Bogár László

Vélemény és vita

Csinált Amerika

Hamis feltételezésekből hamis következtetések adódhatnak, ami a káosz lejtőjén taszítja egyre sötétebb mélységek felé a jobb sorsra érdemes amerikai társadalmat

Amerika születésnapját ünnepelte nemrég, de a derűlátás és reménykedés valahogy most nem nagyon tudott része lenni ennek az ünneplésnek. Az ok egyszerű, az Egyesült Államok történetének egyik legnehezebb időszakát éli át, egyre mélyebbre süllyed egy olyan polgárháború örvényeibe, amelynek sem okát, sem eredetét nem látja igazán.

Pontosabban az amerikaiak nagy része valószínűleg indulatokkal telve úgy érzi, hogy nagyon is tudja mindezt, csakhogy ezek a kaotikusan kavargó, többnyire zavaros hamis tudások egymást tökéletesen kioltó elbeszélési módokra épülnek. Drámai módon az kerül napvilágra, hogy a magukra oly büszke amerikaiak társadalma egy globális hatalmi érdekek mentén mesterségesen összerakott pszeudonemzet, olyan képződmény, amely csak az őt létrehozó világbirodalom által számára felkínált hamis tárgyakkal tud azonosulni. Márpedig éppen az mutatkozik meg, hogy ez a birodalom, magát mentendő, sorsára hagyja a mindig is szimpla erőforrásmezőként kezelt, identitását mindeddig végzetesen hamis alapra építő nemzeti társadalmat. Az amerikai őslakosok és az annak idején Afrikából Amerikába hurcolt rabszolgák utódai egy éppen a birodalom által szított „csinált forradalom” keretében önmagukat kezdik felszámolni. Ahelyett, hogy az egész amerikai társadalom együtt látna neki annak a módfelett nehéz történelmi létmunkának, amelynek első lépése a saját genezisét máig is megalapozó hamis mitológiával való szembenézés lenne.

Pedig e létmunka java csak ezután következne, mert, ha nem akar rövidesen látványosan összeomló birodalom romjai alá szorulni, akkor meg kell kezdenie a valóságos nemzetté válás ma még szinte értelmezhetetlenül nehéz feladatának véghezvitelét. Ennek egyik első lépése a genezis újraértelmezése volna, ami még teljesen utópisztikusnak látszik, pedig könnyű belátni, hogy hamis kiinduló feltételezésekből csak hamis következtetések adódhatnak, ez pedig a felbomlás, az anarchia és káosz lejtőjén taszítja már ma is egyre sötétebb mélységek felé a jobb sorsra érdemes amerikai társadalmat.

Az, hogy az amerikai társadalom gyökértelen, evidencia, hisz a teljesen kiszámíthatatlan és önkényes globális hatalmi törekvéseknek engedelmeskedő bevándorlási hullámok olyan zavaros elegyet hoztak létre, amely identitását, részben saját, valaha létezett kulturális gyökereinek teátrálisan hamis túlhangsúlyozásával, részben a birodalom világban elfoglalt domináns pozíciójával, mint az amerikai nép „saját” teljesítményével való azonosulásként éli át. Ennek döntő eleme a genezis hamis mítosza, amihez most kellően drámai hátteret ad ennek a brutális „csinált forradalomnak” a hisztérikus identitás kinyilvánítása arról, hogy a fekete életek számítanak (Black Lives Matter).

De vajon mivel is kellene szembesülni, ha a 244 évvel ezelőtt deklarált függetlenség és az ezt követő háború valóságos okait, mozgatórúgóit és szereplőinek valóságos identitását és motivációit szeretnénk szemügyre venni? A tankönyvekben szereplő uralkodó elbeszélési mód a brit elnyomásról, ahogy a történet főszereplői hamis pátosszal fogalmaztak, a brit zsarnokságról szól, és arról a mély erkölcsi felháborodásról, amit a szegény kifosztott amerikaiak átéltek, és ami végül arra indította őket, hogy kivívják a számukra mindennél fontosabb szabadságot. Szép és megható ez a történet, mint ahogy szép és megható a tömérdek hollywoodi feldolgozása is mindennek, kár, hogy semmi nem igaz belőle.

A részletes statisztikai adatokkal alátámasztható igazság ugyanis az, hogy az amerikai telepesek anyagi életviszonyai egyrészt sokkal jobbak voltak, mint Angliában élő volt honfitársaiké, ráadásul ennek a jólétnek fontos eleme volt az, hogy az adóztatásuk szintje legfeljebb harmada volt az otthon élő britekének. A Brit Birodalom uralmi struktúrái csupán azért emelték szerény mértékben az adóterheket akkoriban, mert a globális geopolitikai elmozdulások nyomán jelentősen nőttek a birodalmi védelmi költségek, és e birodalmi katonai védettség legfőbb haszonélvezői (az ehhez való minden hozzájárulás nélkül) pontosan az amerikai telepesek voltak.

De, tehetnénk fel a jogos kérdést, ha semmiféle „zsarnokságról és elnyomásról” szó sem volt, akkor mégis mi vezetett a gyarmatok lázadásához? A válasz lényege: nyers anyagi haszonszerzés, és a szentimentálisan könnyeztető állítólagos szabadságvágynak ehhez semmi köze. A Brit Birodalom számára Amerika akkor már másfél évszázada egy igen jól jövedelmező „háromszögügyletre” épült. Ennek lényege az volt, hogy a britek iparcikkeket és fegyvert adtak el óriási haszonnal afrikai királyságoknak, amelyek ezért cserébe olcsó rabszolga-„áruval” látták el őket, ez volt a háromszög első oldala. A rabszolgákat az amerikai piacokon adták el szintén óriási haszonnal (második oldal), s végül cukornáddal, gyapottal, dohánnyal megrakottan visszatértek Európába lefölözve e háromszög-kereskedelem harmadik oldalának hasznát is.

Az oly „szabadságszerető” amerikai telepesek mindössze azt ismerték fel, hogy némi kockázattal az addig is privilegizált helyzetüket még kedvezőbbé tehetnék, ha önálló szereplőként saját kezükbe vennék ezt a mesés gazdagságot nyújtó „háromszögügyletet”. A kockázat annyi volt, hogy ha a franciákkal és spanyolokkal nem tudnak stratégiai szövetséget kötni, akkor önálló katonai védelem híján könnyen az addigi brit függésnél sokkal rosszabb helyzetbe is kerülhetnek.

Az önazonosságát kétségbeesetten kereső amerikai népnek talán e hazug mítoszokra épülő geneziselmélet leleplezésével kellene nekilátnia önépítő munkájának.

(A szerző közgazdász)

Kapcsolódó írásaink

Galsai Dániel

Galsai Dániel

Valóság

ĀFricska. A HVG közölte azon tanintézmények számát, amelyek a jövőben iskolaőrt igényelnek. Sanda gyanúmat, hogy nem boldogan tették, alátámasztja az, milyen dühödt ellenszenvvel hadakoztak az új véderő ellen

Putsay Gábor

Putsay Gábor

Igazságtalan osztozkodás

ĀIsmét nagy csörtére készülünk Brüsszellel, hiszen pénteken és szombaton tárgyalnak az európai uniós országok vezetői a koronavírus-járvány hatásainak ellensúlyozását szolgáló helyreállítási alap feltételeiről és elfogadásáról

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom