Vélemény és vita

Egy össznemzeti ügyről

A mai „modern kampányguruk” azt mondják, hogy a választások nem észérvek, mérlegelések alapján dőlnek el, hanem érzések, ezekből kinövő érzelmek, közhangulat, emóciók határozzák meg a végeredményt

A tömeglélektannal foglalkozó szakemberek is alátámasztják ezeket a megfontolásokat. A kampányok egyre inkább a rossz hangulatra, a protestindulatra, az ellenfél lejáratására épülnek. Mindez az Egyesült Államokból indult ki, de elterjedt az egész világon. Ez ördögi kör, olyan negatív spirál, amiből nehéz később is – a választások után – kiszabadulni. Vagyis a haragra, a félelemre, a bánatra, a fájdalomra épült politika a meghatározó, polarizált politikai cselekvés mindkét oldalán. Az érzések, amelyek definíciójuk szerint spontán, belső reakciók egy személlyel, helyzettel, hellyel kapcsolatban, sem nem jók, sem nem rosszak, erkölcsileg semlegesek. Nem értékelhetőek, nem vagyunk értük felelősek. Az érzéseinkből kinövő érzelmeinkért viszont igen! Ezért a mondandóm elején leszögezem, hogy az emberek érzéseivel való játék visszaélés, társadalmi méretekben különösen az.

De: ha vannak „ördögi körök”, kell hogy legyenek – sőt, még inkább vannak – „angyali körök”. Egy ilyenről szeretnék most látleletet nyújtani: ez történetesen a Liget-projekt védelméért október 30-án indított aláírásgyűjtési akció. Eddig már közel harmincötezer aláírás született egy nagykanizsai honfitársunk, Szabó László (nagyon is megérdemli, hogy név szerint említsük őt) kezdeményezése nyomán. A jelenség, a hozzászólások mennyisége és minősége rendkívül figyelemre méltó.

Néhány gondolat a felhívásából: „A most már külföldön is elismert és figyelemmel kísért, díjat kapott, sikeres Liget Budapest Projekt befejezése veszélybe került. A budapestiek döntése értelmében a városnak új vezetése van, akik a folytatást meg akarják akadályozni. Ez a terv óriási lehetőség, talán száz évben egyszer van ilyen, hogy a kultúra, a művészetek területén ilyen maradandót hozzon létre. Budapesten? Igen, de Budapest nemcsak a budapestieké, Budapest az egész országé, így ez mindenki javára és hasznára válik, mert Budapest a Nemzet Fővárosa. Ezért indítom útjára ezt a felhívást. Miért? Mert itt, vidéken ismertem meg igazán, hogy mit jelent az embereknek egy ország fővárosa. Budapesten születtem, és ott éltem sokáig. Tizenhárom éve élek Nagykanizsán. Itt hallottam először a »mi fővárosunk« kifejezést, amikor egy vonaton utazva a tanító néni az ott ülő gyerekeknek azt mondta, most pedig indulunk és megnézzük a mi fővárosunkat.”

Az aláírók közül nagyon sokan – többek egész részletesen kifejtve – indokolták, hogy miért írnak alá. Mik derülnek ki a hozzászólásokból? Először is az, hogy az ország lakói nagyon is jól tudják, hogy miről szól a Liget Budapest Projekt. Láthatóan figyelemmel kísérték a vele kapcsolatos szakmai és társadalmi vitát, a számos tervpályázatot. Pontosan tudják, hogy az egyes elemek még tervként is milyen elismeréseket váltottak ki. Ennek talán a betetőzése volt az a nemzetközi múzeumépítési konferencia, az International Museum Construction Congress (IMCC), amelyen a világ húsz országából száz kiemelkedő szakember vett részt a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokában. A rendezvényen David Greenbaum, az IMCC vezető testületének elnöke hangsúlyozta: „a Liget-projekt egyedülálló kulturális fejlesztés, ami hatalmas előrelépést és vonzerőt fog jelenteni Budapestnek a kulturális turizmus területén”.

Az aláírók, hozzászólók pontosan látják a fejlődést, ismerik a projekt már létrejött elemeit, ezért nemcsak makettek, rajzok, animációk alapján mondanak ítéletet. Ugyanakkor azt is pontosan tudják, hogy milyen volt a Liget a 2010 előtti évtizedekben: elhanyagolt, élhetetlen, lepusztult. Azt is érzékelik, hogy ebből a helyzetből erős akarattal, nagy energiával, az egymást erősítő gondolatok hihetetlen sűrűségével nem csupán ki lehet emelkedni, hanem valami egészen magas színvonalú, a régit megtartó, új értéket lehet teremteni.

Ez a projekt egy 21. századi városi teremtéstörténet. Érdemes megnézni, hogy mit írnak a Liget körül lakók? Mind azt nyilatkozzák, hogy ők nagyon szeretik a Ligetet, elborzasztja őket a mai (közelmúltbeli) állapota, és azt szeretnék, hogy amit itt elterveznek, az mind valósuljon meg, mert úgy érzik, hogy a Ligetet körülvevő családok, lakosság életét pozitívan befolyásolja.

