Kő András

Vélemény és vita

Krizantémok

Ahogy jártam a sírok között, mondogatni kezdtem magamban Károlyi Amy Drótvirág című versét, mert holnapután a krizantémok is lehajtják majd a fejüket, és elszáradnak

Puszta Sándor leányfalui papköltő, Kosztolányi Dezső szívbéli barátja mondta nekem egy alkalommal: „Nemrégen jöttem rá, az egyik temetés alkalmával mondtam: miért takarjuk be a sírt rózsával, szegfűvel, ciklámennel, krizantémmal? Hogy megsimogassa a halottat, ha elmegyünk; szóljon hozzá, ha fázik; őrködjön felette, társalogjon vele. Misztikus értelme van a sírra tett virágnak. A virág a megújulás, a feltámadás, az élet.”

Ez jutott eszembe az óbudai temetőben, ahol szüleim sírjára vittem virágot. A nap arany fénysugarakat lövellt a földre és pásztázta köröskörül a lehullott leveleket. A déli fény olyanná tette a nagy fákkal övezett kertet, mintha sárgára festett utakon botorkálnék, nem egy temetőben. Nincs az ősznél csodálatosabb paletta – fogalmaztam meg. Az ősz a teljesség, a nagyság. Aki azt hiszi, hogy ez az elmúlás, téved. Csak a levelekbe költözik a nyár… A virágok uralkodtak a teljes temetőkertben. Egyetlen virágfüzérbe öltözött az összes sír, többségében nagy fejű, hideg és pompás krizantémokkal.
Az első igazán költészetnek mondható nyelvemlékünkben, az Ómagyar Mária-siralomban már ott van a virág szavunk. „Világ világa, / Virágnak virága…” Az etimológiai szótár szerint a virág „ősmagyar kori szóhasadás eredménye: a világ »fény, ragyogás, világosság« szónak elkülönült változata”.

Rapaics Rajmund botanikus, egyháztörténész hívja fel a figyelmünket, hogy a 19. század költői, Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály közösen írt Magyar füvészkönyvéből tanulták meg a növények s köztük a virágok nevét. Petőfi Sándor például – Moesz Gusztáv botanikus és muzeo­lógus megállapítása szerint – csak harmincnégy növénynevet használt összes költeményeiben. Jókai Mór műveiben azonban már hatszáz növénnyel, illetve virágnévvel találkozhatunk. „Az aranyvirágoktól rezgő mátkabokréta: a menyasszony büszkesége” írja Jókai a krizantémról. Petőfi kedveskedő verssorai: „Kocsmárosné, aranyvirág, / Ide a legjobbik borát…” A krizanténum botanikai neve aranyvirágot jelent.

A krizantém indiai virág, amely a korai középkorban a buddhista kolostorokban díszelgett. Innen került Kínába, majd Japánba. A japán császári család az egyszerű ősi krizantémot viseli címerében. Európában csak a 19. század közepétől beszélhetünk krizantémkultuszról. Hazánkban az 1950-es évektől termesztik. „Elhull a virág, eliramlik az élet…” Így kezdődik az egyik legszebb vers második szakasza. Bizonyos, hogy a virág a költészetnek is világi, földből gyökerezett társa. Elhervadhatatlan metafora, hasonlatbánya, szép szimbólum valamennyi nemzet népköltészetében. A krizantémról azonban már senki sem mossa le, hogy temetői virág. Talán azért vált azzá, mert még a halottak napján is virágzik, holott legkülönbözőbb fajtái egész évben elérhetők. Az óbudai temetőben is büszke fejtartással vigyázzák a halottak békéjét.

Ahogy jártam a sírok között, mondogatni kezdtem magamban Károlyi Amy Drótvirág című versét, mert holnapután a krizantémok is lehajtják majd a fejüket, és elszáradnak. „A száradt virág, akár a drótvirág. / Elmúlt a szín, a hús, a duzzadás, / maradt a forma. / Mintha minden virág / egy-egy szonett volna. / Maradt a forma, a múlhatatlan / vassá vált szirmok / drót-bibék, / ha napra tenném / illatozna.” Ebben a rövid versben benne van
az egész élet.

(A szerző újságíró)

Kapcsolódó írásaink

Faggyas Sándor

Faggyas Sándor

Fejetlen Európa

ĀHa nem volna halálosan, tragikusan komoly a terrorhullám, amely megint elárasztotta Franciaországot, akár még mulatságosnak is tarthatnánk azt a szópárbajt, ahogy a török elnök és egyes nyugati politikusok egymást kölcsönösen lefasisztázzák

Szerencsés Károly

Szerencsés Károly

Kilenc érintés

ĀAz érintéstől félni, az érintésre vágyni! Mit művel velünk, velem ez a beteg kor! Ölelés, boldog zsibbadás, a sejtekben cikázva futó bizsergés nélkül élni