Düh

Három betű, amely mégis annyi fellobbanást cipel a hátán: a düh. Minden idők legnagyobb kajakozójától, Kozák Danutától kérdezte a riporter: „Mi vezérelte, amikor a négyes hajóba beült a döntőben?” – Kozák válasza: „A düh.” A szó összetett érzelem.

Ha az ember tisztában van azzal, mit akar megváltoztatni, mit akar elérni, akár még hasznos is lehet. Mert a csalódás után nagyon sok ener­giát szabadít fel. De a düh és a tehetetlenség kombinációja depresszió­ba torkolló zsákutcát tartogathat. Märcz Tamás, a vízilabdázók szövetségi kapitánya a bronzérem kivívása után így kommentált: „Nekünk segített a düh is. Az elődöntő elvesztése, a sokkal több emberhátrány, ezeken felhúzták magukat a srácok.”

Visszamehetünk az időben is. Az ötvenes évek híres magyar közép- és hosszútávfutója, Tábori László – Iharos Sándor, Rózsavölgyi István és Mikes Ferenc társa a világcsúcsok idején – mondta nekem, hogy Iglói Mihály kegyetlen edzései közben, a nem tudom hányadik sprintelést követően, csak úgy tudta végrehajtani a kiadott penzumot, hogy káromkodások özönét öklelte ki magából, és a legtrágárabb szavakat ordította.

Menjünk még távolabb: Frank Henri francia kerekes 1910-ben azt játszotta, hogy defektje van. A többiek beérték, mire Frank Henri begerjedt, begerjesztette magát, utánuk eredt, és szidta őket. Frank Henrit a düh éltette. Fütyült, amikor nyert. A harag vitte arra, hogy önmagát is felülmúlja. Gyakran játszotta, hogy defektje van.

Vannak pillanatok, amikor a ha-rag, ha megfelelően használjuk, szükséges és hatékony eszköz. (Lásd a fenti példákat.) A düh azonban darabokra is tépheti az embert, ha kimutatja. Okosan kell tehát bánni vele.

A düh olyan, mint a tűz. Mindent tisztára éget. Őrizzük hát – ezt még az ősember is tudta –, és ne hagyjuk kialudni. De ha a düh elborítja az agyat, az ember nem tud tisztán gondolkodni, és sebezhetővé válik.

Ha viszont a düh és az adrenalin egyesül, emberfeletti erőre képes a homo sapiens. De a düh a rossz döntések „tanácsadója” is lehet.

A düh néha balzsam, a keserűség azonban métely; megmérgezheti a lelket.

A düh rokon értelmű a harag szóval, amelytől annyiban különbözik, hogy a düh hirtelen támadó, nagyon erős, ösztönös erejű érzelem, és sokszor félrevezető indulat formájában költözik belénk. A Biblia eredeti nyelvén azonban nem találjuk ezt a megkülönböztetést. Kétféle düh létezik: jogos és indokolatlan.

A harag nem minden esetben bűn. Van olyan fajtája is, amelyet kifejezetten jóváhagy a Biblia – ezt gyakran „jogos felháborodásként” emlegetjük. Isten is haragra gerjed olykor (Zsolt 7:7) és a hívőket felszólítja: „Haragodban ne vétkezz!” (Ef 4:26). A harag a Biblia szerint egyfajta Istentől jövő energia, amely a problémát hivatott megoldani. A düh minden bizonnyal olyan energia, amely ha megtalálja az irányát, csodákra képes.

Mark Twain tanácsolja: „Ha dühös vagy, számolj négyig! Ha nagyon dühös vagy: káromkodj!” Egy szó, mint száz: a düh segít talpon maradni, amikor az ember legszívesebben elbandukolna embertársai elől. Ez munkálkodhat a nagyszerű Hosszú Katinkában is.

(A szerző újságíró)