Domonkos László

Vélemény és vita

Magellán, körös-körül

Éppen félezer éve, hogy megtért őseihez Fernando Magellán, minden idők egyik legnagyobb tengerésze és felfedezője

Néki köszönheti nevét a Csendes-óceán, az átjáró-szoros a dél-amerikai partoknál az Atlantika és a Csendes között – továbbá ő volt a legelső ember, aki megkerülte a Földet, végképp bebizonyítván ezzel, hogy bolygónk bizony gömbölyű.
Attól tartok, ötszáz esztendő után egyre érdekesebb lehet nekünk ez a Magellán. A szó szoros értelmében körös-körül bejárta, körbeutazta a Földet, és a senki által semmikor sem tapasztalt, rengeteg rémes ismeretlentől soha, egyetlen pillanatra sem rettent meg, mint a mesebeli hősök. Ez az alacsony, sánta, magának való ember alighanem fajtánk legkiválóbb példányainak egyike volt.

(Elég sokat tudhatunk róla: hűséges krónikása, Antonio Pigafetta szorgalmasan dokumentált róla és véle kapcsolatosan sok mindent.)

Minden bennszülött törzs fejével szövetséget kötött, zászlót és keresztet hagyott nekik. Mindig minden ígéretét betartotta. Sohasem kegyetlenkedett, noha legénysége körében vasfegyelmet tartott. Feljegyezték róla, mennyire mélyen meghatotta, midőn a későbbi Fülöp-szigetek egyikének törzsfőnöke – vajh ki tudja, milyen megfontolásból – áttért a katolikus hitre. És bár éppen az ebből levont téves következtetések okozták vesztét (a bennszülöttek könyörtelenül lemészárolták a jószándékúan-gyanútlanul túl kevés emberrel a katolizált főnök védelmére induló Magellánt) – a nagy tengerész mítoszát élete és halála immáron egyaránt táplálja.

Csodálatosképpen joggal. Mert Magellán, lássuk be, napjainkban jobban ideál lehet, mint elsőre hihetnénk. „Ezen a kikötőhelyen, amelyet San Julianról neveztünk el, öt hónapot töltöttünk – írja a krónikás. – Ez idő alatt sok rendkívüli esemény történt velünk. (…) amikor kikötöttünk, a többi négy hajó vezetője árulást szőtt Magellán ellen. Meg akarták ölni.

Az összeesküvők ezek voltak: Juan de Cartagéna, a hajóraj felügyelője, Loyd de Mendoza, a kincstáros, Antonio Cocha, a felügyelő és Gaspar de Casada. De az árulás kiderült, mire a kincstárost tőrszúrásokkal megölték, majd felnégyelték, Gaspar de Casada is lefejezetetett és felnégyeltetett, Antonio de Cocha pedig (…) egy pappal együtt száműzetéssel bűnhődött. Kitették őket Patagónia földjére. Magellán nem akarta kivégeztetni, mert Károly császár az egyik hajó kapitányságával bízta meg.”

Elképzelem, mit tenne Magellán ma mondjuk azzal az ifjonccal, aki képes volt nyilvános kampányt indítani hazája fővárosában – aluljárókban megszervezett aláírásgyűjtőkkel, transzparensekkel és hasonlókkal – annak elérése érdekében, hogy saját szülőföldje ne rendezhesse meg a világ sportolóinak legnagyobb, szenzációs, páratlan dicsőséget-hírnevet biztosító óriás seregszemléjét, az olimpiát.

Vagy vajon hogyan reagálna azokra az írásokra, amelyek nem is leplezett elégedettséggel fejtegetik, mennyien és miként fordulnak szembe országuk kormányával – csupán csak azért, mert az a maga útját kívánja járni (ami különben 1521-ben is a világ legtermészetesebb, leg­érthetőbb politikai törekvésének számított). És ugyan miként minősítené ez a nagy tengerész azokat a vezetőknek kinevezett hordalék urakat, akik a haza, az ország állítólagos érdekeire hivatkozva sunyi számításból és elvtelen gyávaságból tesznek folyamatosan keresztbe értékes műveknek és alkotóknak, s biztosítanak közben pénzt, paripát, fegyvert értéktelen, hitvány, eszménytelen-hízelkedő senkiháziaknak, akik imigyen folyamatosan uralják (mert uralhatják) a kulturális, művészeti élet nem egy és nem két terrénumát…

Magellán, szögezzük le gyorsan, nem volt politikus, és nem volt kifinomult kultúrember sem. Azonban körülötte, körös-körül, akármerre járt, a Csendes-óceántól a Fülöp-szigeteken át Portugáliáig és Spanyolországig, egyvalami mindig véle volt, úgy is mint alapfelszerelés: a tisztesség. Ami tudvalevően nem földrajzi távolság, nem nemzetiség, de még csak nem is funkció kérdése.

Ötszáz év ide vagy oda: kéne egy Magellán itt a Földön és a Föld körül. Körös-körül.

(A szerző író)

Kapcsolódó írásaink

Őry Mariann

Őry Mariann

Életmódbaloldal

Ā„A fiam azt kérdezte tőlem, a Pierre keresztnév a valóságban is létezik-e, vagy csak a könyvekben” – ez a mondat hangzott el a múlt héten Montpellier-ben, Franciaországban

Lóránt Károly

Lóránt Károly

Vita Európáról

ĀEurópa jövője elkezdődött. Vagy legalábbis a róla szóló vita