Lezsák Sándor

Vélemény és vita

A turkológia hazai megújulásáért

Itt az ideje, hogy megmutassuk a magyar turkológia történeti szerepét, amely messze túlnyúlik egy tudományszak keretein, mert joggal állíthatom, hogy hozzájárult a türk nyelvű nagy közösség önmagára találásához

Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Konferencia!

Nagy örömmel töltött el, hogy a türk-magyar kapcsolatok egyik alapkövének számító kérdést a Nemzetközi Türk Akadémia méltónak találta e konferencia megrendezésére. Itt az ideje, hogy megmutassuk a magyar turkológia történeti szerepét, amely messze túlnyúlik egy tudományszak keretein, mert joggal állíthatom, hogy hozzájárult a türk nyelvű nagy közösség önmagára találásához. Ugyanakkor, bár története egy tudományág története, a magyar turkológia osztozott a magyar nemzet hányatott történetében és róla is joggal elmondható a Párizs városának címerébe írott jelmondat: „Fluctuat nec mergitur.” (Hánykolódik, de el nem süllyed).

A 130 évvel ezelőtt született magyar turkológusra, Németh Gyulára is emlékezünk, akinek jelentősége elsősorban abban áll, hogy Magyarország első számú egyetemén 1930-ban megalapította a Török Filológiai és Magyar Őstörténeti Tanszéket, majd nemzetközi kapcsolatai révén nemzetközi színvonalúvá tette. Tanszékvezetőként nem csupán a török nyelvek oktatására fektetett hangsúlyt, hanem a magyar őstörténet kutatását is alapvető feladatnak tartotta. Tette ezt annak a felismerésnek a jegyében, hogy a magyarság keleti őshazájából a Kárpát-medencébe törökös kultúrával érkezett, és ezek a turáni gyökerek alapvetően határozták meg műveltségét, szemléletmódját. Befogadó népként a magyar honfoglalás utáni évszázadokban otthont biztosított számos keletről érkezett török ajkú népnek is, amelyek tovább gazdagították kultúráját.

A II. világháború előtt, a turáni eszme kiteljesedésének időszakában a magyar tudománypolitika hatalmas anyagi erőforrásokat mozgatott meg a turáni eredetűnek tartott népek gazdasági-kulturális felderítése és a tudományos kapcsolatok kiépítése érdekében. A kapcsolatok megerősítésében a megfelelő szakemberek képzése alapvető feltétel lett, ezért az egyetemi oktatásban nem csekély összegeket biztosítottak a külföldi ösztöndíjakra, vendégtanárokra, a megfelelő nyelvtudás elsajátítására. Németh Gyula tanszékén olyan szakemberek képzését kezdték meg, ahonnan hazánk és a világ legjobban felkészült turkológusai kerültek ki, és amelyet a nemzeti krónikáink mentén kialakult hagyománytisztelő szemléletmód jellemzett. E termékeny időszak eredményességét publikációk és szakcikkek sokasága bizonyítja, amelyeknek közös sajátja, hogy a kristálytiszta logikával felépített, színvonalas kutatásokat összhangban végezték nemzeti krónikáink eredethagyományával, a hun-magyar rokonság eszméjével. Németh Gyula 1930-ban adta közre monográfiáját a honfoglaló magyarság kialakulásáról, ahol egy egész fejezetet szentelt a magyarság hun, bolgár, szabír és onogur kapcsolatainak bizonyítására, amellyel a Kaukázus északi előterének fontosságára is rávilágított. Ebben a szellemiségben fogant kutatásait egyik legkedvesebb tanítványa, Halasi-Kun Tibor vitte tovább, akinek mestere biztatására fő kutatási területe a magyar nép eredetének felderítése volt.  

Tisztelt Konferencia!

Németh Gyula szerteágazó munkásságának kiemelkedő eredményei:

- a turkológia és a magyar őstörténet összekapcsolása,

- a türk hagyományok szerepének feltárása a honfoglaló magyar nép kialakulásában,

- a türk típusú magyar rovásírás eredeti voltának igazolása,

- Attila hun birodalmának a magyarok történetével való kapcsolata, kutatása,

- a magyar társadalom keletre nyitása eszközének, a Kőrösi Csoma Társaságnak megalapítása,

- a modern Törökország nyelvi megújulásához való hozzájárulás.

Ugyanakkor széles körű tudományos és társadalomszervező munkája mellett és elismertsége ellenére Németh Gyula professzor úrnak nagy küzdelmet kellett vívnia a magyar turkológia fennmaradásáért a magyar nem­zeti gondolatot gátló erőkkel.

A kommunizmus időszakában a nemzetellenes ideológia hatására a hazai turkológia és a magyar őstörténet kutatása lassan sorvadásnak indult, karakteres nemzeti jellegétől megfosztva fokozatosan vesztett a nemzetközi porondon betöltött vezető szerepéből is. Csak egy-két kivételes egyéniség, mint például a korán elhunyt Mándoky Kongur István tudott világszínvonalon is maradandót alkotni, mert ő továbbvitte Németh Gyula tanítását, sokszor viharos ellenszélben, a saját útját járva. Elgondolkodtató, hogy Németh Gyula egykori tanszékén a rendszerváltozás után sem indítottak magyar őstörténeti képzést, és napjainkban - amikor erre minden lehetőség adott lenne - sem képeznek ott olyan szakembereket, akik hivatásszerűen foglalkoznának magyar őstörténettel. Mindennél beszédesebb viszont az a momentum, hogy amikor az Akadémia Kiadó Németh Gyula itthon maradt tanítványai közreműködésével a fent idézett 1930-as könyvét 1991-ben ismét kiadta, azokat a részeket, amelyek a magyarság hun, szabír, bolgár és onogur kapcsolatait, valamint déli, Kaukázus-vidéki tartózkodását bizonyította, a finnugor dogma térhódítása miatt kicenzúrázták a könyvből. Emiatt a megcsonkított kötet kordokumentumnál egyébre így aligha használható.

Tisztelt Konferencia!

A fentiekből egyértelműen kiderül, hogy a magyarországi turkológia napjainkra feladta eredeti küldetését, elveszítette nemzeti jellegét és égető szüksége van a megújulásra! A világpolitikai történések minden eddiginél jobban vetítik előre a nyugati világ zavarait, olykor már kaotikusnak tűnő állapotát, ellentmondásait, de a történelmi gyökereihez visszatalált keleti világ viszont felemelkedőben van. Mi, magyarok már évtizedekkel ezelőtt felismertük ezt a folyamatot, és napjainkban is tovább kell erősítenünk hídszerepünket a két világ között. A keleti nyitás politikája megkövetelte és napjainkban még inkább megköveteli a jól képzett szakemberek képzését, ahová azonban olyan munkatársak kellenek, akik a turáni népekre testvérként tekintenek. Egyformán igaz ez a tudomány és a gazdasági élet képviselőire. Partnereink megérzik, ha szívvel-lélekkel közelítünk feléjük, de azt is, amikor pusztán karriervágyból vagy az anyagi haszon reményében lépünk kapcsolatba velük. Sikerünk záloga azonban csak egy erős, keresztény-nemzeti alapokon álló Magyarország lehet, hiszen egy gyönge, nemzeti jellegét elvesztett ország könnyen játékszerré, zsarolható áldozattá válhat a nagyhatalmak kezében.

Mindezen gondolatokat fiatal és hosszabb ideje fiatal szakemberekkel, tudós barátaimmal egyeztettem. A turkológia hazai megújulását szolgáló küzdelmüket a magam szerény lehetőségeivel erősítem.

Kedves Barátaim! Adja Isten, hogy az idén 130 éve született kiváló magyar turkológus, Németh Gyula most megidézett szellemisége és munkássága arra ösztönözze a magyarországi turkológia jelenkori és majdani művelőit, hogy a turáni eszme lényegét megértve, de a keresztény-nemzeti értékeinket megőrizve, visszataláljanak arra az útra, amit egykor mesterük, Németh Gyula épített ki.

Ehhez kívánok termékeny politikai környezetet határon belül és határon túl, vírusmentes időt, fizikai és lelki egészséget!

Elhangzott a Magyar turkológia című nemzetközi online konferencián 2020. november 10-én a Parlamentben.

(A szerző író, a Magyar Országgyűlés alelnöke)

Kapcsolódó írásaink

László Tamás

László Tamás

A normalitás forradalma

ĀAz ég kék, a fű zöld, az apa férfi, az anya nő. Ezek a józan ész magától értetődő megállapításai. Az utóbbi evidencia – az apa férfi, az anya nő – bekerül a húsvéti Alaptörvényünkbe a normalitás forradalma jegyében

Vitéz Ferenc

Vitéz Ferenc

Magyarország túlélése

Ā„Az elmúlt év sok gyötrelmet hozott” – írta Márai a Naplójában, 1957. január 1-jén. Az író szinte állan­dóan úton volt, fizikailag és lélekben is, ezeket az utazásokat desztillálta hatalmas életművében