Kondor Katalin

Vélemény és vita

Sztrájk az élet ellen

Mostanában többször elgondolkodtam azon, kell-e nekünk, újságíróknak minden ostoba, álságos, nevetséges, olykor meg kimondottan gonosz elméletről, mozgalomról, történésről hírt adnunk, amely ez idő tájt témát szolgáltat a világ sajtójában

Gazdagabb lesz-e az életünk attól, ha cikkek özöne számol be arról, hogy egy-egy nyugati „mű­sztár” éppen milyen, többnyire tudatlanságból eredő marhaságokkal rukkol elő, kell-e, hogy érdekeljen bennünket néhány öntelt politikus szerinte magvas gondolata. Ráadásul ezek a világmegváltó eszmék, elképzelések aztán bejárják a világsajtót, valószínűleg abból az elvből kiindulva, hogy az ismétlés a tudás anyja.

Így most mint hajdani éltanuló, magam is ismételni fogok, legalábbis annyiban, hogy a nyugati őrültségekről már többször írtam, s ezúttal is megkísérlek beszámolni a legújabbról. Ami lényegét tekintve éppoly ostoba, álságos és persze álliberális, mint minden, amit a haladó gondolkodásúak mostanság kitaláltak.

Nos, az ismertetendő újabb elmélet Angliából indult útjára. Úgy hívják, hogy birth strike mozgalom, ami azt jelenti, hogy szülési sztrájk. Tagjai azt vállalják, hogy nem szülnek gyereket, merthogy sötét jövő áll előttünk. E mondat második részével nehezen tudnék vitatkozni, hiszen valóban sötét – a jelenünk. A világ legtöbb részéről ugyanis sajnos rossz hírek jönnek, utcai zavargások, parlamenti válságok, vallási, eszmei és fizikai erőszak, merényletek, ráadásul az emberek elől eltitkolt jövőbeli tervek, összeesküvések hálójában vergődünk nap mint nap.

Visszatérve a brit mozgalomra, annyit megtudhattunk az elméletet ismertető cikkből, hogy egy harmincas éveiben járó nő alapította. Mégpedig azért, mert nagyon elkeseredett a klímakatasztrófa miatt. Úgy érezte, ilyen helyzetben nem lehet családot alapítani, mert a világ nem elég biztonságos hely egy gyereknek. (Megjegyezném, egy felnőttnek sem, s vajon ebből az következik, hogy a felnőtteket cakkpakk el kell tüntetni?) Az alapító hölgy persze felmérte a helyzetet és azt tapasztalta, sok-sok nő küzd ezzel a gonddal, s hajlandók nyíltan vállalni, hogy elutasítják a gyermekvállalást. Becsületükre legyen mondva, azt is kijelentették: „Nem ítélünk el senkit, aki szülni akar, vagy vannak már gyerekei.” Abban sem hisznek, hogy a túlnépesedés visszafordítása megoldás lehetne a klímaváltozás elleni harcban. Ezzel magam száz százalékig egyetértek, méghozzá azért, mert nem indult el semmiféle észszerű mozgalom vagy intézkedés annak érdekében, hogy az emlegetett túlszaporodás valóban szabályozható legyen. És a kifosztott természet és a földönfutóvá vált embertömegek megsegítésére sem készült még semmilyen komoly és ismert elképzelés.

Felteszik azt a kérdést is, hogy etikus és felelősségteljes dolog-e gyereket vállalni a klímaváltozás korában. Ezt a kérdést is módosítanám. Felelősségteljes dolog-e erőpolitikával kifosztani területeket, népeket és persze a természetet a legbrutálisabb, gonosz gyarmatosítással, utána meg magukra hagyni őket? Felelősségteljes dolog-e „végső megoldásként” ártatlan emberekre szabadítani milliós tömegeket? Felelősségteljes dolog-e felelősséget nem vállalni tetteinkért? Felelősségteljes dolog-e a pénz mindenek feletti uralmában bigottan hívő gyárosokat, mérgeket használó mezőgazdasági tudósokat, a környezetvédelemről papoló, de az egyik legpazarlóbb ágazatot, a divatipart működtető hírességeket garázdálkodni hagyni? Miért nem harcolnak a sanda, ördögi tervekkel előálló és azokat gátlástalanul megvalósítani igyekvő alakok ellen? Miért nem ösztönzik a kormányok a tudósokat, hogy találjanak új utakat a Föld és az emberiség szebb jövőjének megteremtéséhez? (Tudniillik vannak ilyen utak, csak éppen a mai „utak” gazdái nem engedik, hogy megnyíljanak.)

Ezeket kellene saját kormányaik­tól megkérdezni, tisztelt szülési sztrájkot hirdető hölgyeim, ott, a jólétbe fulladó Nyugat-Euró­pában! Lázadjanak! De ne az élet ellen, hanem a haszontalan idióták ellen. Akik egy része politikusnak merészeli hívni magát. Akik csakis a hatalom bűvöletében élnek, hihetetlen gazdagságban, álságos szlogenek mögé bújva.

Tehát sok dologban egyetértünk. Csak éppen abban nem, ami a mozgalmuk lényege: nem kellenek utódok. Érdekelne, számítottak-e arra, hogy mert nem lesz fiatalabb nemzedék, amely az „öregeket” eltemeti, esetleg kínok között halnak majd meg a bezárt otthonaikban? Erre van elképzelésük? Ja, most olvasom, hogy van, hiszen egyikőjük úgy nyilatkozott: „nekem van egy kis félretett pénzem, nincsenek gyerme­keim, és nem betegek a szüleim”. Ezt én legalábbis úgy értelmezem, hogy akinek van pénze, és senkit sem kell eltartania, az megengedheti magának, hogy utolsó napjait vagy hónapjait a saját pénzéből „fedezze”. Hogy kinek a segítségével, azt homály fedi. S mert nincsenek neki, a gyerekeiért nem kell aggódnia.

Remélem, nyilvánvaló, hogy a mozgalom néhány gondolatával egyetérthetünk. A módszereivel cseppet sem. Mert ezek éppen olyanok, mint Greta Thunberg idétlen próbálkozásai, amelyekhez természetesen milliárdosok segítik, valamint az ilyen-olyan mozgalmak (gender, LMBT, koedukált illemhelyek és még sorolhatnánk). Magyarán: nem kínálnak megoldást. Hacsak azt nem, hogy közlekedjünk vitorláshajóval.

Van azért némi „bukéja” ennek a szülési sztrájknak. Az, hogy Angliá­ból indult el. A gyarmatosítók Mekkájából, amely mára egy zavarodott, migránsbűnözéssel teli, a multikultitól megzavarodott ország képét mutatja. Ám, hogy ennek a társadalomnak a gondjaira a „ne szüljünk” mozgalom adná meg a választ, azt kötve hiszem. Mily furcsa, hogy az emlegetett álságos mozgalmaknak sosem jut eszébe, hogy a világ dolgait a rend, annak betartatása, a szépség, az igazság, a természet és a szeretet ereje tudná rendbe tenni.

Kapcsolódó írásaink

Putsay Gábor

Putsay Gábor

Sikersztori három kiadásban

ĀA lanyha augusztust követően ismét az aszfaltot felkaparva lőtt ki a magyar ipar, és éves szinten tizenegy százalékos – munkanaphatással kiigazítva kilencszázalékos – növekedést ért el szeptemberben

Veczán Zoltán

Veczán Zoltán

Pénzcsináló esőtánc

ĀCortezék lovainak patája is olyan földön dobbant, amelyet emberáldozatok vére áztatott