Varga Judit

Vélemény és vita

A klímavédelem területén is diadalmaskodott a józan ész

A december 10–11-ei brüsszeli uniós csúcson elhárult az akadály az 1084 milliárd euró főösszegű, következő többéves pénzügyi keret és az ahhoz kapcsolódó, 750 milliárd eurós helyreállítási csomag elfogadása elől

Végül felülkerekedett a józan ész, és Európa az ideológiai viták helyett a világjárványra, illetve annak negatív gazdasági hatásainak kezelésére tud koncentrálni. Sikerült elkerülni, hogy a költségvetésen keresztül politikailag zsarolni lehessen egyes tagállamokat annak érdekében, hogy azok megváltoztassák álláspontjukat bizonyos fontos kérdésekben.

A közösségi források kifizetéséhez fűzött feltételrendszerről szóló vita mellett azonban több másik, az elkövetkezendő évek mindennapjait jelentős mértékben meghatározó témakör is az uniós csúcs napirendjét képezte. Az Európai Tanács a csúcson azt is jóváhagyta, hogy az 1990-es bázisévhez képest 2030-ig legalább 55 százalékkal kell csökkenteni az Európai Unióban az üvegházhatású gázok kibocsátását, amely a jelenlegi 40 százalékos célkitűzéshez képest jelentős ambíciószint-emelést jelent. A klímavédelmi elköteleződés mértékét jól szemlélteti, hogy a következő uniós költségvetés és gazdaságélénkítési csomag pénzügyi forrásainak legalább 30 százalékát klímavédelmi célokra kell fordítani. A brüsszeli csúcson a vita érdemi része nem is annyira a legalább 55 százalékra emelésről szólt, hanem a célszám eléréséhez szükséges keretfeltételekről.

Magyarország jó alapokkal indult neki a tárgyalásoknak, ugyanis hazánk európai összehasonlításban klímabajnoknak tekinthető, mivel kiemelkedő kibocsátáscsökkentési eredményeket mondhat magáénak: 1990 óta mostanáig 33 százalékkal csökkentette üvegházhatásúgáz-kibocsátását, így azon 12 tagállam között van, amelyek túlteljesítik az uniós átlagot. Néhány, magát zöldországnak kikiáltó tagállam azonban messze nem tud ilyen eredményeket felmutatni. Ausztria, Spanyolország vagy Portugália például nemhogy csökkentették volna, hanem 1990-hez képest még növelték is a kibocsátásukat. Ennek ellenére ezek a tagállamok voltak a tárgyalások során a leghangosabb szószólói a célemelésnek. Az uniós klíma­semlegességi elköteleződés komolyságának megőrzése és a méltányos teherelosztás biztosítás érdekében a tagállamok teljesítése közötti nagyobb konvergencia elérése mindvégig kiemelt részét képezte a magyar álláspontnak.

Magyarország elkötelezettségét jól mutatja, hogy az uniós tagállamok közül elsőként ratifikálta a Párizsi Éghajlatváltozási Egyezményt, illetve idén törvénybe foglalta a 2050-es klímasemlegességi célt. Emellett a Nemzeti Energia Stratégia rögzíti, hogy 2030-ra hazánk villamos energia termelésének 90 százalékát szén-dioxid-kibocsátástól mentes technológiák fogják biztosítani: a jelenlegi atomerőmű-kapacitások hosszú távú fenntartása mellett 2030-ig a paksi atomerőmű kapacitásának háromszorosát kitevő, 6.6 GW új naperőmű-kapacitás kerül kiépítésre.

A kedvező jelenlegi kiindulási alap ellenére azonban egyáltalán nem mindegy, hogy a jövőben milyen keretrendszer áll rendelkezésére a tagállamoknak a megemelt klímacélok teljesítésére, illetve abba milyen beleszólással rendelkeznek a nemzetállamok. A részletszabályok kapcsán hazánk mellett több kelet-közép-európai országnak is jelentős fenntartásaik voltak, így kormányfőik nagyobb egyértelműséget és garanciákat kérve érkeztek Brüsszelbe.

Az egyik lényeges feltétel az úgynevezett technológiasemlegességre vonatkozott, hiszen a teljes klíma­semlegesség eléréséhez minden karbonsemleges technológiára szükség van. Ennek jegyében fontos volt megerősíteni a technológiasemlegesség elvének érvényesülését, beleértve a nukleáris energia alkalmazásának lehetőségét is. Ezen kívül átmeneti megoldásként az állam- és kormányfők elismerték a földgáz szerepét is, hiszen a kelet-közép-európai régióban a széntüzelés földgázzal történő kiváltása révén a klímasemlegességhez vezető úton jelentős kibocsátáscsökkentést lehet elérni. Magyarországon a villamos energia termelés körülbelül  15 százalékát lignittüzelés biztosítja. Hazánk ellátásbiztonságának szavatolása érdekében a jelenlegi lignittüzelést kevésbé szennyező gáztüzelésre szükséges cserélni, amely az átállás után jelentősen kevesebb szén-dioxidot fog a légkörbe juttatni.

A 2030-as klímacél emelése esetén az uniós finanszírozásnak tekintettel kell lennie arra, hogy a kelet-közép-európai régió GDP-arányosan magasabb beruházási igényekkel szembesül a klímasemlegességhez vezető sikeres átmenet során. Ezért szintén fontos eleme a megállapodásnak, hogy a tíz legalacsonyabb fejlettségű tagállamnak megfelelő pénzügyi forrásokhoz kell jutnia a zöld beruházásokat támogató Modernizációs Alapból.

A részletszabályok kialakításakor el kell azt is kerülni, hogy a megemelt uniós klímaambíciók követ­keztében megemelkedjenek a lakossági energiaárak. A rezsicsökkentés vívmányait hosszú távon meg kell védeni annak érdekében, hogy a magyar háztartások a jövőben is a lehető legolcsóbban jussanak hozzá az energiához. Ezért több másik régiós tagállammal karöltve nem támogattuk az egységes uniós karbonár bevezetését új szektorokra, többek közt az épületekre, amely a lakossági rezsiköltségeket jelentős mértékben megemelhette volna.

A brüsszeli csúcson sikerült érvényesíteni Magyarország legfontosabb feltételeit a 2030-as uniós klímacél emelését tartalmazó megállapodásban. Az uniós költségvetéssel és a klímavédelemmel kapcsolatosan lefolytatott tárgyalások jelentősége azonban jóval túlmutat az adott szakpolitikákon. Ezek alapvetően az Európa jövőjéről szóló gondolkodás és intézményközi vita gyakorlati leképeződései, amelyeknek az az egyik fő kérdése, hogy a nemzetállamokra mint egy hatékony és versenyképes Európai Unió letéteményeseire, vagy inkább a további integráció kerékkötőire tekin­tünk-e. A múlt heti uniós csúcs lezárultát követően azt mindenképpen rögzíthetjük, hogy a józan ész diadalmaskodott, és kudarcot vallottak azok a törekvések, amelyek a nemzetállamok szerepének háttérbe szorítására tettek kísérletet. Az Európai Unió hosszú távú jövője szempontjából ez megnyugtató fejlemény, hiszen „Európát mindig csakis az erős nemzetek tették sikeressé”.

(A szerző igazságügyi miniszter)

Kapcsolódó írásaink

Nagy Ervin

Nagy Ervin

A Jobbik az élő lelkiismeret?

ĀVajon hol szorítanak helyet a Jobbiknak? Gyurcsány Ferenc már tudja: Jakab Péterék lesznek a magyarság értékeinek őrzői a szivárványkoalícióban. Nem vicc!

Varga Bence

Varga Bence

A hanyatlás mítosza

ĀNapi szinten hallhatjuk, ahogy emberek legvégső elkeseredettségükben, esetleg fásultságukban, vagy ellenkezőleg, felháborodásukban kimondják a lesújtó ítéletet mindenről és mindenkiről: „Állítsátok meg a világot, ki akarok szállni”