Vitéz Ferenc

Vélemény és vita

A toronydőlések naplója

A „toronynapló” írójának legalább középfokú tériszonya van, ezért ha feljut a magasba, soha nem a mélybe, hanem a messziségbe néz

A távolságot érzékelve eltűnik a mélység, ám megmarad a magasság képzete, amely magában rejti a mélység megismerésének a képességét is. E filozófiainak tűnő alapvetés helyett hétköznapibb példákat is idézhetünk.

Az egri minaretből nem arra kíváncsi az ember, hogy mi van a minaret alatt, mert azt már a jegyváltás előtt is látta, hanem arra, hogy mi van a városon túl. A toronyból nem biztos, hogy pontosan látszik, mi van a városon belül – a bástya többet tudhat erről, s az csak később derül ki, hogy a bástya most „elvtárs” vagy társ-e.

A párizsi Eiffel-toronyból az acéllábak alatti élet helyett izgalma­sabbak a toronyból látható távlatok. Mostanában azonban ebből is iszony keletkezhet, hiszen ha csak kicsit is messzebbre látunk a saját orrunknál, és észre tudjuk venni, hogy mi van a városon túl, valami fortélyos félelem hatalmasodik fölénk, mert azt is megérezzük, mi van a város alatt. Hogy a látványba rejtett távlatokat alattomos erők igazgatják.

A madártávlat gyönyörű panorámát kínál, de a madártávlat szabadságát legalább kétféleképp lehet értelmezni. Lehet vele idealizálni a szabadságot és a vágyat, ám ha úgy akarják a jól fizetett megfigyelés-irányítók, be tudják vele mutatni azt a nyílt társadalmat, amelyet az egyéni helyett a közösségi értéket hangsúlyozók tönkre akarnak tenni, be akarnak zárni. Mert a jómadarakat nem szokta érdekelni, hogy mit éreznek, mit szeretnének a jó madarak.

Egy felvonulásról (a toronyból) készített kép megmutatja a tömeg valódi nagyságát, de a sokadalom széléről vagy közepéről készített felvételek csak marginális eseményként jellemzik a demonstrációt. Ha a tévé képernyőjét otthagyva bárki felmegy a toronyba, látja: a kétszáz fős csőcselék nem húszezres tömeg. A torony tehát arra is alkalmas, hogy a viszonylagosságot fölfedje, a hazugságot leleplezze.

Szeptember 11-én kérdezték tőlem, hogy az Egyesült Államokban azért 911 a segélyhívó szám, mert akkor rombolták le az ikertornyokat? Azt mondtam, hogy biztosan nem, mert ha szimbolikus viszonyt keresünk, éppen fordított a kapcsolat. Azért ekkor történt e sok kérdés, sok magyarázathiány, ezért sok összeesküvés-elmélet övezte tragédia, mert Amerikában az 1960-as évek végétől elkezdték bevezetni az egységes segélyhívó számot, amelyet már 2001 előtt is mindenki használt. Ám a 911 máig az egyetemes segélykiáltás jelképe.

Bábel ikertornya dőlt-e le? Nem. Ha az egymást meg nem értés jeleit keressük: a bábeli torony már sokszor ledőlt a történelem során, és még többször újra is épült. Ma például a migráció mellett az olyan mozaikszavak, mint a BLM, LMBTQ stb. formájában nőnek a meg nem értést, az összezavarodást szító, egyúttal ezeket a folyamatokat is ellenőrző tornyok. A saját tornyunkból való szabad kilátást más tornyok akadályozzák.

Nehezen határozható meg, hogy a bibliai Bábel tornya pontosan mikor dőlt le. Mózes első könyvének 11. fejezete számolt be róla, így az őstörténeti korszakhatárokat figyelembe véve, a Kr. e. 3. évezred végéig ennek, a nyelvek összezavarásával is járó eseménynek meg kellett történnie. Ám elképzelhető, hogy nem a babiloni toronyról van szó, hanem az elnevezés a Babili névvel, „Isten kapujával” áll összefüggésben. A régészek harminc olyan ókori toronyról tudnak, amelyek a korabeli városokból kiemelkedtek (a Hérodotosz szerinti Bábel tornyának kilencven méteres magasságát elérték, a babiloni isteneknek emelt tornyot pedig Xerxész perzsa király romboltatta le Kr. e. 482-ben).

A toronyépítés és a torony lerombolása egyszerre jelképezi az ember nagyravágyását és a hatalom átvételét. S mivel nemcsak eseményről, hanem szimbólumról is szó van, a torony veszélyes hely az ellenség számára – a nagyravágyást mellő­ző megfigyelő pozíció ellenére is. A jelzőtornyok szabad kilátását ezért akadályozzák új tornyaik felépítésével, amelyeket olykor (a valóságtól) független civil szervezeteknek, máskor bankoknak vagy egészen szemérmetlenül egyetemeknek neveznek át.

A 12. század végén épült pisai ferde torony alig több mint fele olyan magas, mint a bábeli, de itáliai jelenléte miatt a ferdesége is jelképes. Mivel az olaszok sem akarják összekeverni a nyelveket, ferdén álló szálkák az uniós perspektívában. (Pedig a naplóíró is igazolja, hogy az olaszok nem kirekeszteni, hanem megérteni szeretnék a másikat, de a megértés előfeltételeként elvárják, hogy őket is megértsék és szeressék. Empátiájuk nagy, mert a lelkük is nagy, de képesek az alázatra – miközben nem fognak megalázkodni.)

Őrhelyemen, a szabadság őrváro­sában, a Debreceni Nagytemplom két tornyának egyikében zúg a Rákóczi-harang. Az 1802-es nagy debreceni tűzvészben sem olvadt meg. Igaz, megrepedt, aztán hét évtized múltán újraöntötték, és valami ősi hangot ad.

A remény hangját, hogy hitünk tornyai ledönthetetlenek. S hogy Isten kapuja nyitva áll, de a tornyainkat őrizni kell.

(A szerző irodalomtörténész)

Kapcsolódó írásaink

Tamáska Péter

Tamáska Péter

A trójai faló Európában

ĀHa a történetfilozófiáknak hinni lehetne, akkor az idők folyásának racionális célja van, de az út mégis véletlenszerűnek, esetlegesnek tűnik

Csizmadia László

Csizmadia László

Már csak pislákol a nyugati fény

ĀEgy idős, megszállott ember ámokfutásával képviseli a nyílt társadalom ideológiáját, a pénzhatalmasok érdekeit. A nemzetek fölé emelkedik, szinte személyi kultuszt kialakítva

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom