Gazdag László

Vélemény és vita

Thunberg-pánikban

Hirtelen beköszöntött 1300 körül a kis jégkorszak, gyors lehűlés ment végbe, és Grönland gyorsan eljegesedett

Héjjas István kiváló cikke késztetett megszólalásra a témában. Egyetemi docensként huszonegy éven át tanítottam a Környezetgazdálkodás című tantárgyat a Pécsi Tudományegyetemen. 2018-ban jelent meg tankönyvem a Kossuth Kiadónál Környezetgazdaságtan, környezetgazdálkodás címmel.

A karbon korban (carbonium = szén, latinul), 359–299 millió évvel ezelőtt képződtek a hatalmas széntelepek, ugyanis a fásszárú növények megjelenésekor még évmilliókig nem léteztek a lebontásukra specia­lizálódott szaprofita (lebontó) szervezetek. E hatvanmillió év alatt a légkör oxigéntartalma 32,5 százalék volt a mai 21 százalékkal szemben, a szén-dioxid-tartalom pedig a háromszorosa a jelenlegi 0,036 százaléknak: 0,108 százalék. Éppen ezt a sok szén-dioxidot építették be a saját szervezetükbe a fák évmilliókon át. A tengeri élővilág pedig kalcium-karbonátot készített a szén-dioxidból, így képződtek mészkőhegységeink. Ma is ez történik, ha megnő a légkör szén-dioxid-koncentrációja: a növényzet és a tengeri mikroorganizmusok építik be a szervezetükbe. A bioszféra és a légkör kölcsönhatása teszi nagyon is stabillá az éghajlatot korunkban. Kisebb-nagyobb ingadozások mindig is voltak, vannak és lesznek.

1000 körül érték el a vikingek Grönlandot, ahol dús füvű legelőket találtak állataiknak. Ők nevezték el „zöld földnek”, hiszen ez a grönland dán jelentése. (Gondoljunk az angol green és a német grün szavakra.) 1300 körül hirtelen beköszöntött a kis jégkorszak, gyors lehűlés ment végbe, és Grönland olyan gyorsan eljegesedett, hogy a 2–3 kilométer vastag jégtakaró alatt szinte bizonyos, hogy kiterjedt viking települések maradványai rejtőznek.

A 16. század közepén a neves flamand festő, id. Pieter Brueghel (1525–1569) festményein a fenekükig befagyott németalföldi csatornákon jókedvű hollandok korcsolyáznak.

Az Északi-sark jege mostanában valóban olvad. Először is, ha teljesen elolvadna sem nőne egyetlen milliméterrel sem az óceánok szintje! Ez Arkhimédész törvényéből következik: a víznél kisebb sűrűségű jég annyi vizet szorít ki, mint amennyi víz az olvadásakor képződik. Tessék kipróbálni: egy pohárba vizet és jégkockákat tenni, megjelölni a víz szintjét, és kint hagyni a konyha melegében. Másnap reggelre eltűnik a jég, a víz szintje mégis ugyanott lesz, ahol este megjelöltük.
Én elhiszem, hogy a jegesmaciknak majd alkalmazkodniuk kell évezredek alatt, ha ez bekövetkezik, nyilván a bundájuk majd megbarnul, de erről szól az evolúció. Teljesen értelmetlen dolog ez ellen küzdeni. Nem lehet a földi klímát, az ökológiai rendszert egy adott ponton „befagyasztani”.

Természetesen a grönlandi jég, a gleccserek és a 13 millió négyzetkilométernyi Antarktisz jege, ha elolvad, az meg fogja növelni a tengerek szintjét. De nem évtizedek, hanem évmilliók alatt, emiatt nem kell apokaliptikus látomásokkal gyötörni magunkat. Addigra az emberiség nyilván megtalálja a megoldást, hogy kordában tartsa ezt a folyamatot. Kutatni kell a folyamatokat, hogy jobban értsük, hisztéria, pánikkeltés nélkül, de ne a Greta Thunbergek akarják megmondani a tudománynak és a politikumnak, hogy mit kell tenni.

Szerkesztőségünk a témában várja a további véleményeket, észrevételeket a publicisztika@magyarhirlap.hu e-mail címen.

Kapcsolódó írásaink

Galsai Dániel

Galsai Dániel

Tikett és etikett

ĀFricska. Ha valaki esetleg álmatlan éjszakákon verítékben fürödve vergődne a paplanja alatt amiatt aggódva, hogy az ellenzéki sajtónak beszűkült a mozgástere, nyugodtan lélegezzen fel!