Vitéz Ferenc

Vélemény és vita

Régi szavak – új szótárak (3.)

Petőfi Sándor születésének (1823. január 1.) bicentenáriumát már most elkezdtük ünnepelni, az újévi dátum miatt két évre (2022–2023-ra) tervezett rendezvénysorozat meghirdetésével

S nemcsak a költő alakjáról és életművéről, hanem a koráról is szeretnénk megemlékezni. Közelebb hozva kicsit a reformkort, mikor a nacionalizmus, tehát a nemzet- és hazaszeretet; az akkor még nem korlátlan szabadelvűséget, hovatovább az erkölcsi normákat is sértő szabadosságot, hanem szabadságot jelentő liberalizmus; illetve az eredeti magyar nyelvű irodalom (és a támogató intézményi háttér) létrehozása, megerősítése szövetséget alkotott.

Az elmúlt hetekben számos olyan „epitheton ornans”, azaz állandósuló, díszítő „eposzi” jelző kapcsolódott a nevéhez, mint például Petőfi, az influencer, a rocksztár, a vagány, a celeb. De irodalomtörténeti tanulmányok (Margócsy István, 1999; Teslár Ákos, 2015) már korábban is foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy Petőfi – s hozzá hasonlóan később Ady – az önkultusz alakításában hogyan támaszkodott korának „irodalmi gépezetére”. (A teljesség igénye nélkül: Petőfi állandóan jelen volt a sajtóban, beleszólt verseinek kiadásába; sokszor a művei mellett viselkedésével is provokálta, hogy róla legyen szó, beleértve a szokatlan személyességet vagy az ostorozó szókimondást is; az egyik első dagerrotípiánk róla készült 1844–1845 körül, így a fénykép révén is ismertté vált az arca; küldetéses, versben megírt halálát pedig mintegy maga is előkészítette, miközben a harcterek lelkesítő hőse volt.)

Petőfi az őt ma illető jelzőket nem ismerhette (így a címmel szemben nem „régi” szavakat rendezünk csokorba), bár korának egyik leggazdagabb szókincsű alkotója volt – az életmű teljes szókészlete pontosan 22 719 tételt tartalmaz.

Vagány. Petőfi legföljebb a francia és német megfelelőjét, a „vagant” kifejezést ismerte, ami a magyar nyelvbe, elsősorban „csibész” jelentésben a 19. század végén került. Más jelentésű korábbi alakváltozatával tisztában volt, ő is a „vágáns” költő típusába tartozott, aki városról városra vándorolt, hogy tudását gyarapítsa, és a tapasztalatszerzéshez a kalandokat, a veszélyt is alkalmasnak vélte.

A vándorló költő elhagyta az iskolát, evangélikus gyökereivel keveset törődött, s kilógott mindenféle hierarchiából. Hogy a vándorlás véget ért-e a Segesvár melletti kukoricaföldön, vagy Barguzinig tartott, arra nincs megerősített bizonyíték, de a maga módján mindkettő a kultusz része, miként az is, hogy a népi emlékezet szerint Petőfi még a 19. század végén is megjelent az emberek között. Ebből annyi igaz, hogy a költő ma is közöttünk él.

Véleményvezér (influencer). Látjuk, hogy az újonnan, szinte kizárólag az angolból átvett szavainknak van magyar megfelelőjük is. Az influencer meghatározása maga a magyar szó: a véleményvezér befolyásolja mások gondolkodását, értékrendjét és választását, képes rá, hogy megváltoztassa a többiek meggyőződését, álláspontját, így még az események folyamatába is bele tud avatkozni.

Nem elég azonban egyszerű vágánsnak lennie, mert a vándorlás helye maga a virtuális tér. Az influencer elsődleges élőhelye a világháló, azon belül a közösségi média, de még azon belül is az Instagram vagy a Twitter, ahol nagy számban gyűjt követőket, és ezért jól megfizetik, mert nemcsak termékeket reklámoz, hanem ideo­lógiákat is. Az éjszakákat a nappalokkal egybemosó életmódot követ, a hatás érdekében nem retten vissza a felháborító posztoktól sem, szókincse azonban leginkább fotókból és képaláírásokból áll.

Rocksztár. A rock and rolltól a punkig, a hatvanas–hetvenes évek csillaga, aki ledobja az elvárásokat és társadalmi kötöttségeket magáról, a szabadság megélését viszont nem mindig pusztán a zenén keresztül fejezi ki, hanem olykor tiltott szerekhez nyúl. Mintája népszerű bizonyos politikai képződményeken belül is, viszont az meglehetősen tragikomikus élmény, mikor egy politikus Mick Jag­ger szeretne lenni!

Celeb. Bár józan eszünkkel fölfoghatatlannak tűnik, mégis sok olyan ember él közöttünk, pontosabban, rajtunk kívül, aki egy életrajzi kérdőív „foglalkozás” rovatába azt írná, hogy „celeb”. Abból él, hogy híres, magánélete a nyilvánosság jegyében kreált. Nem azért lett híres, mert valamilyen kiemelkedő, hősies vagy rendkívüli teljesítményt ért el, munkával, tehetséggel és önáldozattal, hanem azért, mert a bulvármédia is nagyrészt belőle él, egymásra vannak utalva. (Olykor erős rokonságban áll az influencerrel.)

A latin „celebris” melléknév eredetileg az olyan, sokak által keresett helyet vagy személyt jelentette, amely és aki közkedvelt volt, tiszteletben állt; a celebrálás egy nyilvános esemény ünnepélyes jellegét volt hivatott kifejezni. Ma a szó inkább pejoratív, rosszalló értelmű, hiszen egy „celeb” nem lenne híres, ha nem volna a populáris kultúrát megteremtő és kisajátító globális nagyipar. S néhány valódi hírességnek vigyáznia is kell, mert ha nyilatkozata a józanság keretein belül mozog, az ipar hamar bedarálja, és vámpírhamburgerként dobja az eszét vesztett tömeg közé.

(A szerző  irodalomtörténész)

Kapcsolódó írásaink

Őry Mariann

Őry Mariann

Ezerrel a szakadékba

ĀHa nem tudunk megoldani egy problémát, teremtsünk helyette újat! – alighanem ezt vallják Brüsszelben, az elmúlt évek tanúsága szerint legalábbis mindenképpen

Bogár László

Bogár László

Birodalmi demencia

ĀMost kezdenek rádöbbenni arra, hogy ennek az „odának” egyszer s mindenkorra vége