−Előd
ĀA történelem során adódtak és remélhetően a jövőben is adódnak kegyelmi pillanatok. Ha ezekre az aktuális vezetők ráéreznek, időben hoznak jó döntéseket, hosszan tartó, virágzó korszakot nyitnak meg
ĀAz államhatalmakba épített híveik hálózatot alkotnak a világon. Ez a deep state, a mély állam. Ezt a „mocsarat” akarja Trump lecsapolni
ĀTrump a hadsereg főparancsnokaként adhat ugyan parancsot a rendteremtésre, de ezzel átlépi a törvényes lehetőségeit, és könnyen úgy járhat, hogy hátranéz, ám nincs katona mögötte, mert a vezérkar nem engedelmeskedik
ĀVannak helyek és megválasztott, de beavatott vagy elhülyített vezetők, akik feloszlatnák a rendőrséget, döntögetik a szobrokat, felgyújtanak emblematikus épületeket
ĀÚjabban se szeri, se száma a megváltó pénzügyi ötleteknek
ĀGeorge Sorosnak sorozatos megváltó ötletei vannak Európa számára, ám azok nem mástól, mint megszokott létmódjától fosztanák meg a kontinenst
ĀElérkeztünk a hazánkat privatizáció címen történő kifosztás utolsó fejezetéhez
ĀEljött az ideje, hogy az ország kirablása történetének legfőbb hazai intézményéről – úgy is lehet mondani, hogy spiritusz rektoráról –, a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) is szót ejtsünk
ĀAzok a külföldiek is azt mondják, hogy jók az esélyeink, akik korábban minden jóban is a rosszat látták. Eszünkbe ne jusson tehát ismét a hazai rablólovagokat és külföldi partnereiket a tűz közelébe engedni, mert jövőnk azonnal hamuvá válik
ĀA történelmet be kell vallani. Ha bevallottuk, akkor írásban is rögzíteni kell a főbb eseményeket és a köztük rejlő összefüggéseket, hogy az utókornak is hozzáférhető legyen
ĀKemény munkával és bizonyos kezdeti eredményekkel a bankokat is rá lehetett döbbenteni, vége a spekulatív üzletelésnek a háztartások, a kis- és középvállalkozások kárára, amit a devizaalapú hitelekkel folytattak
ĀLegutóbb a Covid–19-vírusfertőzés megállításának, illetve a járvány miatt megrogyott gazdaságok talpra állításának bonyolult összefüggéseit kíséreltem meg elemezni
ĀA kiinduló helyzet ma kísértetiesen hasonlít az 1918-asra. Rajtunk múlik, hogy a járvány leküzdésének és a gazdaság működtetésének bonyolult kölcsönhatását jól értelmezzük-e, jó időben születnek-e meg a szükséges döntések
ĀÉrdekes, hogy a mai balliberálisok még a látszatát is kerülik, hogy hasonlóságot mutassanak a kommunistákkal, pedig a lényeget tekintve nem hasonlók, hanem ugyanazok. Ezért ragaszkodnak a jegybankok függetlenségéhez is
ĀA történelem az élet tanítómestere. Ha valaki nem tanul belőle, arra ítéltetik, hogy sok szörnyűséget újra átéljen, szól a tanítás. Bizony ez így van és lesz a jövőben is
ĀHárom évtizednyire vagyunk a rendszerváltozástól. Az egyik nagyon fontos eseménysor, az állami és más közösségi tulajdonok magántulajdonokká alakítása is több mint két évtizede befejeződött
ĀA világ működését koordináló nemzetközi szervezetek óriási erőforrásokat biztosítanak a közbeszéd alakítására is annak érdekében, hogy az arról szóljon és úgy, ahogy az az ő érdekük
ĀAmiért néhány éve még közéleti megkövezés járt, amit idült összeesküvés-elméletnek volt kötelező titulálni, az mára maga a rögvalóság. Ezen a bázison ébredt öntudatra a pénzvilághatalom főhadiszállásának számító Egyesült Államok népének józan többsége
ĀMiként reagál majd az EU, vajon támogatja-e azokat szeparatizmusukban, akik maradni akarnak, vagy éppen semleges marad? Emlékezzünk: a katalán függetlenségi törekvéseket az unió kritika nélkül spanyol hatáskörbe utalta
ĀDe a „standard” világbirodalom sem volt válogatós, amikor 1944-ben a románok addigra kiérlelt rutinjukra is támaszkodva ismét visszaváltottak rá
ĀAmerikában is számos írás és hozzászólás szól manapság a mély állam (deep state) működéséről
ĀÚjabban a balliberális politikusok azt hangoztatják, és az őket követő, szigorúan „független” média is azzal van tele, hogy gazdasági értelemben már Románia is elhagyott minket, és képletesen szólva nézegethetjük a románok hátát
ĀA legutóbbi szégyenletes antidemokratikus pénzforgalmi gyakorlat az úgynevezett devizaalapú hitelezés volt, máig ható, romboló szociális hatásokkal. Ennél az esetnél felettébb indokolt, hogy az államhatalmi és a jogszolgálati rásegítéseket is megemlítsük
ĀBonaparte azonban nem kért tervei megvalósításához a pénzhatalom (akkoriban a font mögött állók) gyámkodásából. Az árat a „segítségért” túl nagynak találta
ĀNemrég Botos Katalin írását olvastam arról, hogy a nyugdíjba vonuló édesanyák ellátmányánál azt is nyomatékkal figyelembe kellene venni, hogy életük során hány gyermeknek adtak életet és neveltek fel.
ĀVéget ért az Európai Unió parlamentjének ötéves ciklusa. December 1-jétől frissen választott képviselők és bizottsági tagok vették át a stafétabotot
ĀA minap néhány tucat nagyon agresszív tüntető jelent meg a Normafánál. A „vezérszónokok” jól ismert profi tüntetők, egy részük, lévén országgyűlési képviselő, újabban éppen a Parlamentet tekinti a Fővárosi Nagycirkusznak
ĀNemrég alkalmam volt hosszasan beszélgetni egy rég látott ismerősömmel, aki csaknem húsz éve az Egyesült Államokban, Los Angelesben él
ĀMargaret Thatcher hajdani brit miniszterelnök nevéhez több legendás mondás is kapcsolódik
ĀVannak dolgok, amiknek változniuk kellene, de mégsem változnak, mert akik a változatlanságban érdekeltek, elég befolyással bírnak, hogy ne történjen semmi