Helyzet van

A közel tízmillió járványügyi szakember országában természetesen mindenki azonnal elemezni kezdte, hogy a körülményekhez képest a bevezetett intézkedések túlzóak-e, vagy éppen ellenkezőleg, nem kellően szigorúak. Szokás szerint hajmeresztő a bírálatok ellentmondásossága, hiszen egyrészt az emberi jogok fölösleges korlátozásáról beszélnek, másrészt elégedetlenek a tiltásokkal.

A médiában hangoskodó kritikusok többnyire az oktatási intézmények bezárását hiányolják, nehezményezve, hogy az egyes iskolaigazgatók sem hozhatnak ilyen döntést. A fertőzöttszámláló sajnos folyamatosan pörög, és nincs senki, aki meg tudná mondani, hogyan alakulnak az adatok a következő napokban. Lehetséges, hogy mégis sor kerül a tanítás felfüggesztésére, ám ennek olyan komoly következményei lehetnek, mint az egymillió diák évismétlése, nem mellesleg pedig a kisebb gyerekek felügyeletét is meg kellene oldania a szülőknek a zárlat idejére. Súlyos döntésről van tehát szó, érthető, hogy csak abszolút indokolt esetben lépi meg a kormány. Az viszont teljesen észszerűtlen lenne, ha egy–egy intézményvezető vagy jegyző helyi szinten saját hatáskörben intézkedhetne a bezárásról, hiszen ez garantálná a káoszt.

Mindenféle szakmaiságot nélkülözően ötletelni, felelőtlenül hergelni, ostoba és aljas módon viccelődni – ez a balliberálisok eddigi teljesítménye a járványveszéllyel kapcsolatban is. Az igazi nagypályás seggfejek mellett – mint Gyurcsány tudatlan „kvízmestere”, Vágó István, aki azzal poénkodott, hogy jól jön a kormánynak a nyugdíjasok halála, vagy Donáth Anna, aki a kórházi karanténban randalírozó iráni diákokat keblére ölelve közölte, hogy a magyaroknak több kézmosásra és nem agymosásra lenne szüksége – ott van például az otrombaságot szerénytelenséggel ötvöző, kínos tevékenykedése miatt még a mögötte felsorakozó ellenzéki pártok által is jeges rémülettel figyelt Baranyi Krisztina. Ferencváros polgármestere a múlt szombaton megváltoztatta Facebookos borítóképét egy általa nyilván roppant szellemesnek ítélt mémre. A kormányzati plakátokat idéző kék alapon a következő olvasható: „Mitől szeretne pánikolni a következő hónapokban? a., koronavírus b., migráncsok. Nemzeti konzultáció az agyevő vírusokról”. A frenetikus vicc Baranyi követőinek szűk, kutyapárti–momentumos táborában sikert aratott, ám a veszély ilyetén bagatellizálása nem vall felelős városvezetőre, és akkor még finoman fogalmaztunk.

A morális mélyrepülés eddigi bajnoka ugyanakkor a Magyar Orvosi Kamara, pontosabban a tavaly annak élére került csapat, a vizitdíjas elnökkel, Kincses Gyulával, akinek legnagyobb teljesítménye, hogy a fizetős egészségügyi reform kidolgozásával nagyban hozzájárult a Gyurcsány-kormány és az SZDSZ bukásához. Most a MOK-nak az egyre drámaibb helyzetben az összes magyar orvost képviselő köztestületként minden erejével segítenie illene, ehelyett tovább folytatja az érdekvédelemnek álcázott ellenzéki aknamunkát, hazugságokkal és csúsztatásokkal bizonygatva a hazai egészségügyi rendszer felkészületlenségét, és nem szüneteltetik a sztrájkra való felkészülést sem – bár kegyesen azt ígérik, hogy a járvány idején nem tartják meg a munkabeszüntetést. Arról, hogy a részleges sztrájk is rengeteg szenvedést, akár emberéleteket követelő kockázatot jelentene, már írtunk. Orvosaink java bizonyára elítéli az esküszegő hozzáállást. Kár, hogy a MOK ennyire elszakadt tagságától, amely hősiesen küzd most is az első vonalban.

(A szerző főmunkatárs)