Csúsztatók

A főváros vezetésének semmit sem sikerült hozzátenni a járványügyi védekezéshez, sőt a vírus elleni dicstelen harcát olyan mérföldkövek jelzik, mint a járatritkítás, a parkolási díjhoz való görcsös ragaszkodás, a biciklisávok felfestése és a rakpartlezárás, ezekkel az autós–kerékpáros gyűlölet felszítása, továbbá zsíros tisztségek, megbízások, valamint a Soros-adomány kiosztása a baloldali baráti körnek. A minap megtudhattuk, a második Covid-hullámra máris van egy ragyogó ötletük: a csúsztatott iskolakezdés.

Az elképzelés egyáltalán nem új, sokszor fölmerült már, és mindig gyorsan el is vetették. A leggyakrabban emlegetett ellenérv, hogy a szülők munkaideje általában nyolc órakor kezdődik, és mi legyen kilencig a kisebb gyerekekkel. Ha héttől ügyeletet tart az iskola, a szülő ugyan le tudja adni a csemetét, aki ebben az esetben szintén hajnalban kel, majd két órát ücsörög egy gyűjtőteremben, viszont egy órával tovább tart számára is a tanítás, tehát jól kiszúrunk vele. A gimnazistáknak pedig már eleve hosszú a tanítási nap, és így még később végeznének. Ráadásul több felügyelő tanár kellene.

A kilenc órás kezdést szorgalmazók eddig arra hivatkoztak, hogy „kutatások szerint” hatékonyabb a tanítás, ha pihentebben ül be a gyerek az iskolapadba. Való igaz, a fiatalok napirendje igencsak eltolódott, sokan késő estig vagy akár hajnalig interneteznek, filmeket néznek, ezért reggelente alig bírnak kikecmeregni az ágyból. Ezen viszont nem segít egyetlen óra csúsztatás, pusztán anyai tapasztalattal előre jelezhető, hogy egy ilyen változtatásnak nem könnyebb ébredés és friss elme lesz az eredménye, hanem egy órával hosszabb csetelés a haverokkal és barátnőkkel éjszaka.

Persze nem megvalósíthatatlan a dolog, vannak országok, ahol működik is ez a modell, Karácsonyék felvetése azonban enyhén szólva kiforratlan. Közölték: tárgyalnak munkáltatókkal is, hogy ahol lehetséges, szintén csúsztassák a reggeli kezdést. De ha az a cél, hogy csökkenjen a zsúfoltság a tömegközlekedésben, miként szolgálja ezt, ha a szülő is és a gyermek is kilenc órára jár? Természetesen ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha a szülő nyolcra megy dolgozni, ezért előtte elkíséri a gyereket az iskolai ügyeletre. Ezek után már szinte mellékes, hogy a négy óra helyett ötkor végző diákok pont „összecsúsznának” a munkahelyüket öt órakor elhagyó szülőkkel a BKK-járműveken. Már ennyiből is nyilvánvaló, hogy ismét nem a járvány elleni védekezést segítő ötletről van szó, ez csak a szokásos karácsonyi látványpékség. Egyébként az önkormányzat közleményéből, dobozból kipattanó bohócfej módjára villan meg a DK „arca”, amikor azt írják, az ügyben egyeztetnek a „KLIKK”-kel is. Mint tudjuk, a Klik (eleve egy K-val!) már több mint három éve nem létezik, az átszervezett intézményfenntartó neve Klebelsberg Központ, Gyurcsányék azok, akik töretlenül „Klikk”-keznek azóta is, a korrektség és szakmaiság jegyében.

A DK-s Nyugati Fény blog az ötletről szóló hírt a következő címmel jelentette meg: „Nem csak a gyerekek örülnének”, majd hozzátették: „És igazából nem kerül semmibe”. Amint föntebb részleteztük, egyórás csúsztatás is komoly átszervezést jelent, tehát ez nem igaz. Ám mivel a köznevelés állami fenntartású (lásd „Klikk”!) rendszerét egy önkormányzat nem alakíthatja át, egyelőre nyugodtak lehetünk.

Ami a Karácsony bőrét a Men in black film űrlény-rovarának módjára felöltő és a baloldal vezetését országosan átvevő Gyurcsánytól ered, az rendszerint vagy észszerűtlen, vagy sokba kerül az országnak. Esetleg mindkettő. Az pedig biztos, hogy sok benne a hazugság és a csúsztatás.

(A szerző főmunkatárs)