Vitéz Ferenc

Vélemény és vita

Felvételi

Kétperces

Már annyit hallott az élethosszig tartó tanulásról, hogy J. Károly nem tartotta kizártnak a továbbtanulást. Igaz, csak ötven év fölötti szeniorként adhatná be a jelentkezését, de nem rég olvasott arról, hogy valaki 79 évesen fejezte be tanulmányait mérnöktanári mesterképzésen.

J. Károlynak nem volt rendkívüli, de még átlagosnak mondható műszaki érzéke sem. Mikor kiesett az asztalból egy csavar, legalább fél óráig töprengett rajta, hogy is kerülhetne vissza. Magától nem fog, de a saját szerepét nem látta világosan a műveletben.

Végül elment egy műszaki boltba, és biztos, ami biztos, vásárolt egy olcsó barkácskészletet, mert amikor az eladó rákérdezett, nem tudta megmondani, hogy faforgácslaphoz való vagy hatlapfejű csavarról van-e szó, és bizonytalansága csak fokozódott, mikor közölték vele, hogy az utóbbinál az sem mindegy, milyen a fej mérete.

Marad a tanári rész, viszont a fizetés nem csábította. Lehet, hogy most is keres annyit, mint egy pedagógus, és az inkább kevés, mint édes, nem beszélve arról, hogy az ő korában már a nyugdíjkorhatárt lesik ahelyett, hogy a pályakezdés örömében lubickolnának.

Amúgy jó emlékei voltak a tanítóiról, mert olvasni és számolni máig nem felejtett el, és a tanárairól, mert a földrajz mellett a biológiát (különösen a hüllőket és madarakat) is megszerette. Viszont ott van az a sok gyerek, azokkal nem tudna mit kezdeni, mert neki még nem volt gyereke, se kicsi, se nagy, fogalma sincs, hogyan kell velük bánni. Ennek az új családpolitikának köszönhetően pedig a gyerek nem lesz kevesebb, de a tanítókról és tanárokról ez nem mondható el.
J. Károly nem volt meggyőződve róla, hogy ha tanár lenne, azzal nyerne-e bármit is a társadalom, mert mire megszokná, hogy nem a leveleket szortírozza a hivatalban, hanem óravázlatokat készít és dolgozatokat javít, vagy nyugdíjba megy, vagy elviszi a stressz.

Az informatikai, jogi, művészeti, orvosi és agrárképzéseket is kizárta. Gondolkodott a rendészeti szakon, de sem a kora, sem a fizikai állapota nem teszi rá alkalmassá, a bölcsészettel azonban annyit mindenképp elérne, hogy lehetne például portás.

Már majdnem lemondott a továbbtanulásról, mikor észrevette a szociális munkás szakot a lista társadalomtudományok rovatában. Három évig azt tanulná, hogyan segítsen a rászorulókon. J. Károly belegondolt ebbe a három évbe,
és nem kis fejtörés után úgy döntött, nem adja be sehová a felvételi jelentkezését. Inkább önkéntes lesz egy civil szervezetnél, ahol viszont fizetést nem, csak költségtérítést kap, és a szervezet állja a továbbképzés díját. Nem jó ötlet, mikor ő éppen a képzést szeretné elkerülni.

Maradna valamilyen külföldről pénzelt szervezet, de J. Károly megriadt egy kicsit, mert valószínűleg elbukna a felvételin. Meglehetősen hagyományos a gondolkodása, és szereti a hazáját.

(A szerző  irodalomtörténész)

Kapcsolódó írásaink

Galsai Dániel

Galsai Dániel

Túl a határon

ĀFricska. Mindig azt hiszem, hogy ennél már nincs lejjebb az álbaloldalon és a virtuális liberálisok köreiben, de folyamatosan csalódom