Jelzők

A jelzőkben nincs túl nagy válogatási lehetőség. A leggyakrabb és most már évtizedeken átívelő mondat így hangzik: Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új esztendőt! A „kellemes” feltételezi a jó, az örömteli, az élvezetes és szép karácsonyt, amely harmóniával tölti el az ünneplőket, a „boldog” a sorsával, a körülményeivel teljesen elégedett embert példázza. Kívánni bármit lehet szóban és írásban, más kérdés, hogy mi valósul meg belőle.

A „kellemes” jelző azonban mintha elvesztette volna rangját az időtengerben, már csak többféle jelentése miatt is. Kellemes lehet ugyanis egy lubickolás, egy napfürdő, egy kávézás a Duna-parton, persze jó időben és így tovább. A „kellemes” talán a pártállami íze miatt kevésbé meghitt, ezért keresünk választékosabb jelzőket helyette. „Áldott” ünnepeket – mondjuk és írjuk röviden, és ebben a mondatban a szeretetre célzunk, amely ilyentájt a családok kohéziója, erőforrása. Az „áldás” Istentől való kegyelem, az ő áldását kérjük szeretteinkre. A „kegyelemteljes” jelző még gazdagabb tartalmat feltételez. Újfent többjelentésű a szó, de a „teljes” szócikkel párosítva a megbocsátásra, az irgalomra is utal. Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes – így kezdődik az egyik leggyakoribb katolikus ima. Rokon ezzel a „szeretetteljes”. Hogy mennyi zavart okozhat a fogalmak helytelen használata, arra példa, hogy egyik politikusunk március 15-én a forradalom emlékezete helyett a szeretet ünnepéről beszélt…

A „boldog” jelző átsasszézhat persze a karácsonyhoz is. Boldog karácsonyt – kívánjuk. S ha már itt tartunk, megerősítésül hívjuk csatasorba egyik szólásunkat: hadd legyen egyszer neki is karácsonya, ami azt jelenti, hogy legyen egyszer ő is boldog. Most nem beszélek a Merry Christmas vagy a Happy New Year anglomán őrületről, amelyek elhalmozzák a papírboltokat, és bár nem tagadhatjuk, hogy egyik-másik pazar kivitelben árulja önmagát, az áraik is taszítanak. Egyébként nem Magyarországon vagyunk?

Az új esztendő szintén kaphat a „boldog” helyett más jelzőt. Lehet „békés”, lehet „szerencsés”, lehet „jobb”, mint az óévben volt, ez mindig megállja a helyét, és lehet 2021-re várva „vírusmentes”. De ne hagyjuk ki az e-mailen és az SMS-ben küldött specifikus, rövid, tömör nyelvi megfogalmazásokat sem, amelyek a jókívánságok során mellőzik a jól bevált jelzőket. Balázs Géza nyelvész egyik korábbi írásában több betűszavas példát is említ. Az egyik: „K. k. ü. és b. ú. é. k.” A másik: „Boldog karihangit”, ami azt jelenti, hogy Boldog karácsonyi hangulatot. Szörnyű! Mennyivel többet nyújt egy karácsonyi vers, vagy egy szellemes újévi rigmus. „Szép Tündérország támad föl szívemben / Ilyenkor decemberben. / A szeretetnek csillagára nézek, / Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet…” (Juhász Gyula: Karácsony felé) „Boldog legyen az új éved, / patikára ne költsd pénzed. / Spájzod legyen mindig tele, / szerencse is férjen bele.”

Melyik jókívánságot válasszuk? Vittorio De Sica olasz színész-rendező egyik filmjében egy gyárost alakított. Reggel, amikor megérkezett a gyárába, az egyik munkás hangos Jó reggelt!-tel köszöntötte. „Miért köszön nekem, hiszen nem is ismer?” – kérdezte a gyáros. „Mert én igazán jó reggel kívánok magának!” – kapta a feleletet. Kedves olvasó! Mindegy, hogy milyen formát választunk a jókívánsághoz. A lényeg ugyanis a tartalmon, a hangsúlyon, a hogyanon van!

(A szerző újságíró)