Héjjas István

Vélemény és vita

Az éghajlat önszabályozása nem a szén-dioxid-mennyiség függvénye

A hivatalosan elfogadott és támogatott klímaelmélet legnagyobb hibája az, hogy figyelmen kívül hagyja az atmoszférában működő önszabályozási folyamatokat, negatív és pozitív visszacsatolásokat

De lássuk, miről van szó!

Vegyünk példaként egy lakást, amelyben cirkófűtés működik.

Ha a hőszabályozót beállítjuk, mondjuk, 20 Celsius-fokra, akkor a szabályozás úgy működik, hogy ha a szoba hőmérséklete 20 fok alatt van, akkor a fűtés bekapcsol, ha pedig felette, akkor kikapcsol.

Tegyük fel, hogy aki a lakásban van, nem tudja, hogyan működik a szabályozás, ezért ha fázik, bekapcsol egy hősugárzót is, abban a reményben, hogy ettől majd melegebb lesz. Azonban nem ez történik. Amikor a hőmérséklet túllépi a 20 fokot, a cirkófűtés ki fog kapcsolni, és mivel a gyenge teljesítményű hősugárzó ahhoz sem elegendő, hogy szinten tartsa a hőmérsékletet, előbb-utóbb a hőmérséklet visszaesik 20 fok alá, és akkor a fűtés megint be fog kapcsolni.

Valami hasonló történik a Föld hőszabályozásával is. Akár növekszik, akár csökken a levegőben a szén-dioxid melegítő hatása, a rendszer vissza fog szabályozni. Ezt a tényt ismerte fel Miskolczi Ferenc, a NASA volt légkörfizikus munkatársa, miután hat évtized sok millió mérési adatából világosan kiderült, hogy a levegő szén-dioxid-tartalma nem képes a bolygó hőmérsékletére semmiféle hatást gyakorolni. Az eredmény pedig az lett, hogy Miskolczi professzor – eretnek nézetei miatt – kénytelen volt otthagyni az állását.

Miskolczi szerint a rendszer önszabályozásában az úgynevezett hidrológiai ciklus játssza a főszerepet, vagyis a bolygón található hatalmas mennyiségű víz halmazállapot-változásai és ezek között is a kiemelt jelentőségű felhőképződés, valamint a felhők feloszlásának mechanizmusa. Műholdas felvételek alapján megállapítható, hogy a bolygó felszínének átlagosan 66,2 százaléka, azaz csaknem kétharmad része felett mindig felhőtakaró van.

Ha a levegő nedvességtartalma valahol telítésbe megy át, és megkezdődik a felhőképződés, akkor a Földön valahol máshol egy felhő feloszlik, például úgy, hogy a nedvességtartalma csapadék formájában lehullik, vagy úgy, hogy a levegő melegedése miatt a felhőt alkotó piciny vízcseppek elpárolognak, ezáltal a felhő felszívódik, és eltűnik az égboltról. Nem lehet azonban kiszámítani és megjósolni, hogy hol és mikor fog felhő képződni vagy feloszlani. Ez a legnagyobb problémájuk a meteorológiai prognózisoknak is. A Föld légkörrendszerében ugyanis egymással összefonódott, zárt hurkú negatív és pozitív visszacsatolások áttekinthetetlenül bonyolult, folyamatosan átalakuló kaotikus hálózata működik.

Miskolczi kutatásai szerint a sok alacsonyabb hierarchiaszintű rendetlenségből egy magasabb rendszerszinten – a fizika törvényei szerint – mégis csak kialakul egyfajta „rend”, amely azonban nem mond semmit arról, hogy a természet hogyan keveri ki a sok kiszámíthatatlan lokális tényezőből azokat a globális paramétereket, amelyek meghatározzák például
a felszín viszonylag stabil átlagos hőmérsékletét.

A hivatalos klímaelmélet szerint minél több szén-dioxid van a levegőben, annál többet nyel el az atmoszféra a felszín infravörös-sugárzásából, annál nagyobb lesz az üvegházhatás, és annál melegebb lesz a felszínen. És ez egy darabig nagyjából teljesül is az átmenetileg felhőtlen területeken, amíg a levegő nedvességtartalma telítésbe nem megy át, ami után megkezdődik a felhőképződés. A bolygó csaknem kétharmad része felett felhőtakaró van. Márpedig a felhők elnyelik a felszíni hősugárzás teljes spektrumát, amely rajtuk nem tud áthatolni.

A felhők szerepe kettős. Egyrészt árnyékolják a felszínt a napsugárzás elől, amelynek csak kis része tud a felhőkön áthatolni, másrészt benn tartják a meleget a felhőzet alatt.

Ez az oka annak, hogy hajnalban, az éjszakai sötétség után a felhős területeken általában melegebb van, mint a tiszta égboltú helyeken.

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a 66,2 százaléknyi felhős terület nem mindig ugyanott van. Az egyes földrajzi térségek hol felhősek, hol felhőtlenek, és amikor a váltás megtörténik, olyankor a víz párolgási hője is belejátszik a folyamatok lezajlásába. Felhőképződéskor hőenergia szabadul fel, a felhők elpárolgásakor pedig hőenergia kötődik le.

Miskolczi szerint ezek a folyamatok úgy működnek, hogy – a fizika törvényei szerint – a bolygón mindig kialakul a maximális üvegházhatás és ezzel a fizikailag lehetséges maximális átlaghőmérséklet, tekintet nélkül arra, hogy egyébként a levegőben mennyi szén-dioxid vagy egyéb olyan üvegházhatású gáz van, amelyeknél nem történik halmazállapot-változás. Más szóval: bármennyi szén-dioxidot viszünk be a légkörbe, az nem képes tovább melegíteni a bolygót, mert annak a hőmérséklete már most is a fizikailag lehetséges maximumon van.

Mindez nem jelenti azt, hogy az éghajlat örökre változatlan marad. Megváltozhat például a bolygóra jutó átlagos napsugárzási teljesítmény (a napállandó) akár a Nap aktivitásának megváltozása, akár a Föld keringési pályájának a megváltozása miatt, amint történt is már számos alkalommal az elmúlt évezredek és évmilliók alatt.

Felléphet olyan zavaró hatás is, amely ezt az önszabályozási mechanizmust átmenetileg felborítja.
Ilyen esemény lehet például egy rendkívüli vulkanikus aktivitás, kisbolygó-becsapódás, közeli szupernóva-robbanás vagy más kozmikus esemény. Ezek lezajlása után pedig a rendszer visszaáll az egyensúlyi állapotába, habár a regenerálódás évekig, évszázadokig vagy akár évezredekig is elhúzódhat.

A hivatalos klímaelmélet ajánlása alapján folyik jelenleg a világméretű dekarbonizációs program, amelynek célja a levegő szén-dioxid-tartalmának csökkentése. Bár vitatható, hogy egy ilyen program sikerrel járhat-e, mégis érdemes megvizsgálni, hogy ha sikerülne, annak milyen következményei lehetnek.

Az emberiség élelmezése a mezőgazdaság teljesítőképességétől függ. Ezen belül is a legfontosabb a növénytermesztés. A növények vízből és a levegőből kivont szén-dioxidból állítják elő a napsugárzás hatására, fotoszintézis segítségével az élelmiszereket és állati takarmányokat.

Ez azt jelenti, hogy minden élelmiszer végső soron a levegő szén-dioxidjából ered, és a testünket felépítő fehérjemolekulák széntartalma és a genetikai kódot hordozó DNS-molekulák spirális szénlánca is abból a szénből épült fel, amely valaha a levegőben lebegett szén-dioxid formájában. Szén-dioxid nélkül mi sem létezhetnénk, sőt egyáltalán nem létezhetne ezen
a bolygón semmiféle organikus, azaz szénalapú élet.

A levegő szén-dioxid-tartalma jelenleg 400 ppm, azaz 0,04 százalék. Ha felfelé haladunk egy hegyen, azt tapasztaljuk, hogy a levegő ritkulni kezd. Bár a relatív szén-di-oxid-tartalom továbbra is 0,04 százalék, azonban ha ritkább a levegő, akkor egy köbméter térfogatban kevesebb lesz a levegő, és kevesebb lesz a szén-dioxid. Ha elég magasra megyünk, ott már olyan ritka lesz a levegő, és olyan kevés lesz a szén-di-oxid, hogy a növények nem képesek életben maradni. Ez a magasság jelenti a növényi vegetáció felső határát, amely növényfajtáktól függően eltérő lehet. Ha azután a sikeres dekarbonizáció eredményeként a vegetáció határa lefelé tolódik, hatalmas mezőgazdasági területek kerülhetnek ki a művelés alól.

Mint tudjuk, Donald Trump, az Egyesült Államok előző elnöke 2017-ben úgy döntött, hogy országa kilép a nemzetközi klímaegyezményből, és nem követi a dekarbonizációs előírásokat. A sokat bírált és azóta visszavont döntés előzménye az volt, hogy 2017 februárjában háromszáz, nemzetközileg elismert tudós petíciót nyújtott be az elnökhöz, amelyben javasolták a kilépést az egyezményből. A tudósok indoklása szerint a szén-dioxid nem szennyezi a környezetet, nem károsítja az egészséget, és nem okoz klímaváltozást. Ha pedig sikerülne csökkenteni a levegő szén-dioxid- tartalmát, csökkennének a mezőgazdasági terméshozamok, és a világon több millió ember halna éhen.

(A szerző irányítástechnikai szakmérnök)

Kapcsolódó írásaink

Bogár László

Bogár László

Birkaiskola

ĀAz alcíme talán az lehetne ennek az írásnak, hogy a szabadság terrorja, avagy a terror szabadsága

Deme Dániel

Deme Dániel

Jégkrémbe fagyasztott marhaság

ĀJégkrémet általában jégkrémgyártó cégek gyártanak, de a jövedelmező üzletbe az utóbbi években beszálltak szélsőbaloldali lobbi­szervezetek is, amelyek fehérellenes és családsorvasztó politikájukat az ilyen vállalkozásokból finanszírozzák