László Tamás

Vélemény és vita

A normalitás forradalma

Az ég kék, a fű zöld, az apa férfi, az anya nő. Ezek a józan ész magától értetődő megállapításai. Az utóbbi evidencia – az apa férfi, az anya nő – bekerül a húsvéti Alaptörvényünkbe a normalitás forradalma jegyében

Forradalmi tett – látva a lengyel utcai harcokat – az a mondat: „Az emberi élet a fogantatással kezdődik.” Ilyenek a (jelző nélküli, mert az alapvető antropológiában, a természetben gyökerező) házasság, a gyermek, a család védelmét szolgáló meghatározások. De ilyenek a generációk egymás iránti természetes kötelezettségét megállapító rendelkezések is. Amit a tízparancsolat negyedikje úgy fogalmaz meg: „Tiszteld atyádat és anyádat, hogy jó dolgod legyen és hosszú életű légy a földön.”  A tízparancsolatot tudomásom szerint az ateisták sem kérdőjelezik meg. Egy normális világban nem lenne szükség arra, hogy ilyen mondatok jelenjenek meg egy Alaptörvényben, de ma a legmagasabb rendű védelemben kell részesíteni ezeket – a magyar nemzet megmaradása és gyarapodása érdekében. Hiszen mi mást szolgál egy alaptörvény?

A balliberális politikusok a DK-tól a Momentumon át a Jobbikig, a megmondóembereik, a kiterjedt médiájuk a végletekig kifeszítve az abnormalitás talaján állnak. Számukra a genderelmélet, az LMBTQ-jogok alapjogok, a házasságnak csak egy ritka válfaja az egy férfi és egy nő életközössége, egy gyermek nyolcévesen is képes eldönteni a nemváltoztatását, a migránsok befogadása alapvető érdek, a kereszténység idejétmúlt, a tekintélytisztelet káros, a nemzeti hovatartozás korszerűtlen – és a sor még hosszan folytatható. Azok számára, akik a normalitás és a valóság talaján állnak, világos, hogy mennyire elszakadtak a valóság, a józan ész talajától. Mit gondolnak ezekről a rájuk szavazó választóik? Ők véleményünk szerint az előbb felsoroltakat mindenestül elutasítják, nem vállalnak közösséget egyetlen elemével sem. A genderideológiát elutasítják, mert értelmetlennek, a normális emberképükkel ellentétesnek tartják. A balliberális szavazók család- és gyermekszeretők, egyetértenek a családtámogató intézkedésekkel. Számukra teljesen természetes, hogy a házasság egy férfi és egy nő életközössége, az is magától értetődő számukra, hogy az apa férfi, az anya pedig nő, mint ahogyan az is, hogy az ég kék, és a fű zöld. Pontosan tudják, hogy egy gyermek számára az a legnagyobb ajándék, ha látják, hogy a szüleik szeretik egymást. Utálattal utasítják el a magamutogató Pride-ot, szívesen lekevernének egy-egy pofont az ott felvonulóknak. Mint ahogyan legszívesebben hazakergetnék azon balliberális politikusaikat is, akik ezeken a felvonulásokon az első sorban vonulnak. Szeretik az országot, szolidaritást éreznek a határon túlra került honfitársakért. Nekik is fáj Trianon. Szívük-lelkük mélyén a lehető legtávolabb állnak a balliberális politikusok és megmondóembereik nézeteitől.

Ennek alapján feltehető a kérdés: miért állnak mégis a balliberálisok hagymázas elképzelései mellé? Hipnotizáltak volnának? Nem éreznek szakadékot a saját nézeteik és az egyesült ellenzék egészen elképesztő és káros nézetrendszere között? Láthatóan nem. Keressük ennek az okát! Ez a balliberális média gyűlöletkeltő praktikáiban, agymosásában keresendő. Még nem tudjuk biztosan, mi lesz az amerikai választás eredménye, egy dolog azonban máris kijelenthető: a választás legnagyobb befolyásolója a balliberális média és a vele karöltve járó, már nem is balliberális, hanem szinte kommunista/szocialista jegyeket mutató felsőoktatás. Ez az emberek otthonába, a pórusaikba behatoló agymosás a normális embereket képes elbizonytalanítani, minimum azt éri el, hogy ne vallják be a normális nézeteiket. Egészen odáig megy, hogy az állásuk, a társadalmi megbecsültségük elvesztésétől való félelmükben az önfeladáson is túlmenve konformista módon a saját normalitásuk ellen szavaznak.

Donald Trumpot négy évig gyilkos rohamokban részesítették. Minden intézkedését megkérdőjelezték, holott ő volt az elmúlt évtizedek egyetlen olyan elnöke, aki nem indított el háborút, az amerikai katonákat igyekezett hazavinni, a külföldre vitt termelést az amerikai nagyvárosokba telepítette vissza, a munkanélküliséget leszorította, a birodalmi Amerika helyett a nemzet-Amerikát részesítette előnyben, igyekezett „újra naggyá tenni Amerikát”, neki az Egyesült Államok volt az első – és nemcsak szlogenként, hanem tettekben is. A minapi választás legnagyobb csalója az amerikai balliberális média, amely az egész világot uralja már, alig hagyva néhány kis szigetet a normalitásnak.

Ugyanezt a gyilkos indulatot, elkeseredett hatalomvágyat látjuk Magyarországon is. Az önpusztító és irracionális Orbán-gyűlölet az egyetlen, ami összetartja az ellenzéket. A valóban imponáló eredményeket nem ismerik el, a szavazóikkal elhitetik, hogy minden rossz, gyűlöletes, amit a nemzeti–konzervatív kormány tesz. A gyűlöletkeltés az a méreg, amit folyamatosan, egyre nagyobb dózisban adagolva altatják el a balliberális szavazókban meglévő normalitást, józan veszélyérzetet. Ennek az az egyik legjobb módszere, hogy olyanokkal vádolják a polgári–nemzeti oldalt, amit ők követtek el épp a mai napon vagy a közelmúltban, arra számítva, hogy az emlékezet rendkívül rövid.

Mit tehetünk a Gyurcsány–Fekete-Győr–Tóth–Jakab–Kunhalmi–Karácsony–Hadházy–Szél–Márky-Zay és a többi figura agymosással felérő hipnózisa ellen? Ébresszük fel a balliberális beállítottságú emberekben természetesen meglévő normalitást az alapvető emberi identitásban, a férfi és női mivoltunkban, a család- és gyermekszeretetben, a nemzet iránti elkötelezettségben, az alkotás, a kultúra iránti tiszteletben, a teljesítmény, az ebből fakadó tekintély tiszteletében. Meg kell törni a balliberális média, a magyar közéletet mérgező „drogdílerek” hipnózisát. A legnagyobb hipnotizőr – szinte a Thomas Mann-i Mario és a varázsló-beli Cipolla – Gyurcsány Ferenc, a balliberális tábor vezére. Vele kapcsolatban 2006. július 21-én a parlamentben, még az őszödi beszéd napvilágra kerülése előtt hangzott el egy felszólalás végén a következő „szabadvers”:

„Cipolla a parlamentben – Sleppjével beúszik Cipolla, / leül kihívón a karéj közepén. / Mögötte marionett bábuként / madzagon rángatva tercel / a hipnotizált tömeg. ... / Hol vagy, Mario? Mikor ébredsz? / Mikor fagyasztod ajkára a vigyort, / mikor veszed észre, hogy nincs / félig kifejtett igazság, csak arcunkba / vágott teljes hazugság, / majd hatvan éve immár. / Mario, mikor ébredsz már?”

Tisztelt balliberális magyar szavazó, mikor ébredsz már fel? A világmédia szorításában fuldokló nagyvilág, mikor ébredsz már fel? A normalitás, a józan ész forradalma Magyarországon mindenesetre elkezdődött.

(A szerző építész, volt országgyűlési képviselő)

Kapcsolódó írásaink

Vitéz Ferenc

Vitéz Ferenc

Magyarország túlélése

Ā„Az elmúlt év sok gyötrelmet hozott” – írta Márai a Naplójában, 1957. január 1-jén. Az író szinte állan­dóan úton volt, fizikailag és lélekben is, ezeket az utazásokat desztillálta hatalmas életművében

Korompay Csilla

Korompay Csilla

Használati útmutatók

ĀŐrült korszak. Használati útmutató kell a létrához. És a család meghatározásához is