Mit írnak a távolabbról szólók? A vidéken élők nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy Budapest az egész nemzet fővárosa, amire büszkék, és minden, ami itt történik, ahhoz nekik igenis közük van. Említenek rengeteg élményt, örömöt adó osztálykirándulásokat, amelyeknek az egyik fő célpontja a Városliget, a benne lévő kulturális intézmények: a múzeumok, az állatkert, a Széchenyi fürdő, a Vajdahunyad vára. A vidék Magyarországa nagyon a sajátjának érzi, ami itt elkezdődött. A leállítás, az esetleg csonkán maradó beruházás számukra nagy veszteség volna.

De mit mondanak a határon túli magyarok, Erdélyből, Felvidékről, Délvidékről? Számukra Budapest minden, a csodák városa, a Ligetben elindult és a már megvalósult fejlesztések óriási tartást adnak nekik a kisebbségi lét nehézségeiben. De megszólalnak Európából, a skandináv országokból, Ausztriából, Németországból, Svájcból, Angliából, sőt, a tengeren túlról, az Egyesült Államokból, Kanadából, Ausztráliából is nemzettársaink, akik szintén ismerik, elragadtatással emlegetik, és éppen ezért féltik is a Liget-projektet. Ez tehát egy igazi összmagyar üggyé vált.

Nézzük meg egy pillantással azt, hogy mik is vannak veszélyben? Kezdeném a legkisebbel: az Ajtósi Dürer sor–Dózsa György út sarkára visszaálmodott szecessziós gyöngyszemmel, a gyerekszínházzal. Ezt Rákosi bontatta le, mert útjában volt a katonai díszszemléknek (a tankok nem tudtak befordulni miatta).

A Liget-projekt egész családbarát lelkülete határozza meg ennek az épületnek a felépítését, létét. A Közlekedési Múzeum helyén felépítendő Magyar Innováció Háza mindazt az originális magyar szellemi terméket tudná felvonultatni, aminek volt már egy rendkívül sikeres előzménye: az Álmok Álmodói-kiállítás a hajdani budai Ganz-gyár épületeiben. Aki emlékszik még arra a hihetetlen élményre, ami a sok százezer látogatót ért ezen a rendkívüli kiállításon, az nem tartja túlzásnak, hogy ennek a méltatlan körülmények közötti bezárása „minősített hazaárulás” volt.

A harmadik elem a Magyar Nemzeti Galéria. Ennek a nemzetközi tervpályázaton kiválasztott tervei biztosítanák, hogy a magyar művészet csúcspontjait képviselő műveket méltó épületben mutassák be. Mindhárom épület a hajdani helyén valósulna meg, a zöldből el nem véve semmit, ugyanakkor a Városliget miliőjét, sokrétű használhatóságát csak emelné. Ezek az épületek – de természetesen a Magyar Zene Háza, a Néprajzi Múzeum, a Millennium Háza (az előtte lévő rózsakerttel együtt) a Ligetre reflektálnak, szívják azt magukba, egyben tükröt is tartva neki.

Milyen érzések, érzelmek tükröződnek az aláírók hozzászólásaiból: büszkeség, boldogság, derű, olykor elragadtatottság, lelkesültség, vidámság, megnyilvánul a tettrekészség, a remény, a bizakodás, a nyitottság az új iránt, az erős hit, a hála érzése. Véleményem szerint ezekre az érzésekre kell építeni a jövő magyar politikáját, nem az irigységre, a dühre, az agresszivitásra, a boldogtalanságra, a reményvesztettségre, a rettegésre, türelmetlenségre. Nem igaz, hogy az emberek ezekre vevők a leginkább, a lelkük mélyén az öröm megannyi változatára vágynak, mert azok mutatják meg, hogy kik is vagyunk valójában: aminek örülünk, abban rejlenek a karizmáink, a személyes és közösségi értékeink.

Ezért álljunk ezen – és sok más – nemzeti ügy mellé, mint a Liget Budapest Projekt, és aláírásunkkal, az ügy terjesztésével, megosztásával támogassuk azt. A petíciófelhívás zárógondolatai: „Kérjük a kormányt, tegyen meg mindent, használjon fel minden törvényes lehetőséget a Liget Budapest Projekt megmentésére, és vigye végbe következetesen eredeti elhatározását. Legyen a Városliget még inkább a kultúra, a művészetek, a pihenés gyönyörű központja. (…) Legyen a Liget-projekt büszkesége az egész magyar nemzet fővárosának!”

Nekünk, mindannyiunknak. Mert örülni jó. A legnagyobb jó!

Kapcsolódó írásaink

Putsay Gábor

Putsay Gábor

Felülvizsgált jóslatok

ĀMostanában szeretnek velünk foglalkozni a nemzetközi hitelminősítők és egyéb pénzügyi szervezetek

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom