Vitéz Ferenc

Vélemény és vita

Szerelem

Kétperces

„Ilyen is csak a filmekben van” – dünnyögte a férfi, majd kikapcsolta a tévét. „Még hogy egy gazdag és csinos nő beleszeret egy hivatalnokba!” – forgolódott az ágyában, a lepedő hurkásra gyűrődött alatta. „Ráadásul a hivatalnok nemcsak szegény, de nem is jó kiállású. Épp olyan, mint ő” – lassan már éjfél is elmúlt. „És egy kicsit sántít” – Joó K. ugyan nem sántított, de az idő sem, már éjjel két óra volt. „A nőnek lehetett egy kis beütése” – gondolta hajnali fél négykor, lepedőt cserélt, az előző teljesen nedves lett az izzadtságtól. „De tegyük fel, hogy normális, akkor azt a nagyképű apját szerette volna bosszantani” – a filmben szó sem volt apáról, azonban kint már világosodni kezdett az ég alja. „Egyszer járt náluk egy ügyvédnő, az is pont úgy nézett ki, mint a filmben, és ő rögtön levette a szemüvegét, hogy ne lássa olyan élesen a formás idomait, pedig a nő észre sem vette” – s megint bepárásodott volna a szemüvege, ha rajta van, alváshoz viszont nem kell, csak a látáshoz, egyébként is mindjárt fél hat. „Ha egyszer ez az ügyvédnő becsöngetne hozzá, összekapódna a gyomra, ki kellene menni a vécére, így elég rosszul kezdődne a dolog” – és hallotta, hogy valaki csönget, hat óra húszkor. Joó K. álmosan, rémült gyomorral föltámolygott az ágyból, s lenyomta az ébresztő gombját. Kis szomorúság keveredett megkönnyebbülésébe, hogy nem egy filmben, hanem a valóságban van.

(A szerző irodalomtörténész)

Kapcsolódó írásaink

Kondor Katalin

Kondor Katalin

Tenyér, ha csattan

ĀManapság a francia fegyveres erőkben szolgálók közül állítólag a 30 és 34 év közöttiek negyede gondolkozott már azon, hogy végez magával. Jó néhányan meg is tették