Vitéz Ferenc

Vélemény és vita

A rózsa neve – és a vér meg a tűz

„Véres” eseményekkel van tele A rózsa neve, Umberto Eco regénye, amellyel az író 1980-ban a szemiotika tudományából és az egyetemi katedráról hirtelen átlépett az akadémiai bestseller-irodalomba

A középkori Itália egyik bencés apátságában vagyunk, ahol sorra meghalnak (egy mérgező sorozatgyilkos áldozatai lesznek) azok a szerzetesek, akik valahogy kapcsolatba kerültek a nevetéssel, a kritika, a dolgok megkérdőjelezésének egyik módjával. Ha valakit vagy valamit kinevetünk, azzal elvesszük erejét, megsemmisítjük. Ezt a kritikai attitűdöt egy tiltott kódex jelképezi a könyvben: Arisztotelész elveszett (vagy annak hitt) műve a komédiáról.

A jelek és jelentések nyomába eredő ferences rendi Vilmos mesternek, az inkvizíciót is jól ismerő szerzetesnek bár nincsenek véres, csupán a saját környezetében gondolatilag is vérmes (heves, indulatos, szenvedélyes – és vele szemben a tiszta logika által szabályozott) elképzelései az Igazságról, a vérből keletkező tűz végül mindent megtisztít.

De A rózsa neve maga is véres és kegyetlen – mondanánk, ha nem a névre, csak a hozzá társított metaforajelentésre gondolunk. Mint az Eco szándékában is állt, aki a francia Annaud – az eredeti változatot több helyen fölülíró, ám szintén babérokat arató – filmes interpretációja után visszatért a szemiotika, a jel- és jelentéstan tudományához, majd a teológiai esztétika mellett kiszélesítette érdeklődését az erkölcsfilozófia felé is.

A „véres” jelző alkalmazása a populáris kultúra mítoszképző része, és bár valóságos eseményeket jelöl, az értelmezési környezet eltérő. A „véres márciust” „fekete”-ként ismerik a marosvásárhelyiek 1990 óta; a „véres tavasz” nemcsak a Tanácsköztársaságra utalhat, de egy romantikus vámpírregényt is fölidéz; a „véres vasárnap” világháborús asszociációkat ébreszt; az akciófilmek vére az ösztöneinket és zsigeri félelmeinket szólítja meg. A véres nyár pedig Ady Endre látomásos „nyáréjszaka-verséből” juthat eszünkbe: „Véres, szörnyű lakodalomba / Részegen indult a Gondolat, / Az Ember büszke legénye, / Ki, íme, senki béna volt”.

A rózsa neve és a „vér” értelmezéséhez nem feltétlenül olvasottság és kulturális tájékozottság kell, elegendő, ha tudjuk: életerőről van szó. A „véres” nem egyszerűen piros vagy vérvörös, hanem szimbolikájában roppant összetett jelző. Nemcsak az életet fejezi ki – a vér szóból képezzük –, de a halált is: a vér kifolyását, elvesztését.

Noha (a nők havi tisztulására vonatkozóan) számos népéleti tiltás is vele jár; a népmesékben és az „egy vérből vagyunk” populáris-himnikus dalában a vérközösség ugyanúgy kötelez, mint a „vérszerződés”; a vér (bármilyen jelzővel illetjük) mai értékképzetünket fejezi ki. Tegyünk a vér mellé bármilyen jelzőt: megsokszorozódik jelentése – „ismerős arcokról” van szó, ráadásul 1920 után a Trianont is aktuális kontextusba helyező Vérző Magyarország antológia nemcsak az élet elvesztésére, hanem az élet (a magyar jelenlét) újjászületésére is utalhat.

Eco regénye az egyetlen kötelező szépirodalmi mű a kortárs irodalmi kurzusomon, és öt vizsgadolgozati tétel kapcsolódik hozzá. Úgy vélem, sokkal hasznosabb egy komplex művet elolvasniuk az olvasásról leszoktatott diákoknak, mint nyolcat vagy tizenkettőt nem olvasni el. Volt olyan hallgatóm, aki szeretett volna szabadulni ettől a feladattól is, én, a „megértő tanár” viszont nem engedtem. Aztán elkészült a dolgozat, amelyből megtudtam, hogy diákom egyik ismerőse minden évben elolvassa Eco regényét, frissen akarja tartani ismereteit a középkorról.

A katarzist jelentő, a könyvtárlabirintusban keletkezett tűz lángjai azonban túlmutatnak a középkoron. Purgatóriumi jelenetként is értelmezhető a könyvtár leégése. Minden, könyvekbe foglalt tudás megsemmisül, de a már-már erotikus vágy a tudás megszerzése iránt mindvégig megmarad. Ez a tűzben égő vér, ennek a plazmaszerű tudásnak a vágya visz minket előre.

(A szerző irodalomtörténész)

Kapcsolódó írásaink

Brém-Nagy Ferenc

Brém-Nagy Ferenc

Így megy ez?

ĀElfogadta a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság a Klubrádió hiánypótlását, ezzel az egyetlen aspiránssá vált a Budapest FM 92,9 MHz frekvenciára kiírt pályázaton

Nagy Dóra

Nagy Dóra

Bolsik a szemétdombon

ĀAz elmúlt időszakban egyre inkább tapasztalható, hogy mind több kereszténygyalázó, családot és vidéket támadó cikk és kirohanás lát napvilágot

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom