Kő András

Vélemény és vita

Helyesírás, ó!

Kitűnő könyvet írt 88 címmel Szinetár Miklós gondolatainak, ötleteinek, tapasztalatainak, következtetéseinek füzéréről. Csakhogy… De ez már nem az ő hibája

Levegő nélkül az ember csupán néhány percig tud élni, víz nélkül talán két hétig, élelem nélkül bizonyára két hónapig – gondolatok nélkül azonban akár élete végéig.

Szinetár Miklós nem tartozik közéjük. Ellenkezőleg: nyolcvannyolc évesen összefűzött „füveskönyve” okos, szórakoztató, szellemes, meditálásra hajló, olykor bölcs, tárgyilagosságra törekvő – szaporíthatnám a dicsérő jelzőket. És mindeközben állandóan ütközteti a véleményét életünk mérőműszerével, az arányokkal. Csakhogy… De ez már nem az ő hibája.

Feleki Lászlót anno recenzió megírására kérték egy akkoriban érdeklődéssel várt könyvről. Feleki elolvasta, de olyan gyengének találta, hogy elhárította a kérést, és nem volt hajlandó rosszat írni a kötetről. Erre hajlottam jelen esetben én is, de aztán felülkerekedett bennem, hogy kezd elszaporodni könyv­kiadásunkban a betördelt szövegek semmibevétele, amit igenis szóvá kell tenni. A könyvek sok hibával jelennek meg, mert a szerkesztők – tisztelet a kivételnek – nem törődnek a szövegek gondozásával, fésülésével. A helyesírás, a nyelv törvényei elhanyagolhatók, másodlagosak – gondolják.

A 88 című kötet az utolsó hónapok mélypontja! Hemzsegnek ugyanis benne a helyesírási pontatlanságok, a felcserélt vagy oda nem illő betűk, az elírások, a következetlenségek; az interpunkciók nem szolgálják a gondolatokat. Az impresszumban még fel is tüntetik, hogy ki volt a könyv korrektora. Én mélyen elhallgatnám a nevét. A Noran Libro Kiadó ezzel a produktummal alábecsüli a szerzőt, ugyanígy az olvasót is, aki élvezetét lelhetné a gondolatok között, de ehelyett oldalról oldalra bosszankodik. Lássunk néhány példát.

„New Yorki” olvassuk, helyesen: New York-i; „Shakespearenél” áll a könyvben, helyesen: Shakespeare-nél, vagy: „Shakespeare-el”, helyesen: Shakespeare-rel; szép számmal akadnak betűhibák is: „ezerkilencszzötvenhat”, „aaz aradi”, „ez volt a kMagyar”, „fele,tti”; De talán nem számolnhk”, azaz: számoltunk; a hic et nunc latin idézet hol nagy kezdőbetűkkel jelenik meg, hol csak az első szót írják nagybetűvel, hol a közmondás idézőjelet kap; a Biblia emitt nagybetű, amott kicsi; aztán: „április 4.-én”, helyesen: 4-én; ami a pontokat illeti: a három pont a mondatok végén több esetben négy pont; a zsűrielnök „zsűri elnök”; a jó része „jórésze”; a főigazgató „föigazgató” stb., stb. Hosszan sorolhatnám.

Zsolt Róbert 1978-ban ösztöndíjjal is megspékelt, jó könyvet írt a Magyarország felfedezése sorozatban Labdarúgók, sportolók címmel. De hat-nyolc ténybeli hibát felfedeztek az olvasók (joggal!), és azt mondták: tele van a könyv hibával! Subert Zoltán, a sportlap olvasószerkesztője, nemzetközi hírű tekintélye telefonon rendelt magához. Így kezdte: „Hallom, maga már könyveket ír, szép dolog, de illene jól használnia a pontokat és a kettőspontokat is. Két óra, huszonhárom perc, negyvenöt másodperc.

Ezt így írják helyesen: 2:23:45.0; na, távozhat!” Egy életre megjegyeztem magamnak, hogy még a pontokat is komolyan kell venni egy kéziratban, ha adunk magunkra. Nem beszélve egy könyvről, mert a szerkesztés is felelősség. Jogokat átruházhatunk, de a felelősséget sosem. Ha megfelelő emberre akadunk, remek, de ha alkalmatlanra esett a választásunk, a felelősség a mienk, nem pedig az övé.

(A szerző újságíró)

Kapcsolódó írásaink

Brém-Nagy Ferenc

Brém-Nagy Ferenc

Nyomás alatt

ĀA magyar médiarendszer nagy nyomás alatt áll – ezt Peter Kimbourg, a Deutsche Welle főigazgatója mondta annak kapcsán, hogy a német közszolgálati médium harmadszor is visszatér Magyarországra, ezúttal a YouTube-on

Szerencsés Károly

Szerencsés Károly

A vélemények teljes egysége

ĀBécsben minden az osztrákok saját rendkívüliségükbe vetett általános meggyőződését hirdette