Vitéz Ferenc

Vélemény és vita

Szenvedély

Kétperces

A hetedik évet meg is ünnepelte. Vett egy doboz cigarettát, és rituálisan széttaposta a dohánybolt előtt a járdán. Olvasta egy életmód-tanácsadó újságban, hogy minden hetedik év a vízválasztó. Ez ugyan a párkapcsolatra vonatkozott, ami neki nem volt, de annyira meggyőzőnek tűnt az érvelés, hogy a párkapcsolat nélkül is tetszett neki ez a hétéves dolog.

Fogalma sem volt arról, hogyan került cigaretta a lakásba. Ha csótányok futkostak volna a konyhaszekrényben, az is meglepte volna, Joó K. ugyanis egyetlen rovarirtást se mulasztott el. Tudta, hogy rajta kívül a csótányoknak is kedvelt tartózkodási helyük a lakótelep, noha korántsem volt biztos benne, hogy ő tényleg szeret-e a lakótelepen élni. Mindenesetre így alakult – és így is maradt.

Huszonvalahány éve aránylag olcsón vette a lakást. Ám ez idő alatt a lakás sokkal többet öregedett, mint ő. Ezért, amikor önértékelési problémái adódtak, a lakásával hasonlította össze magát. Az volt a baj, hogy mások is a lakásával hasonlították össze őt.

A példa okáért: egyszer volt egy női vendége. A példa ugyan sántít, mert többször nem volt, de ingyen jött. Jobb lett volna, ha fizet érte, mert akkor biztos kedvesebb. Legalábbis úgy tesz, mintha az volna.

Joó K. hölgyvendége azonban azt mondta, hogy ez a lakás „egy budi”, így, szó szerint. És azt is mondta, hogy a férfi egy „csődtömeg”. Egyetlen szerencséje, hogy még nem omlott saját maga alá. Így, szó szerint.

De még azt is, hogy ha ő lenne a férfi helyé­ben, egy percig sem gondolkodna azon, hogy valaki más legyen. A „valaki” szót erősen megnyomta, és gúnyosan nevetett. Joó K. ebből azt a következtetést vonta le, hogy ő nem valaki, hanem egy senki.

Mindez viszont nem magyarázza, hogy miért ébredt égő cigarettával a szájában.

Talán a szenvedély miatt, amit ő is ugyanolyan pótlékokba helyezett át, mint a szomszédja, aki horgászni járt. Vagy mint a főnöke, aki néha helikoptert bérelt, de neki még saját autója sem volt. Ha lett volna autója, nőt is könnyebben találhatott volna. Ám ez is úgy maradt, mint a lakótelep.

Joó K. azt érezte, hogy nem is ébredt föl, mert már a pokolban van. Azért jutott oda, mert lemondott egyetlen szenvedélyéről is.

A tűzoltók szirénáit meg sem hallotta. 

(A szerző irodalomtörténész)

Kapcsolódó írásaink

Őry Mariann

Őry Mariann

Bohócpolitika

ĀNagyon várta a nyugati sajtó az elmúlt hétvégét. Végre tüntetés Budapesten! Ilyenkor mindig nagy a várakozás, hátha most válik végre a kijevi Majdan térré a Kossuth tér

Lóránt Károly

Lóránt Károly

Ötvenöt százalékos böszmeség

ĀAz Európai Parlament tagjai semmiért sem felelnek. Ezzel szemben a nemzetállami vezetőknek meg kell magyarázniuk a választóknak, miért növekszik a rezsiköltség