Vitéz Ferenc

Vélemény és vita

A Tisztesség Könyve

„Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis! / Mért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgyis.” Sokan ismerik József Attila Két hexameter című versét, amely halála előtt egy évvel, 1936 novemberében-decemberében született

Illik ismerni, bár az „illik” szó ma már bűnös felsőbbrendűségre utal. Miért épp József Attilát illik ismerni, s miért nem Szapphót, a leszbikust, a biszexuális Wilde-ot (és a Nyáry Krisztián irodalomtörténeti bulvárjában felsorolt szerzőket)?

Illik, mert „gyorsan” olvasható, legrövidebb verseink közé tartozik, epigrammáról lévén szó – csakúgy, mint Kazinczy titokfelfedése, hogy „jót s jól” kell tenni; s Kölcsey üzenete a Huszt végéről: „Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl” –; s azért is, mert az általános iskola hetedik osztályában már tanítjuk ezt a két mondatot. Poétikai bravúrjai mellett bravúros lélektani rajz is az emberi egzisztenciáról, annak megfejtésére irányuló szándékaink lényegéről. A vers nem töredék, még ha annak tűnik is, nem befejezetlen költői kísérlet, mégis talány – bár Csontos János Száz év talány című József Attila-kiegészítéseiben sem szerepel, mert nem szorul kiegészítésre, befejezésre. Kommentárra azonban annál inkább. A tankönyvi magyarázat szerint a társadalmi feszültségeknek és problémáknak hangot adó Két hexameter a külső és a belső világ rendje közötti feszültséget reprezentálja.

Beszél a tankönyv az időmértékes hagyományról, a két mondat hangnembeli eltéréséről, a kérdő- és felkiáltójelek szerepéről – de nem beszél a morális tartalomról. Nem lehet ugyanis érvényes erkölcsi üzenet az, hogy akár tisztességes vagyok, akár nem, úgyis „kiterítenek” – tehát úgyis meghalok. Természetesen meghalok, de nem lehet érvényes üzenet, hogy a tisztességes és a tisztességtelen ugyanazt érdemli! Ennek ellenére nem gondoljuk, hogy József Attila „erkölcstelen” lett volna a Két hexameterben. Miért is?

Hívjuk segítségül a hetedikes tankönyv feldolgozási szempontjait. Hasonlítsuk össze a két mondatot, soroljuk föl a hasonlóságokat és különbségeket – ügyelve az írásjelekre, a „ritmusra”, a megjelenített érzelmekre! „Ki várhatja el a tisztességet a költőtől? Kit szólít meg, kihez szól versével József Attila? Kire és mire utalhat a »kiterítenek« ige? Te a vers melyik sorával értesz egyet? Miért?”

Ha egy hetedikestől elvárható a válasz, akkor tőlünk is. Persze előbb nem József Attilával s a költészettel kell foglalkoznunk, hanem az élettel, a tisztességgel. A Tisztesség Könyve főmondata szerint az Élet egyenlő a Tisztességgel. (A félreértések elkerülése végett: nem a tisztséggel, a pozícióval és hatalommal, hanem az élet értékeinek tiszteletével.) Tényleg meghalunk – akár tisztességesek (méltók), akár tisztességtelenek (méltatlanok) vagyunk. A hangsúly a felkiáltójeleken van. Ha nem vagyok tisztességes: kiterítenek! Ám ha kiterítenek: „Mért ne legyek tisztességes!”
József Attila nem kérdezett – parancsként adta, hogy az ember legyen jó. Ha úgyis meghalunk (mert bizony meghalunk, „kiterítenek”), a halál utáni jövőnket befolyásolja, hogy milyen üzeneteket hagyunk hátra. Hogy saját döntéseinkből adódóan leszünk-e becsületesek, s hogy a mi példánk segít-e a gyermekeinknek és unokáinknak a jó és a rossz megkülönböztetésében.

(A szerző irodalomtörténész)

Kapcsolódó írásaink

Bán Károly

Bán Károly

Jégtömbök és gleccserek

ĀJavaslom, nyissák meg az MSZP honlapját, vessenek egy pillantást a nagy elnökjelölt-aspiráns párosra, Kunhalmi Ágnesre és Tóth Bertalanra. Csupa szép, csupa derű minden

Lóránt Károly

Lóránt Károly

A fogyasztói társadalom alkonya

ĀA koronavírus rámutatott a liberális kapitalizmus gyengéire. De mielőtt a gyengéiről beszélnénk, nézzük az előnyeit!

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom