Kondor Katalin

Vélemény és vita

Legek világa

A politikában jószerével csak érdek van meg pénz, valamint erőfitogtatás és kiszorítósdi, mondhatnám: élet-halál harc a legdurvább fajtából, s van rengeteg hátsó szándék

Mintha valami erős kényszer hajtaná az emberiséget, hogy megannyiszor megállapítsa, kinevezze, megválassza, megszavazza, ki a „leg” és mi a „leg”. A világban, az egyes országokban, a városokban, falvakban, még talán a legkisebb közösségekben is, valamint a tudomány számos ágában, az irodalomban s a többi művészeti ágban. Legszebb nő, legsármosabb férfi, legjobb film, legkiválóbb tudományos teljesítmény, legizgalmasabb regény és így tovább. De van verseny abban is, melyek a legjobb kozmetikumok, ki a legjobb divattervező és még sorolhatnánk.

Tudom én, hogy van ebben jócskán játék, ami nélkül színtelenebb lenne az élet, hisz az ember homo ludens is. Ugyanakkor van benne végtelen ostobaság, no meg, mint csaknem minden emberi cselekedetben, sok érdek és hátsó szándék is. Magam azokhoz tartozom, akiket a sportversengéseket és rekordokat leszámítva sosem érdekeltek a „legek”. Nem csak azért, mert utálom a nyájszellemet, és sosem gondoltam azt, hogy el kell hinnem egy ilyen-olyan érdekből összeállt zsűrinek, ki is a világ legszebb lánya, ki írta meg az adott évben a világ legjobb regényét, avagy mi a márkája a legjobb kencének, amely minimum harminc évet fiatalít az emberen. Lelke rajta, akit ezek a rekordok befolyásolnak, én szeretem magam eldönteni, ki vagy mi nálam a „leg”. Ám tudjuk, sokakat bizony nagyon is befolyásolnak ezek a helyezések. S éppen ezért a „legek” győztesei nem csupán a maguk, hanem a döntnökök konyhájára is sok pénzt hozhatnak. A „legek” játéka tehát valószínű mindig része lesz életünknek.

Johan Huizinga lassan száz esztendeje írta meg Homo Ludens című, sokszor idézett, érdekes és vitákat is kiváltó könyvét, amelyben egyebek közt arról olvashatunk, hogy a játék komoly dolog, az életünk fontos része. S ebbe beletartozik a versengés, a harc is, a versengésbe pedig az, hogy vannak helyezettek. Tehát „legek”. Az sem vitatható, hogy a játék örömet okoz, felnőttnek, gyermeknek, sőt, az állatvilág tagjainak ugyancsak. A szereplés vágya, no meg az ellenfél (játékostárs) legyőzése erős motivációs tényező. Ám ettől a játék még emberhez méltó tevékenység marad.

A politika világa más. Ott is vannak játszmák, ha nem is játékok, s „legek”. Harc folyik a „legekért”, olykor bizony igencsak befolyásolt s cseppet sem játékosságról, és sohasem érdeknélküliségről, hanem kőkemény érdekekről szóló harc. S abban a világban az ezüstéremnek nem szokás örülni,  a döntetlennek sem. Ez tehát már korántsem a homo ludens, a játékos emberek világa, akiket a jeles holland kultúrtörténész szerző úgy jellemez, hogy játékuk érdek nélküli szellemi működés, benne magában mégsem foglaltatik erkölcsi funkció – sem erény, sem bűn. Ez bizony a politika világához nemigen hasonlítható. Ott jószerével csak érdek van meg pénz, valamint erőfitogtatás és kiszorí­tós­di, mondhatnám: élet-halál harc a legdurvább fajtából, s van rengeteg hátsó szándék és sok, magát Istennek képzelő játékostárs.  S ez ugyebár akkor már nem igazán játék, legalább is huizingai értelemben nem az. Pár napja lapunk is hírül adta, hogy egy bizonyos CEOWORLD globális (naná!) vállalatvezetői magazin legfrissebb rangsora szerint Angela Merkel német kancellár lett idén a legbefolyásosabb nő. E helyezést annak köszönheti, hogy sikeresen vezeti Európa legnagyobb gazdaságát, valamint az Európai Unió egyik fő politikai szereplője. Meg is látszik az Európai Unión!

Huizinga játékos emberről szóló elméletét itt aztán felejtsük el! Maradjunk a legeknél. Miként a „leg-felelősök” arról se tudnak meggyőzni, hogy XY írta a legjobb regényt, tervezte a legszebb ruhát és a többi, így a fentebbi hírt olvasva sem gondolnám, hogy mindenki (?) Muttija lenne a legbefolyásosabb. Ráadásul a legbefolyásosabb nő. (Ajaj, mit szólnak ehhez a megkülönböztetéshez a genderisták?)

Nézetem szerint inkább Európa tönkretevője címen állhatna dobogóra. Persze kétségtelen, ehhez is kell befolyás, azaz befolyásoló képesség. A menekültekre vitathatatlanul nagy befolyást gyakorolt a kancellár asszony. Olyan nagyot, hogy jönnek, egyre csak jönnek, s ma már számba se tudja őket venni. Miképpen ki sem tudja őket toloncolni széles Németországból, munkára sem képes őket fogni. Arra jók lesznek a Romániából ideiglenesen behozott szegények.

Friss hír az is, hogy mindeközben támadásokra készül a német szélső­baloldal. Ha jól értettem a hírt, akkor a bevándorlásellenesek és a rendőrök ellen. A multikulti nagyasszonyának ezt vajon ki írta, írja javára? Valamint azt, ami szintén friss hírnek számít, miszerint Berlin főképp bevándorlók lakta negyedében több demonstrációt is tartottak egy szórakozóhely tervezett bezárása ellen. Brávó! Ihaj, csuhaj mulassunk, ha már Európában vagyunk! Nyilván ez volt a jelszó.

A világ legbefolyásosabb nője tehát tartja pozícióját. Kíváncsi volnék, kik voltak, s milyen a lelkületük, s főképp milyen szándékaik vannak azoknak a játékos elméknek, akik őt erre a posztra megválasztották. Azon túl, ami a hírekben is benne volt, hogy globális vállalatvezetők. Rájuk is ragaszthatnánk valami jelzőt. Valami „leggel” kezdődőt. Szabad a gazda!

(A szerző újságíró)

Kapcsolódó írásaink

Putsay Gábor

Putsay Gábor

Befektetés a jövőbe

ĀA történet húsz évvel ezelőtt kezdődött, amikor a nettó átlagkereset a harmada volt a mostaninak Magyarországon, viszont komoly igény mutatkozott a fia­talok részéről a továbbtanulásra

Nagy Ervin

Nagy Ervin

A politikai amőbák kora

ĀAz ellenzéki összefogásra van még idő, az előválasztásokat is le lehet „játszani” fél év alatt, a lényeges kérdésekre azonban még mindig nincsenek válaszok

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom