Kondor Katalin

Vélemény és vita

Hazug bátrak, avagy bátor hazugok

A gyávaság ráült a világra. Diktált bátorságok vannak. Térdelj le! Tedd ki az ilyen-olyan zászlót! Dicsekedj azzal, hogy a barátod a barátnőd, a barátnőd meg a barátod! Ha mindezt megteszed, hős leszel

Fényképezni való ember, vallomást tehetsz bulvárlapokban, no meg a nagyon haladó, nemzetközi hálózatok által fönntartott női és divatlapok cikkeiben. Címlapjaikról nem is beszélve. S akkor rendkívül bátornak fogsz tűnni. Ezt suttogja, kiabálja – saját stílusához híven, de egyforma erőszakkal – a nagyon haladó, magát a világelithez soroló sajtó, amely híveivel együtt azt hiszi, az maga a korszerűség (trendi, ezt így kell mondani), amit közvetít.

Magamutogató ostobaságukban nem veszik észre, hogy mindeközben a világ maroknyi urának boszorkánykonyháiban már jó ideje kotyvasztják az új világ követelményeit, amelyeket a maguk végtelenül erőszakos és alattomos módszereivel, naponta adagolva juttatnak el a meghódítani óhajtott célközönséghez. E követelmények egyik legfontosabb eleme törölni és eltitkolni múltat, történelmet.

Ezt a bátor hazugok vagy a hazug bátrak a haladók és a maradiak háborújának nevezik már évek óta, és természetesen ők a haladók. Egy ilyen haladó ötletére emlékszem is, még 2019-ből. Egy bizonyos Peter Tauber volt CDU-főtitkár azt javasolta, hogy jobboldali polgároktól, köztük a CDU-n belüli konzervatív Értékunió tagjaitól vonják meg polgári jogaikat, így a gyülekezési, egyesülési és szólásjogot, szüntessék meg a postai és távközlési titoktartást, valamint a tulajdonhoz való jogot.

Ötletei nem valósultak meg, de ezek szerint igény lett volna rá. Nos, ezek a haladók azok, akik az Európai Unióban naponta ilyen ostobaságokról ordibálnak, és rendre azt ígérgetik, hogy bizony beleavatkoznak majd a magyar választásokba. S mert szerintük nem vagyunk jogállam, hát joguk lesz elvonni bizonyos, amúgy nekünk törvény szerint járó pénzeket.

Unalmas már ez a nóta, és bizony egyre kevesebb azok száma – mondjanak bármit a közvélemény-kutatások –, akik hisznek abban, hogy ez az Európai Unió bármely téren képes lenne megvalósítani eredeti küldetését, amelyről elég sokan hisszük, gondoljuk azt, hogy valójában nem is céljuk.  

Csak a vak nem látja, hogy Európa már elindult végzete felé, és ennek egyik oka a gyávaság és a hazugság különös keveréke. Hazudni a jelenről, a múltról, a jövőről, minél gátlástalanabbul. Ez a trendi, cáfolni a hazudozásokat nem szabad, leginkább pedig nincs is hol. Nem tudom, hány ország sajtójában jelent meg például az a tudósítás, amely arról adott hírt, hogy a német parlamentben, röviddel a választások előtt Alice Weidel, az AfD jelöltje miként jellemezte Németországot.

Csak néhány mondatot, az országgal kapcsolatos tényt említek felszólalásából: Angela Merkel uralkodását az ország gyors leépülésének korszakaként jellemezte. Elbizonytalanodott és megosztott országnak, amelynek képviselői erkölcsi tanítómesteri szerepben tetszelegnek. Leépült a jólét, amelynek erőforrásait elkótyavetyélték. Az árak emelkednek, infláció van. Százmilliárdokban mérhető a vagyonvesztés, az ország eladósodott, a nyugdíjak veszélyben. Matematikában és digitalizációban a német diákok teljesítménye az uniós átlag alá esett.

Migrációs krízis van, minden évben egy nagyvárosnyi ember települ be az országba, egyenesen a társadalombiztosításba. A migrációt illetően 2015-ben szándékos törvénysértés történt. Az eddig az országba befogadott mintegy 4000 afgánból 168 dolgozik Németországnak. A migrációs politika egy kudarctörténet, nincs társadalmi nyugalom. A klímapolitika is egy kudarctörténet. Továbbá egy kutatás szerint a németek mindössze tizenegy százaléka érzi magát szabadnak.

Nos, nem sorolom tovább a jelölt bírálatát, a beszéd a neten elérhető. Az AfD jelöltjét természetesen egyaránt pfújolták és tapsolták a foghíjas teremben ülők, ami egyébként a fékevesztett demokráciákban természetesnek mondható. Ki-ki érdekei szerint, az igazság nem számít. A szónok szavainak cáfolatát nem hallottuk. Németországi ismerősöktől és nem utolsósorban lapunk kiváló publicistájától, Rab Iréntől sokszor hallhattuk, olvashattuk, hogy a német polgárok elől számos tényt elhallgatnak.

A fentebb idézett beszédből is ez derült ki. Mi meg keserűen nyugtázhatjuk számos alkalommal, hogy ennek az országnak és az EU-nak az „elöljárói”, például Ursula von der Leyen több alkalommal is megrótta már hazánkat, például szégyenletesnek nevezve a gyermekvédelmi törvényt. Talán a saját háza táján kellene mindenkinek söprögetnie, nem pedig azzal fenyegetni azt, aki nem hódol be, például Magyarországot, hogy a Nagy Testvér figyel. Jó lesz vigyáznia Alice Weidelnek is, néhai Udo Ulfkotte hazájában minden megtörténhet, a bátor hazugok és a hazug bátrak résen vannak. 

(A szerző újságíró)

Kapcsolódó írásaink

Kő András

Kő András

A feltalálók feltalálója

ĀA fényképek mesélnek. Ami felpezsdíti a vért, az egy 1911-ben készült fénykép: Thomas Alva Edison látható rajta a Savoy vendéglő előtt, kalapban, egy nyitott autóban

Nagy Dóra

Nagy Dóra

A Grincs, aki ellopta a Karácsonyt

ĀEgyre jobb az ellenzéki előválasztás műsora. Olyan zavar van azon a térfélen, hogy ember legyen a talpán, aki követni tudja, hogy éppen ki-kivel van és miért