László Tamás

Vélemény és vita

Jelentés a Városligetből

A lakosság visszajelzései igazolják a projekt célkitűzéseit, mit sem törődve a huhogással

Februári hétvége, verőfényes délelőtt, ezrek a Városligetben. Sokféle benyomás, élmény a néhány órás séta során. Jelen van a pusztulás mellett a tempós építés, új értékek születése és a már elkészült részek önfeledt, szinte ünnepi birtokba vétele. Úgy véljük, a Liget Budapest Projekt előre haladásáról rendszeresen be kell számolni – a használó, a Városligetet megélő polgár szemével, aki nem a politikai vitákkal van elfoglalva, hanem egyszerűen csak sétál, randevúzik, korcsolyázni megy, a kutyáját sétáltatja, gyermekével, unokájával játszik.

A leglehangolóbb élmény: a „liget­-védők” iszonyú kártevése amely-ről Michael Ende Végtelen történetéből a Semmi terjedése jut az ember eszébe, ami a meseregényben megállíthatatlanul nyel el minden, városokat, erdőt, tájat. A hajléktalantábor 2019. október 13. óta megnőtt, az épülő Magyar Zene Háza és a földből kinövő Néprajzi Múzeum között egyre több a sátor, a szeméthegy, a mocsok, az a Semmi terjed, amely 2014-ig, a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvény hatályba lépéséig tapasztalható volt.

A főváros egyik legértékesebb, száz hektáros közparkja a benne lévő építményekkel, intézményekkel együtt lepusztulttá vált. Omladozó, kihasználatlan épületek, gazos, gondozatlan, kikopott fűfelületek, összetöredezett utak, balesetveszélyes járdák, összetört berendezési tárgyak, a mindent ellepő szemét egyre inkább használhatatlanná tette a Városligetet. A „liget­védők” valójában ezt védik, ezt az állapotot tartanák fenn – immár bővített formában. Ők ezt a rendőrség által engedélyezett tüntetésnek tartják, viszont a Városligetet használni szándékozó emberek számára a helyzet egyszerűen rémisztő!

A Városligetben az általuk elfoglalt területre, de a veszély miatt a Városliget egészére ki kell hirdetni a köztisztasági, ezzel együtt a közegészségügyi, közrendvédelmi „vészhelyzetet”. A területet 2014. január 1-jéig kezelő fővárosi és a XIV. kerületi önkormányzat láthatóan nem tudott megbirkózni a fenntartás, működtetés, még kevésbé a fejlesztés feladataival.

Azt lehet mondani, hogy a huszon-negyedik órában, az utolsó pillanatban, szinte mentőövként született 2013-ban a Liget-törvény, a terület 99 évre szóló állami birtokba vétele a felújítási, fejlesztési kötelezettséggel együtt. A törvény ugyanakkor világosan kimondja, hogy a településtisztasági és hulladékgazdálkodási feladatok változatlanul a fővárost illetik. A Karácsony-féle vezetés feladata a törvény alapján a terület megtisztítása, a valódi köztisztasági „vészhelyzet” felszámolása.

Folytassuk egy lelkesítő élménnyel: ez a Nagyjátszótér, amelyet ezrek vettek önfeledten, kitörő örömmel birtokba, csöppségek, gyerekek, szülők, nagyszülők, mind megtalálták a helyüket. A játszótér fókuszában lebegő, piros-fehér csíkos léghajó Szinyei Merse Pál festménye alapján készült. A művész egyik legeredetibb képötletének közvetlen ihletője egy 1878-as léggömbös utazás, amelynek Szinyei a tanúja volt. A képen a csíkos léghajó diadalmasan uralja az égboltot, a nehézkedési erőt legyőzve versenyre kel a Föld vonzásával, de azért a talaj közelében marad, szimbóluma a szabadságnak. Ezt az élményt élik át a gyerekek, akik megmásszák a léghajót. Szinyei képe a Magyar Nemzeti Galériában látható, talán nem erőltetett, ha a galéria Városligetben történő megépítése, Szinyei képe és a Nagyjátszótér léggömbjének kapcsolata sajátos szinergiát eredményezhet. Lesz alkalmas idő, amikor megszűnik az értelmetlen ellenállás a Nemzeti Galériával szemben!

Mit láttunk az egész ország talán leggazdagabb felszereltségű, legszínvonalasabb kialakítású, legszellemesebb elemekkel rendelkező játszóterén? A három részre tagolódó területen a nagyok játszótere – középpontjában a léggömbbel – igazi kalandpark, izgalmas elemekkel, a kicsik játszótere számos rájuk szabott játékelemmel és a vizes játszótér, amely persze csak a jó idő beköszöntével működik majd. Három kötélpálya, szellemes csúszdák, hinták, sokféle pad, ülőhely, kerékpártárolók, szemétgyűjtő edények, ivókutak, internethasználatot biztosító eszközök, színvonalas vécé, mosdó egyaránt megtalálható a Nagyjátszótéren. Csaknem ezer gyerek és felnőtt fér el a területen, annyi eszköz és elkülönült helyszín áll rendelkezésre. Az emberek mit sem törődve a napi politikával boldogan használják a játszóteret. Ezenkívül már elkészült a Vakok Kertje, a Kutyás élménypark, a Sportpark, az Állatkerti körúton a paviloncsoport (a Vigadó tervezője, Feszl Frigyes 1860-as tervei alapján, a Városliget két fénykorát kötve össze a mával).

A „ligetvédők” elsősorban a Városliget fáit féltik – amelyeket a 2013 előtti időszakban súlyosan elhanyagoltak –, ezzel szemben számolatlanul látunk faültetést, sok csemete ezek közül előnevelt. Ráadásul a megújuló parkrészeken a fákat remek ismertető táblákkal látják el, egyfajta oktatási missziót is vállalva, csak néhány faj: kocsányos tölgy, ezüst juhar, vadgesztenye, kínai nyár, bugás csörgőfa, vénicszil, közönséges pagodafa, feketefenyő, nyugati ostorfa és természetesen a Városliget ősi platánjai.

Még egy ellentétes hatást kiváltó benyomás: a Nagyrét szélén egy végigfutó, tömör pozdorjakerítésen több tízméteres felirat: „leállítottuk a Liget-projektet, a Városliget beépítését”, aláírás: Karácsony Gergely, 2019. dec. 13.

Mindez persze hatalmas hazugság: a Városligetet senki nem akarja beépíteni. A Liget-projekt mindössze hatszázalékos beépítéssel számol, és a jelenlegi zöldfelület legalább ötszázalékos bővítésével jár majd a beton és a felesleges útfelületek felbontásával.

Van egy érdekesség a kerítés mögött: itt épül egy talajszondamező, amely a jövendő Magyar Zene Háza épületének környezettudatos, megújuló, geotermikus energiá­val történő ellátását szolgálja majd. A területre százhúsz darab, egyenként száz méter mély talajszondát telepítenek, ezt követően pedig a teljes területet visszafüvesítik és átadják a parkhasználóknak. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően a Városliget gyakorlatilag zéró emissziós zónává válik.

A teljes autómentesítéssel, megújuló energiaforrások alkalmazásával és a növényzet felújításával és fejlesztésével a park hamarosan Budapest egyik legkörnyezetbarátabb helyévé válik. Vagyis a kormány nem beszél ugyan „klímavészhelyzetről”, ellenben hatékonyan fellép a klímaváltozás káros hatásaival szemben. A talajszondamező ötlete Zsigmondy Vilmos melegvíz-kutatásához is hasonlítható, az ő fúrása nyomán 143 évvel ezelőtt tört fel ezer méter mélységből a Széchenyi-fürdő termálvizét szolgáltató, hetven Celsius-fokos víz.

A Liget-projektben a Városliget történetének legprogresszívebb múltbeli törekvései találkoznak a legmodernebb parképítéssel együtt a nagyszabású kulturális, rekreá­ciós fejlesztésekkel. A lakosság visszajelzései a már elkészült részekben messzemenően igazolják a projekt célkitűzéseit, mit sem törődve a huhogással, a Semmi terjedését szolgáló törekvésekkel.

(A szerző építész, volt országgyűlési képviselő)
 

Kapcsolódó írásaink

Kondor Katalin

Kondor Katalin

Szólások-mondások

ĀÚgy tűnik, vannak „örökérvényű”, de legalábbis „korszakalkotó” mondások, szólások, a politikában is

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom