László Tamás

Vélemény és vita

A magyar tájnak lesz gazdája!

A posta és a bolt bezárt, a kevés kisiskolást nagyobb településre vitték a családok, majd követték őket a központokba, mert munkát is ott találtak

Személyes élmény: harminc éve egy kisalföldi faluban a település nagy attrakciójaként több száz szarvasmarhából álló gulya tért haza minden este a fő utcán, a gazdák pedig várták a kapuban az engedelmesen az udvarba kanyarodó teheneket. Ezután megfejték őket, és vitték a tejet a begyűjtő állomásra.

Manapság a faluban alig néhány gazda tart tehenet, szívszorító, hogy esténként a falubeliek hosszú gerendán ülve várják a kis edénykével a frissen fejt tejet. Sok mindent elmond ez a kép a falvak változásáról, ez még akkor is igaz, ha tudjuk, hogy a tejágazat ma a nagy tehenészetektől függ. Ez egy, a változásokkal szemben jobban ellenálló nagy falu, mégis a falusi életforma terén gyors visszafejlődés indult a rohamos népességfogyással és elöregedéssel.

A kisebb települések még ennél is veszélyesebb helyzetbe kerültek. A pap vagy lelkész már csak máshonnan jött vasárnaponként, a plébánia kiürült, a posta és a bolt bezárt, a kevés kisiskolást nagyobb településre vitték a családok, majd követték őket a központokba, mert munkát is ott találtak. A legnagyobb kár az, hogy eddig a falvak gondoskodtak a magyar tájnak a magyar parasztságba évszázadokon át beleivódott ökologikus (mert ne gondoljuk azt, hogy az ökológia mai találmány, mert ősrégi) szemléletű rendben tartásáról, felvirágoztatásáról, ám félő, hogy ez is megszűnik.

Mindezt csak tetézték azok a megnyilvánulások, amelyek már meg is kérdőjelezték a falvak létjogosultságát. Az SZDSZ csak folytatta a kommunisták faluellenességét, kimondták, hogy szerintük nincs is szükség a falvakra, mert a mai világnak nem ez a megfelelő életforma.

Ezt a társadalmi–gazdasági filozófiát az MSZP–SZDSZ-kormányok végrehajtották. Százával zárták be az iskolákat az elemi erejű tiltakozás ellenére, felszámolták a vasúti szárnyvonalakat, minden kereskedelmi ellátás megszűnt, a hitélet elsorvadt, a fiatalok kilátástalannak látták a falun élést, amit a balliberális politikai propaganda csak felerősített.

Ezeket a rendkívül kedvezőtlen társadalmi-gazdasági és települési folyamatokat érzékelve indította útjára a negyedik Orbán-kormány a Magyar Falu Programját 2019-ben, eddig kizárólag hazai költségvetési forrásokból gazdálkodva. A program forrásait emelkedő tendencia jellemzi, a költségvetése 2019-ben százötven-, 2020-ban pedig kétszáztíz-, idén várhatóan meghaladja a kétszázötvenmilliárd forintot.

A program az ötezer lakosnál kevesebbel rendelkező 2900 magyar települést célozza meg. Ebből 2500 településen csökkent, a többi településen stagnált vagy minimálisan növekedett a lakosság a program indulása előtti tíz-tizenöt évben. Az elmúlt két évben azonban kilencszáz településen növekedésnek indult a népességszám. Az elköltözést fontolgatóknak eltérő problémáik vannak, ezekre megfelelő válaszokat adva jött létre ez a rendkívül összetett program.

Mik ennek a programnak a lényegi elemei? Már évekkel ezelőtt a kormány megállította a kis iskolák zuhanórepülését az alsó tagozat – hat-tízéves kisgyermekek – helyben tartásával. A pályázatok nagy erővel a falvak eredendő kohéziójának helyreállításáról szólnak a közösségi terek felújításával, a közösségszervező szakemberek hosszabb időre szóló díjazásával. Jelentősek a falusi szolgáltatások visszaépülését célzó törekvések, az orvosi rendelők újranyitása, most a kisboltok támogatása. Ez utóbbiak a szándék szerint közösségi terek is lesznek.

A falusi csok a fiatalok helyben tartását, visszaköltözését támogatja. A hamarosan induló – a korábbinál háromszor nagyobb, közel 4200 milliárdos EU-s – vidéktámogatás és mezőgazdaságfejlesztés a falvaink felvirágoztatását fogja eredményezni. Az egyes programokra benyújtott pályázatok nagy száma azt jelzi, hogy a falusi élet igenis vonzó. Sőt, külföldi egyetemen is oktató rokonaim az Alföldön tanyára költöztek, világosan felismerve, hogy ez az életforma a modernnek mondott világban igenis biztosíthatja mindazt, amit a nagyvárosok.

Korábban azok a városiak, akik romantikus kalandvágyból, a barátaikkal együtt kiköltöztek elnéptelenedő falvakba, az ottani élet keménységét megtapasztalva, hamarosan visszamenekültek a városi „akolmelegbe”. Most viszont a falusi életforma minden szegmensét átfogó programmal támogató nemzeti kormány elérheti azt, hogy a falu igenis gazdag tartalmú, izgalmas életet kínáló hely lesz újra, a magyar tájnak lesz gazdája!

Olyan maradhat, amilyennek Cholnoky Jenő a Föld és élete című kötetében írja: „Érdemes ezt a gyönyörű országot alaposan megismerni, mert hisz a szelíd változatosságnak, a legbájosabb tájképcsoportoknak olyan nyugalmas, derűs, lélekpihentető harmóniája, amilyen nincs több a világon! Nincs itt Himalája, sem Niagara, sem norvégiai fjord, sem forróégövi őserdő, általában semmi félelmesen nagyszerű, hanem a legbájosabb virágos kert, szemet, lelket gyönyörködtető, az idegeket megpihentető nyugalom, ez lehet a legnyugalmasabb, legboldogabb élet otthona.”

De csak akkor marad olyannak, ha 2022-ben újra nemzeti kormánya lesz hazánknak, ha visszajön a balliberális csapat, újrakezdik a falu- és vidékrombolást!

(A szerző építész, volt országgyűlési képviselő)

Kapcsolódó írásaink

Nagy Ervin

Nagy Ervin

Niedermüller Péter, a provokátor

ĀLőni kezdett mindenre és mindenkire. Először a taxisokat nevezte drogfutároknak, nem sokkal később harcot indított a bulinegyed ellen, amihez végtelen cinizmussal a kormány segítségét kérte. Nem tudni, hogy kivel van baja a polgármesternek

Andrea Martin

Andrea Martin

„A (német) nyugdíj, az biztos!”

ĀAz utóbbi harminc évben gyakorlatilag folyamatos a nyugdíjreform, mert nyilvánvaló volt, hogy nem tartható fenn az addigi bruttó jövedelemhez kötött színvonal