Német klímastratégia, sok riogatással

A 2030-ig kitűzött klímacélok elérése érdekében a német szövetségi kormány 2021. január 1-jétől új intézkedéseket, ún. klímacsomagot vezetett be. A klímacsomag legfontosabb elemei a következők: bevezették a CO2-adót, amelynek következtében az olaj- és gázfűtés ára jelentősen emelkedett. Támogatják az energiatakarékos épületfelújításokat és a megújuló energiák nagyobb mértékű felhasználását, 2026-tól pedig új olajkazánt csak kivételes esetben engedélyeznek beszerelni.

Ezek az intézkedések a lakossági energiaár növekedéséhez vezettek. Az indoklás szerint erre az áremelésre azért van szükség, hogy csökkentsék a CO2-kibocsátást, ami szerintük a globális felmelegedéshez, sőt egyenesen klímakatasztrófához vezet. Az állampolgárok számára sűrűn magyarázzák, milyen súlyos következményei vannak már jelenleg is a klímakatasztrófának, és a jövőben még komolyabb következmények várhatók.

Szemezgessünk a médiában az elmúlt időszakban megjelent nyilatkozatokból. Fontos hangsúlyozni, hogy ezeket a megállapításokat nem klímaaktivisták, de még csak nem is politikusok tették, hanem különböző intézetek és intézmények szakértői, főként klímatudósok. Németország nyugati részén, az Ahr folyó völgyében és a környékén 2021 júliusában hatalmas árvíz pusztított.

Ennek következtében legalább 150 ember életét vesztette, házak dőltek romba, hatalmas volt az anyagi kár. Az árhullám még le sem vonult, egyes szakértők már siettek kijelenteni, hogy ez „egyértelműen az ember által okozott globális felmelegedés következménye. A középhegységekben további árvizekkel kell számolnunk a közeljövőben”. Nem zavarta őket, hogy ezen a vidéken és másutt Németországban voltak már korábban is hasonló árvizek, pedig akkor még nem beszéltek a klímaváltozásról.

De nemcsak az árvizek, hanem a szárazságok is a klímaváltozás következményei: 2018–2020-ban az átlagosnál valamivel kevesebb csapadék esett. A Német Meteorológiai Szolgálat (Deutscher Wetterdienst) adatai szerint 2018-ban például 25 százalékkal kevesebb, mint az előző 30 év átlaga. Ezért „csak ebben az évben becslések szerint 700 millió – hárommilliárd euró kárt szenvedett el az ország mezőgazdasága”.

A 2018-as év valóban a legmelegebb év volt Németországban a rendszeres hőmérsékletmérések kezdete, 1881 óta. A szakértő szerint „ez a forróság 20 200 ember halálához vezetett”. A halálozási statisztika azt mutatja, hogy 2018-ban 22 600 fővel többen haltak meg az országban, mint az előző évben. De ennek a többlethalálozásnak a túlnyomó részét a globális felmelegedésre fogni súlyos tévedés. A szintén hasonlóan meleg 2019-es évben mintegy 15 ezer fővel csökkent az elhunytak száma 2018-hoz viszonyítva. Az előző logika alapján: azért haltak meg kevesebben, mert meleg volt? A felmelegedés a hosszú élet titka?

De ezzel még nincs vége az emberi életre és egészségre gyakorolt hatás bemutatásának. A klíma-szakértő szerint „a felmelegedés súlyos egészségkárosodást okoz, különösen a szabadban vagy a nem klimatizált helyiségekben dolgozók számára. Egészségügyi katasztrófához fog vezetni, ha nem tudjuk korlátozni a klímaváltozást”.

Végül néhány gondolat a német közszolgálati televízió, az ARD főmeteorológusának elemzéséből: 2050-ben Kölnben olyan lesz a klíma, mint most San Marinóban. Minden jel arra mutat, hogy az éves átlaghőmérséklet több mint 1,5 Celsius-fokkal nő a mostanihoz képest. A nyári napok (max. hőmérséklet ≥25 Celsius-fok) száma megduplázódik és eléri az évi 150–180 napot. Az is lehetséges, hogy 2050-ben 43–44 Celsius-fokos melegrekordok lesznek Köln környékén, 2100-ban a Föld átlaghőmérséklete 2,5–2,7 Celsius-fokal lesz magasabb a jelenleginél a párizsi klímacélok megvalósítása esetén is.

Ezért ezek a célok nem elégségesek, még jobban csökkenteni kell a CO2-kibocsátást. De mi németek meg tudjuk oldani ezt a problémát, szó szerint: wir können es schaffen. Ugye, valahonnan ismerősek ezek a szavak. A médiá­ban nap mint nap ilyen, és ehhez hasonló alaptalan riogatások jelennek meg. Nem csoda, hogy az egyszerű állampolgár megijed, és fél a globális felmelegedéstől. Szinte kéri, hogy mentsék meg ettől a katasztrófától, és akár anyagilag is hajlandó áldozni erre.

Az üzemanyag-kibocsátáskereskedelmi törvény (Brennstoffemissionshandelgesetz-BEHG) magában foglalja a fűtőolajra és a földgázra kivetett CO2-adót is. A törvény szerint 2021-ben 25 euró tonnánként a CO2 ára, amely minden évben folyamatosan emelkedik, és 2025-ben eléri az 55 euró/tonna költséget. Mindegyik árhoz hozzáadódik még 19 százalék áfa is. Számoljuk ki, hogy ez mekkora fűtésiköltség-növekedést eredményez.

Egy lakás, vagy egy családi ház fűtésienergia-felhasználása és ezáltal a fűtés költsége több tényezőtől függ: a lakás alapterülete, belmagassága, az épület kora, a felhasznált építőanyagok minősége, a hőszigetelés mértéke, a fűtőanyag minősége és a megkívánt beltéri hőmérséklet stb. Számoljunk egy átlagos, nem hőszigetelt 100 négyzetméter alapterületű ingatlannal, melynek éves energiafelhasználása 16 000 kWh. Gázfűtés esetén ez 2021-ben 96 euró (11 százalék), viszont a jelenlegi árak mellett 2025-ben már 212 euró (24 százalék) többletköltséget jelent a CO2-adó miatt.

Ha a példában említett ingatlant fűtőolajjal fűtik, akkor a CO2-adó nélküli átlagos olajárral számolva az éves fűtési költség valamivel több, pontosan 940 euró. A fűtőolaj elégetése 266 gramm CO2-kibocsátást eredményez kilowattóránként, így az olajfűtés éves kibocsátása 4,256 tonna CO2. Ezért a mennyiségért 2021-ben 127 euró, 2025-ben már 279 euró többletköltséget kell fizetni, ami jelenleg 14 százalékos, négy év múlva már harmincszázalékos áremelkedést jelent majd.

Bonyolítja a helyzetet, hogy a Németországban levő 42–43 millió lakás 54 százaléka bérlakás. Ezzel az arányszámmal az első helyen vannak az EU-ban. Főként a nagyvárosokban alacsony a saját tulajdonú lakások részaránya. A bérlakások tulajdonosai magánszemélyek, de gyakran tulajdonosi és vagyonkezelői joggal bíró szövetkezetek. Ezeknek a tulajdonosoknak sokszor sem lehetőségük, sem érdekük nincs arra vonatkozóan, hogy korszerűsítsék a fűtési rendszereket és ezáltal mérsékeljék a költségeket. Ez a helyzet a bérleti díjak emelkedését vonja maga után.

A bevezetett CO2-adó a motorhajtó anyagok árát is megnöveli. Emiatt a közlekedés és az áruszállítás költsége is nő, amely az élelmiszer és egyéb árucikkek árának emelkedéséhez, növekvő inflációhoz vezet. A Német Statisztikai Hivatal adatai szerint 2021 novemberében 5,2 százalék volt az infláció, főként a CO2-adó miatt. Ilyen magas legutóbb csaknem 30 éve, 1992 szeptemberében volt.

A CO2-kibocsátás démonizálása, az irreális klímacéloknak való erőltetett megfelelés jelentős áremelkedéshez vezet, melynek jó részét a lakossággal fizettetik meg. Fontos hangsúlyozni, hogy ezeket az intézkedéseket még a most leköszönő német kormány hozta meg, az új kormány saját bevallása szerint „még jobban elkötelezett a klímacélok megvalósításában”, tehát a közeli jövőben nem várható pozitív változás ezen a területen. Remélhetőleg mi Magyarországon nem ezt az utat fogjuk választani.

(A szerző egy. adjunktus, Széchenyi Egyetem, Győr)