismét egy kis magaskultúra, egyenesen a liberálisok költő ikonjának, Parti Nagy Lajosnak a klaviatúrájából, a Facebook-kínálatából: „Ragadós lesz-e az iskolapélda? Vannak kétségeim, vajon egy szántszándékkal lebutított, alulszolidarizált, a birkalitás erős tüneteit mutató társadalom mennyire vevő a tanításra. (…) Hisz legyenek akármennyien a csicskák, meg a közöny és/vagy a kiszolgáltatottság örök csicskajelöltjei, ők vannak kevesebben. A többségnek elege van a NER-ből. Nem véletlen, hogy a kaszt, amely a delirált, vágyott jövőbe veti tekintetét, nem néz körül, nem néz tükörbe.”
No, kérem, ez van… Hát nem költői, ahogy burjánzanak ezek jelzős szerkezetek, ami szinte átmelegíti egy igazi magyar liberális irodalombarát szívét? A nagy francia forradalom és Napóleon után újra berendezkedő királyságról állapította meg szellemesen Talleyrand, hogy a Bourbonok semmit sem tanultak és semmit sem felejtettek. Úgy értette, hogy nem vontak le következtetéseket átmeneti bukásuk okairól, és nem felejtettek el gyűlöletesen uralkodni. Nem sokkal később végleg el is söpörte őket a történelem. Úgy látszik, Parti Nagy nem merült el mélyebben Talleyrand gondolatának tanulságaiban…
Egészen elképesztő, hogy a sértett magyar ballib értelmiség milyen bántóan konokul és ostobán fújja maga köré az immáron sokadszorra kipukkadt véleménybuborékot! Ne tévedjünk, Parti Nagy nem hülye és nem tehetségtelen író: éppen ezért bizonyára ő is pontosan tudja, hogy a jelenlegi kurzus alatt egyszer már emelték a pedagógusok bérét. Ahogy azt is, hogy a kormány már nyilvánosságra hozta az ütemtervet, amely szerint 2024-ig újabb – évi 10 százalék fölötti – emelés következik. Aminél persze még szabad többet kérni, a tisztes pedagógusok meg is érdemelnék – de ezek a növekedések még így is messze felülmúlták és felül fogják múlni a ballib országlások alattiakat!
Ám a tények szerzőnket nem zavarják össze, hiába, egy poéta lelke már csak ilyen szárnyaló. Azt tetszenek kérdezni, hogy a Mester írt-e ilyen ocsmányságokat a Horn-, Gyurcsány–Bajnai-korszak alatt, amikor valóban leszakadtak a pedagógusfizetések? Költői kérdésekre nem válaszolok. Viszont ezen időszakokban ömlöttek rá a különböző kitüntetések, egészen a Kossuth-díjig…
Az áprilisi, sokadik totális bukás után néhány normálisabb ellenzéki értelmiségi elmondta, hogy a belpest által irányított SZDSZ-utódoknak abba kellene hagyni az ország többségének lenézését, köpködését. Most a nagy lírikus újra a lebutítottnál, az alulszolidarizált, birka népnél tart.
Az a vadregényes életű francia azért tudott valamit…