Boros Imre

Vélemény és vita

Farizeus képmutatók, hazaárulók és hasznos idióták

A napokban a hazai ellenzék tüntetést szervezett a parlament elé a kínai Fudan Egyetem hazai kihelyezett telephelyének tervezett létesítése ellen

A szónokok – közismert ellenzéki közéleti emberek, parlamenti képviselők és maga a főváros főpolgármestere, miniszterelnökjelölt-aspiráns – azzal érveltek, hogy a telepítéssel megérkezik hozzánk a kommunizmus, és nyitjuk a teret a kínaiak akadálymentesített, felderítő tevékenységének is. (Legutóbb a kémkedés vádjával a Nemzetközi Befektetési Bankot illették, soraiban Oroszországgal és rajtunk kívül további négy EU-tagországgal, mint részvényessel)

A demonstráció létszám dolgában szerényre sikeredett, ezért a róla tudósító nyugati médiumok az elemi erejű felháborodást demonstrálandó – nem először és vélhetően nem is utoljára – most is arra kényszerültek, hogy vágóképeiket más eseményekről kölcsönözzék.

Szűnni nem akar a paksi atomerőművi beruházás körüli hisztéria sem, amihez az oroszok adtak kedvező hosszú lejáratú hitelt, és nagy időtávra biztosítja majd az országnak a növekvő mennyiségű és olcsó áramellátást, tehát nem a globalista piacról kell majd vásárolnunk. Az ügyekkel kapcsolatban először a hasznos idióta fogalma tisztázandó. A fogalom tartalma szerint hasznos idióták azok, akik az ügyek, valós lényegéről, ami ellen (vagy éppen mellett) demonstrálni jöttek, semmit sem tudnak, vagy alapvető tévedésben vannak, de a tudatlanok magabiztosságával nyilvánítanak véleményt.

A felvonultatott jórészt fiatalabb korosztályokból a legtöbb hazai szofttudományos képzési helyekről kikerülők ezt a mértéket bőven megütik, mert valós tudás helyett útravalóként jól ellátják őket oktatóik divatos globalista toposzokkal. Ami a kémkedést illeti, külföldön működő intézetekben mindig folyik bizonyos helyi ismeretszerzés. A hazai felderítés feladata, hogy ezt illő módon kordában tartsa. (Én égek a vágytól, hogy megtudjam, az amerikai követség Szabadság téri épületének tetején a hatalmas technikai építmény milyen célt is szolgál.)

A Fudan-ügynél érdemes a kommunizmus veszélyével is foglalkozni, a főszónok miniszterelnökjelölt-aspiráns ugyanis nagyon tart ettől az egyetemlétesítés kapcsán. Mennyire is kommunista ma Kína, ez itt a kérdés? Az valóság, hogy egypártrendszerben élnek a kínainak, és a pártot kommunista pártként ismerik. A kommunista klasszikusok, Marx, a Kommunista Kiáltvány szerkesztője, és Lenin, az első alkalmazó a magántulajdont a kommunizmustól merőben idegennek tekintette.

Lenin és követői mindenütt, ahol a kommunizmus felütötte a fejét, erőszakkal meg is szüntették. Kínában virágzik a magántulajdon, mi több nagyon is. Pekingben, Sanghajban több a milliomos, mint az Egyesült Államok nagyvárosaiban. Kínában volt jó negyven évig valóságos kommunizmus is, mégpedig a lehető legdurvább verzió, ”a múltat eltöröljük” jegyében pusztították a történelmi hagyatékukat a „kulturális forradalom” aktivistái. Ugyanezt ma a hasznos idióták által oly fennkölten demokratikusnak tartott Nyugaton művelik vasdorongokkal felszerelt „cancel kulturális” forradalmárok.

Mi miatt is kellene akkor Kína esetében a kommunizmustól félni? Kína negyven év alatt gyökeresen alakította át társadalma jólétét, hatalmasat emelt a létnívón, kiemelte népét az éhségbe hajló nyomorból, a szociális gondoskodás példáját adta. Azzal a kérdéssel, hogy Kínát manapság milyen társadalmi rendi kategóriába helyezném, még várnék, nem lenne célszerű meglepő, manapság még általános felháborodásra okot adó megállapítást tenni.

Az biztos, hogy a fogalom klasszikus értelmében Kína már régen nem kommunizmus, de abban az értelemben, ahogy ma a kapitalizmust Nyugaton művelik, határozottan nem is kapitalizmus. A lényeg azonban az, hogy Kína olyan megkerülhetetlen világhatalommá vált az elmúlt három évtizedben, amivel az együttműködés alapvető nemzeti létérdek. Hazai Kínát becsmérlő farizeusaink hatalmas támogatást kapnak Nyugatról, arról a Nyugatról, ami csordultig telve van kínai gazdasági és kulturális kapcsolatokkal.

A Nyugat is rá van utalva mind az orosz, mind a kínai kereskedelemre. Az EU alapvetően energiaimport miatt évi 16 milliárd euró deficitet csinál Oroszországgal, és ha nem lenne kínai import, nem tudom, hogy mit árulnának az Egyesült Államok áruházaiban. Németországban több tucatnyi kínai vállalat van bejegyezve, a németek külföldön a legfontosabb exportcikkükből, a személygépkocsikból éppen Kínában adják el a legtöbbet.

Németországnak immár ötödik éve a legnagyobb kereskedelmi partnere Kína, 2020–ban éppen 220 milliárd euró erejéig. Ömlik a kínai áru Amszterdamba, Rotterdamba és Hamburgba, de ha majd a Pireuszból Budapestig vezető gyorsvasúton hazánkba is fog, attól a sárga irigység ragyásítja a nyugati demokratákat.

Ebben az irigység-gyűlölet hajszában mindig számíthatnak a hazai hasznos idióta csapatokra, és az őket mozgató farizeus hazaárulókra. ( Nolimpia, no paks2, no Budapest-Belgrád gyorsvasút, no Fudan Egyetem, mert jön a kommunizmus!) Nyugati farizeusok ránk vonatkozó ítéleteit hazai farizeusaink kritika nélkül veszik át. Mivel egyáltalán nem tekinthetők ostobáknak, mint a hasznos idióták, ők nem csak farizeusok, hanem hazaárulók is, hazánkat kívánják elütni azoktól az előnyöktől, amit mások – ha Nyugaton élnek – már régóta élveznek.

Farizeusaink ugyanis nem hazaszerető patrióták, hanem hazaáruló globalisták, akik közös kasszán vannak megbízóikkal, akik hazánk kapcsolatait Kínával és Oroszországgal a konkurens szemével nézik. Ahhoz szoktatják ugyanis külföldi pályatársaikat – ha éppen kormányon vannak –, hogy mi a kínai és az orosz piachoz is csak rajtuk keresztül férhetünk hozzá. Nézzük ezek után a Fudan Egyetemet. Egyáltalán nem kommunista képződmény, 1905-ben alapították Sanghajban, a városban, ahol a nyugati és a kínai kultúra mindig is a legszorosabb kapcsolatban volt.

Magánegyetemként jött létre a legszélesebb oktatási és kutatási profilokkal. 1949-ben ugyan államosították, de megszüntetése vagy radikális átalakítása soha nem jött szóba. Minden híresztelést cáfolandó a kínai kommunistáknak is szüksége volt nemcsak propagandára, de valóságos tudásra is, hasonlóan a volt NDK hadseregéhez, ahol tucatnyi volt Wehrmacht-tiszt kapott beosztást, vagy a német V2 rakétákat kifejlesztő német tudóshoz, Werner von Braun­hoz, aki az Egyesült Államokban munkája elismeréseként még állami kitüntetésben is részesült.

Még a fékevesztett kulturális forradalom éveiben is volt elég eltökéltség Kína egyes vezetőiben, hogy maradandó kulturális és tudományos értékeket megvédjenek. Az egyetem a mai napig mindent túlélt, még a legerőszakosabb kulturális forradalom éveit is. Kínában négy további városban van kitelepített részlege, számtalan nyugati egyetemmel folytat különböző szintű együttműködést. Sanghajban mintegy negyvenötezer hallgatója van a különböző karokon. Kifejezetten erős az egészségügyi, orvosi képzése, ezt mi sem támasztja alá jobban, mint hogy tizenhét kórház működik mellette egyetemi kiképző kórházként. Számtalan tudományágban folytat doktori képzést.

Arról az egyetemről van szó, aminek az idetelepülését miniszterelnöksége alatt maga Gyurcsány Ferenc is szorgalmazta, amikor felesége társaságában Kínába látogatott. Ez is lehet nyomós ok, hogy Klárával együtt nem tette tiszteletét a parlament előtt megtartott nagy hevületű, ámde kis létszámú hasznos idióta közegben. Klára és Gyurcsány ugyanis a lényeggel is tisztában vannak a Fudant illetően, de nagy a szükség most a hasznos idiótákra és főként az ő szavazataikra 2022 tavaszán.

Ha véletlenül a választói szeszély összefújná az ellenzéknek a győzelmet addigra, amikor az első kínai látogatásra sor kerülne, a mesterterv szerint Karácsonnyal már rég nem kell számolni. Most viszont végezze el a kötelezőt. (Majakovszkij is állítólag öngyilkossága előtt azt mondta: „elvtársak ne lőjetek”, nem ez lenne az első baráti tűz.) Kína részére pedig majd talál valami elfogadható hadovát a kommunikációs stáb (talán éppen Karácsonnyal az élén).

Mára csak az nem látja a megváltozott politikai térképet, aki csökönyösen ragaszkodik régi toposzokhoz, mint a politikai jobb és bal. Ma a korábbi jobboldal, amit a történelmi bal rendre azzal vádolt, hogy kizsákmányolja a dolgozók tömegeit, rég nem nemzeti keretekben működik, hanem nemzetek felett áll. Ma ez a kizsákmányolás globális méretekben folyik. Ezt a helyzetet azáltal sikerült elérnie, hogy a magánpénzt (dollár) sikerült – hatékony kényszerek hatására – általánosan elfogadottá tenni, ami miatt a nemzetgazdaságok hasznának lefölözése napi rutin.

Ennek a globális méretű kizsákmányolásnak az útjait egyengeti a már a globalista haszonélvezők által szervezet politikai osztag, jórészt, de nem kizárólag, a baloldalinak címkézett pártokban. Éppen ez a bajuk Kínával és Oroszországgal. Ők nem részesei ennek a fajta globalista felosztásnak, vagy inkább időben sikerült eltávolodniuk és önálló útra lépniük. A két hatalommal természetesen a globalisták sem kerülhetik meg a kapcsolatokat, hiszen hasznos üzletektől esnének el, de attól elzárkóznak, hogy mások is ezt tegyék.

Ha mégis, akkor rajtuk keresztül, az ő ellenőrzésük mellett. Mivel a racio­nális érvek kifogytak, marad a címkézés, mint Kína esetében is láttuk a kommunistázás. Címkézésből egyre hosszabb a sor, aki nem fogad migránsokat, az kirekesztő, aki nem térdel le a sportesemények kezdete előtt, az nem szolidáris az elnyomottakkal stb. Nem nagyon lesz ennek hamar vége. Ezért vannak a farizeusok és a hasznos idióták, hogy a kijózanodás sokáig tartson. 

(A szerző közgazdász)

Kapcsolódó írásaink

G. Fehér Péter

G. Fehér Péter

Másodrendűek

ĀA most zárult orosz–amerikai csúcstalálkozó talán legérdekesebb része éppen az, amiről alig esett szó, nevezetesen az ukrán helyzet

Rab Irén

Rab Irén

Szivárványos európai értékek

ĀLenin bácsi cipőt és csokoládét adott a szegény gyerekeknek, mondta az óvó néni a pártpropaganda szellemében. Ma az óvó néni mesét olvas a kicsiknek a királyfi kezéért a sárkánnyal is megharcoló másik királyfiról