Vélemény és vita

Himnuszok

Nem akármilyen pillanat lesz, amikor november 15-én, az újjáépült Puskás Arénában 68 ezer ember felállva hallgatja majd az uruguayi himnuszt

Nincs tévedés! A hangsúly ezúttal vendégeink nemzeti imáján van, amelynek zenéjét egy magyar ember, bizonyos Debály Ferenc József szerezte.

Ki ez a Debály? – kérdezhetik. Kolozsvár mellett született 1791-ben. Apja katonazenész volt, Joseph Haydnnál tanult. Fia, Ferenc az osztrák hadsereg katonazenésze lett. Negyvenhét éves korában, 1838-ban azonban, a kalandvágytól hajtva, népes családjával felszállt egy Brazíliába tartó hajóra. Csakhogy Brazí­liában a tomboló sárgaláz miatt nem engedték a hajót kikötni, ezért Montevideóban lépett a szárazföldre. Az uruguayi szabadságharcban önként jelentkezett új hazája védelmére, de emellett gyönyörű indulókat és valcereket komponált. Szerzemé­nyeit megkedvelték, ezért megkérték az uruguayi himnusz, Francisco Acuna de Figueroa költő versének a megzenésítésére. Ekkor kötött barátságot az uruguayi haderők főparancsnokával, a későbbi olasz szabadsághőssel, Giuseppe Garibaldival.

Debály himnusza tizenegy vers-szakból áll, csaknem ötperces, e­miatt a sportversenyeken a rövidebb változatát játsszák. A kiváló zeneszerző, akit Dél-Amerikában Verdivel és Rossinivel együtt emlegetnek, 1859-ben, hatvanhét éves korában halt meg. Vajon Debály Ferenc magyar létére mit érzett, amikor Uruguay himnuszát szerezte? Alighanem a szabadság lelkesítette. A közös vágy élt benne. Nincs szabadság, amelyet ne kellene megszolgálni – gondolhatta. A költő szövegé­ben ez áll: „Keletiek, a haza vagy a sír! / Szabadság vagy dicsőséggel meghalni! / Erre tesz fogadalmat lelkünk, / Melyet hősiesen teljesítünk! (…) Zsarnokok reszkessetek!”

A himnusz büszkeség, főhajtás, összetartozás, tetterő, az egység szimbolizálása, ima. A himnusz történelem. Kéz a kézben jár a zászlóval. Nincs semmilyen kritériumrendszere. Abból lesz szimbólum, lassú vagy gyors ritmusban, amit egy ország elfogad és magáénak érez. Az 1840-es évektől kezdtek el az országok himnuszokat választani. A legrégebbi művek európaiak és dél-amerikaiak. Az ember hovatartozását nem a törzs, nem a vér, a származás dönti el. Talán csak annyi: országa himnuszának hallatán tudna-e sírni.

Az uruguayi himnusz egyszer már felhangzott magyar földön, Bozsik Cucu búcsúmeccsén, amikor 1962. április 18-án a magyar futballválogatott az uruguayi válogatottal játszott a Népstadionban. Most másodszor hallhatjuk majd Debály Ferenc szerzeményét. Uruguayban minden kisiskolás fejből tudja, ki volt Francisco José Debali, ahogy második hazájában tisztelik, s ahol utcát neveztek el az emlékére. Itthon még nincs Debály utca. Polgármester urak! Itt az alkalom, hogy megbecsüljünk egy hazájának dicsőséget szerzett magyart!

Nem akármilyen pillanat lesz, amikor a régi-új stadionban – a magyar mellett – megszólal egy másik magyar zeneszerző himnusza is.

Olyan sikeres volt Debály szerzeménye, hogy 1846-ban megkérték, írná meg Paraguay himnuszát is. Megírta. A képzeletemben az él, hogy Uruguay futballválogatottja Paraguay válogatottjával játszik, és felhangoznak a magyar ember komponálta himnuszok. Nekünk nagy pillanat lenne az is! Áldassék Debály Ferenc József neve!

Kapcsolódó írásaink

Faggyas Sándor

Faggyas Sándor

Fal helyett árkok

ĀMa már mosolyogva emlékezünk arra, hogy Erich Honecker, a kommunista NDK teljhatalmú ura (Brezsnyev csókos elvtársa) 1989 elején azt nyilatkozta, hogy a berlini fal még ötven év múlva is állni fog

Szerencsés Károly

Szerencsés Károly

Szőke terror

ĀOlyan zaklatott, ideges mostanság mindenki – könnyek is, indulatok is -, hogy most van itt az ideje, hogy bolondozzunk egy kicsit

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom