Kő András

Vélemény és vita

Szenvedés és pénz

Az ötvenes évek elejéről való az ÁVH alábbi figyelmeztetése, amikor rettegtek attól, hogy legjobb sportolóink emigrálnak: „…értésükre kellene adni a sportolóknak azt, hogy szökés esetén az itthon maradt hozzátartozókkal kapcsolatban retorziót fogunk alkalmazni.” Világos beszéd, nem? És mégis… Emlékeznek a Király Ede–Kékessy Andrea műkorcsolyapárosra, akik az 1948-as St. Moritz-i téli olimpián ezüst-, 1949-ben a párizsi világbajnokságon aranyérmet nyertek? Ezután Kékessy Andrea úgy döntött, hogy Kanadában élő vőlegénye után ered. A következmény: internálják gimnazista húgát és a szüleit.

Az oslói Európa-bajnokságot 1950 februárjában rendezik, ahol férfi egyéniben Király Ede aranyérmes, és a sokszoros magyar bajnok megkezdi a felkészülést a londoni világbajnokságra. Zoltán bátyja és ő elválaszthatatlanok egymástól. Testvérek és bizalmas barátok. Minden hajnalban együtt róják a köröket a városligeti műjégpályán.

A londoni út előtt az ÁVH megfenyegeti őket: ha Ede kint marad, internálják a családtagokat. Zoltán könyörög az öccsének, hogy ebben a kedvezőtlen helyzetben ne gondoljon a disszidálásra. És Ede megígéri… 1950 márciusában a BBC magyar adásában, a kilenc órai hírekben elhangzik, hogy Király Ede ezüstérmet nyert a londoni világbajnokság férfi egyéni számában, de utána azt is hallják a barátok: „Úgy értesültünk, hogy Király Ede menedékjogot kért Angliában, és nem tér vissza hazájába.”

A hír a döbbenet erejével hat.

A bajnok 29 éves bátyja (az öcs öttel fiatalabb) még aznap éjjel az Andrássy út 60.-ban találja magát. Nem vádaskodik sem akkor, sem később. Hogy a recski kőbányában gondolt-e néha a közös reggeli futásokra? Valószínűleg igen. De a történtek után melyik vallatótiszt hiszi el, hogy Zoltán nem tudott az öccse szándékáról? Sőt talán még ő beszélte rá arra, hogy válassza a „szabad világot”. Egy szó, mint száz: minden tagadás felesleges.

Előtte persze házkutatás, feldúlják az egész lakást. Aznap éjjel az édesanyját és idős nagynénjét is az Andrássy út 60.-ba hurcolják. A következő állomás mindhármuk számára Kistarcsa. Aztán 1950 augusztusában, majd októberében két csoportban a férfiakat a recski kényszermunkatáborba szállítják, ahová már nem engednek be látogatót. A nők három és fél évig Kistarcsán maradnak.

Amíg Király Zoltán börtönben volt, saját szenvedéseit enyhítendő, elvált tőle a felesége… A mártír miniszterelnök, Nagy Imre nevét sokáig áldották a rabok. Neki volt ugyanis köszönhető az összes internálótábor feloszlatását jelentő 1953-as amnesztia. Amikor Király Zoltán 42 éves korában meghalt, tulajdonképpen szilikózist, krónikus tüdőbetegséget állapítottak meg nála, amit az orvosok szerint a recski kőbányában szerzett.

Vajon bátyja halálakor Király Ede (2009-ben hunyt el, 83 éves korában) mit érzett? Megszólalt-e a lelkiismerete? Logan Pearsall Smith 19–20. századi amerikai író szerint „a legtöbben eladják a lelkiismeretüket, és a bevételből élnek tovább”. Király Ede Kanadában profi szerződést írt alá, és évekig küldözgetett pénzt bátyja első feleségének, aki három és fél évig abból az összegből élt. Így öltött testet a megváltás? De van-e elég pénz a világon, amely megválthatja a szenvedést? 

(A szerző újságíró)

Kapcsolódó írásaink

Dippold Pál

Dippold Pál

Térdfoci

ĀSokak örömére és kevesek fanyalgásától kísérve tegnap elkezdődött a labdarúgó Európa-bajnokság

Szerencsés Károly

Szerencsés Károly

Odabénult egység

ĀNéhányan az idegen istenekhez való odabénulás narkotikus állapotában pillanatnyi érdekeikért odadobnák az ország és a nemzet jövendő boldogulását is