Kő András

Vélemény és vita

Játék

Megadtam a módját. Egy pohár szekszárdi vörösbor mellett kapta meg a kiérdemelt rangját

Szokásom most már évek óta ugyanis, hogy minden év decemberében egyszemélyi döntéssel kiválasztom azt a könyvet, amely a mögöttem lévő esztendőben a legkellemesebb perceket szerezte nekem. Amely éppúgy jellemez engem, mint az írókat. A kötet aztán egy évig az ágyam fölött lévő polcra kerül, s ott düllesztheti ki a mellét. Tudom: játék ez a javából, de hát játék és humor nélkül mit sem ér az élet. Krúdyval élve: az Álom játék, mint az élet… Néha komolyra fordul a játék. Az élet is, az álom is.

A könyv, amely 2019-ben kiérdemelte a „magándíjat”, Az én novellám című, napokban megjelent kötet. Szerkesztője Jávor Béla, aki egy ragyogó ötlet nyomán azzal kereste meg a magyar kultúra és tudomány jeleseit, a barátait, mondanák meg, melyik a legkedvesebb novellájuk a magyar irodalmi alkotások közül. Azt is hozzátette a szerkesztő, hogy néhány sorban indokolják is meg, miért tették le a voksukat a szóban forgó elbeszélés mellett.

Ez az a játék, melynek során az ember nem veszíthet, az olvasó pedig csak nyerhet. Az első reakció a tartalom olvastán az volt: melyik novellát ismerjük, és melyikkel nem találkoztunk. És az elbeszélések elolvasása után szinte kötelezőszerűen arra gondoltunk: melyik novellát illesztenénk be a válogatások közé huszadiknak. Én például Kosztolányi Dezső A labda című elbeszélését. (Örömömre szolgált, hogy a Magyar Hírlap egyik hétvégi magazinja közölte a művet.) Elgondolkoztató, hogy a tizenkilenc megkérdezett közül hárman is Krúdy-novellát választottak!

Az ember nemcsak arra gondol, hogy melyik novellával egészítené ki a válogatást, hanem arra is, hogy újságírói munkássága során milyen játékos ötletekkel állt elő. Emlékezetem szerint rádiós pályafutásom során egy 1932-es telefonkönyv adta az ötletet, amelyben megtaláltam neves írók és költők hívószámait. Abban az időben még hat számjegyből álltak a telefonszámok, ahogy az 1960-as évek végén, így aztán tárcsázhattam többek között Kosztolányi Dezső és Szabó Lőrinc elérhetőségét. (Mai fejjel az is meglepő, hogy ezeket a híres embereket ilyen egyszerűen el lehetett érni…) A stúdióban rögzítettük a beszélgetéseket, amelyek nagyjából így zajlottak le:

Bemutatkoztam és mondtam, hogy Kosztolányi Dezsőt keresem. – Uram, ez nem Kosztolányi, hanem Kukorély lakás, rossz számot hívott – szólalt meg a vonal túlsó végén egy női hang. Kötöttem az ebet a karóhoz: – De hiszen én a következő számot tárcsáztam – és itt közöltem Kosztolányi 1932-es telefonszámát. – A szám stimmel, de ez nem Kosztolányi, hanem Kukorély lakás. – Kérem, a telefonkönyvben ezt olvastam. – Akkor maga rosszul olvasta… – De hallott Kosztolányiról, a költőről? – A költőről? Volt egy ilyen költő, akiről az iskolában tanultunk, de ez nagyon régen volt. – Megkérdezhetem, hogy melyik a kedvenc Kosztolányi-verse? (Nevet) – Ne haragudjon, de ez már kimeríti a telefonbetyár fogalmát! – Maga ne haragudjon, hogy zavartam, de én csak a telefonkönyvből… – Milyen telefonkönyvből? – Az 1932-esből… – Menjen a… – és lecsapta a telefonkagylót.

Az én novellám című kötetről azt is írhatom: az ember játéka a szavakkal, a szavak játéka az emberrel. Lehet, hogy ez az irodalom?

Kapcsolódó írásaink

Faggyas Sándor

Faggyas Sándor

Európa megtagadói (10.)

ĀTöredelmesen bevallom, halvány sejtelmem sincs róla, hogy a Fülöp-szigeteken és Mexikóban az ottani szakképzett ápolók közül hányan ismerik Johann Wolfgang Goethe műveit.

Szerencsés Károly

Szerencsés Károly

Harc az együttérzésért

ĀMinél többen találják meg lelki nyugalmukat, annál boldogabb, erősebb az ország, a nemzet

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom