Vélemény és vita
Az író és a „dublőr”
Rejtő Jenőt tárcsáztam anno, az 1970-es évek egyik telefonkönyve alapján, megtudakolandó, hogy van-e valamilyen rokoni kapcsolat közte és a neves író között
(Megjegyzem: egyetlen egy Rejtő Jenőt találtam a telefonkönyvben.)
Bemutatkoztam, és elbeszélgettünk. Kiderült, hogy rokoni kapcsolat nincs közöttük, de sokan hívják telefonon, és gratulálnak a „könyveihez”, nem tudván, hogy az író munkaszolgálatosként a Don-kanyarban, a voronyezsi területen harminchét évesen – hivatalosan 1943. január elsején – meghalt vagy eltűnt.
Tudvalévő, hogy Reich Jenőnek született, és írói névként a Rejtő családnevet választotta magának, azon kívül, hogy P. Howard és Gibson Lavery is volt. Hivatalosan soha nem magyarosított, bátyjai is csak a háború után. A nyilvánosság előtt Rejtő Jenőként először 1924-ben, a Színházi Életben volt olvasható, ugyanis Rákosi Szidi színitanodájában ismerkedett a művé-szettel.
A „dublőr” Rejtő Jenő elárulta, hogy az egyik telefonáló a késő esti órákban ezekkel a szavakkal hívta fel: „A fene egye meg magát! Azért nem tudok elaludni, mert képtelen vagyok a könyvét letenni. Írhatott volna valamilyen andalító könyvet is, de maga Fülig Jimmybe szeretett bele, aki nem engedi pihenni az embereket.”
A „dublőr” magyarázkodni kezdett, hogy neki semmi köze sincs Fülig Jimmyhez, de a telefonáló leintette: „Ne tiltakozzon, ne mondjon semmit! Vállalja fel, hogy népszerű, de most már fejezze be ezeket az irományokat. Na, jó éjszakát!” – és letette a kagylót. A „dublőr” egy idő után úgy döntött, hogy valóban nem fog magyarázkodni, hanem Rejtő Jenő nevében – bocsánatos bűnként – besöpri a gratulációkat. És milyen az élet: munkaszolgálatosként annak idején ő is a voronyezsi területre került, és találkozott is az íróval, aki már nagyon rossz bőrben volt.
Tudjuk, hogy embertelen körülmények között éltek, és a borzalmas hideg – nemegyszer a mínusz negyven fok – felőrölte az író szervezetét is. A két férfi tisztázta, hogyan kapták a Rejtő családnevet. A „dublőr” Rejtő Jenő a szerencséjének köszönhette, hogy hazakerült, szemben az íróval, akinek szomorú sors jutott.
Amiért ezzel a történettel előhozakodtam, annak az a magyarázata, hogy a Központi Antikvárium június 4-én árverést rendez, amelyen a kötetek között lesz 800 ezer forintos (!) kikiáltási árral (Rejtő Jenő) P. Howard egyik könyve, a Piszkos Fred közbelép… (Fülig Jimmy őszinte sajnálatára). Az első kiadásról van szó, a címlapon ajánló sorokkal: „Dr. Haumann Miki barátomnak azon tiszteletteljes emlékeztetéssel, hogy elolvas Híve Rejtő Jenő Bp 941 juli 24.”
Az antikvárium szerint jelentősebb mennyiségű Rejtő Jenő által dedikált könyv és Rejtő-könyvtár feltehetően sosem létezett, ahogyan mára elenyészett a Rejtő-hagyaték jelentősebb része is.
Egy dedikált Rejtő Jenő-kötet felbukkanása napjainkban olyan megjósolhatatlan csoda és szenzáció, amit a Nagykörút című folyóirat hasábjain meginterjúvolt híres pesti jósnő, Silbiger Boriska, de talán a fantáziadús író sem tudott volna megjövendölni. A tíz-húszévenként előkerülő dedikált kötetek páratlan kincsnek számítanak a hozzáértő gyűjtők számára.
Szentkuthy Miklós írta Rejtőről: „Minden könyve megvan, kívülről tudom, izgató, meglepő, jobb, mint egy csomó, hozzá képest híres krimiíró, például Simenon…” Örkény István egyperceseiben olvashatjuk: „Milyen a filozófiai képzettsége? a) Marxista. b) Antimarxis-ta. c) Csak Rejtő Jenőt olvas. d) Alkoholista.” Lehet, hogy az élőket a holtak kormányozzák?
(A szerző újságíró)